Sződ

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sződ
Sződ címere
Sződ címere
Sződ zászlaja
Sződ zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásVáci
Jogállás község
Polgármester Hertel László (független)[1]
Jegyző Bojtayné B. Gabriella
Irányítószám 2134
Körzethívószám 27
Népesség
Teljes népesség3667 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség263,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sződ (Magyarország)
Sződ
Sződ
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 19° 12′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 19° 12′ 00″
Sződ (Pest megye)
Sződ
Sződ
Pozíció Pest megye térképén
Sződ weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sződ témájú médiaállományokat.

Sződ község Pest megyében, a Váci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sződ község Budapesttől északra, 30 km-re a Gödöllői-dombság peremén fekszik.

Közúton a 2-es, M2-es., valamint a 2104-es úton, vasúton a Budapest–Szob-vasútvonal Sződ-Sződliget megállóhelyig utazva, onnan menetrend szerint közlekedő buszon közelíthető meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

Sződ (Zeud, Zewd, Sceud) neve személynévi eredetű, mely a régi magyar "sző" vagyis fehéres, szőke szóból ered.

Története[szerkesztés]

Sződ és környéke az őskor óta lakott helynek számít. Határában őskori leletek, újkőkori cserepek, a bronzkori halomsíros kultúra emlékei, rézkorból való cserépmaradványok, vaskori edénytöredékek, szkíta és kelta cserepek, a római korból szarmata és 2. és 3. századi kvád településnyomolat, népvándorlás kori Avar fazéktöredékeket és a 8-13. századból való régészeti emlékek kerültek napvilágra.

Sződ területén egykor a Tétény vezértől származó Gyula-Zsombor nemzetségnek voltak birtokai.

Az első írásos – oklevéli – említés IV. Béla korához kapcsolódik 1255-ből, egy itteni birtokosaával sződi Sigfrid Fejér megyei ispán birtokszerzésével kapcsolatban. Eekkor a község neve még „Szenden” volt. Az oklevelet IV. László átíratta és megerősítette, ennek kelte 1288. április 18. Ezekből az okmányokból arra következtethetünk, hogy a település már az államalapítás idején is létezett.

1317-ben a Sigfrid család kihaltával Erdő, s a Balog nemzetségbeli Széchy család birtoka lett Göddel és Keszivel együtt, s az maradt egészen 1579-ig, a család utolsó tagjának alsólendvai Széchy Tamásnak utód nélküli haláláig, kinek birtokait II. Rudolf király Poppel Lászlónak adta.

A régi korok emlékét az 1953-ban felfedezett, a sződi templom bejárati lépcsőfokán talált XI. századi palmetta díszítéses kő őrzi. E faragott kő nagy valószínűséggel a tatárjárást követően került Sződre Vácról.

A középkori források szűkösek, mint birtokot – a Szécsi család birtokát – említik a települést. Ez a család birtokolja még 1579 novemberében a községet.

A törökök először 1526 szeptemberében jelentek meg a környéken, amikor Mohács után egészen Vácig portyáztak a Duna mentén. A következő 150 év Vác sorsával kötötte össze Sződöt. Ahogy a hadi események forogtak úgy lett hol magyar, hol német és hol török terület.

A török hódoltság 1544-től szilárdult meg, az ún. budai szandzsákon belül Sződ a váci náhijéhoz tartozott. A XVI. századi török összeírás szerint Sződ falu népessége és gazdagsága növekedett. Az 1546-ban és 1559-ben történt összeírás már egyértelműen Sződ névvel illette a települést.

A Rákóczi szabadságharc-ban a magyar lakosság aktívan részt vett, de a labanc-rác megtorlások alatt ez a terület is kivérzett. Sződ történetének alakulására legnagyobb hatással a Grassalkovichok földesuraságának korszaka volt. A falu régi részének kinézete, arculata ekkor alakult ki. Ebből a korból származik a két műemléki jellegű épület, a templom és a parókia. Ez a család Sződöt – Göd pusztával együtt – 1736-ban vásárolta meg a Madách családtól. A család a későbbiekben romai katolikus székelyeket telepített a községbe.

A falu lakossága Mária Terézia uralkodása alatt másfélszeresére nőtt. Sződön az urbárium 1769-ben jött létre.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszaka nem hagyott jó nyomokat. A község bíráját ugyanis, Mikó Józsefet és társait a nemzetőrség szervezésével kapcsolatos félreértés miatt – mint Habsburg barát hangadókat – elfogták és elítélték.

Az első világháború után megkezdték a villamosítást.

A második világháborút követően községből sokan önként - az elüldözöttek javaiért - áttelepültek Csehszlovákiába. 1950-ben Sződliget településrész önálló községgé alakult.

A társadalmi változások rányomták bélyegüket a községre. A felnőtt lakosság nagy része „kétlaki” lett. A termelőszövetkezeten kívül más, jelentős foglalkoztató nem települt a községbe.

2002-től a község fejlődése nagy lendületet vett. A település a vidékre kitelepülni szándékozók számára népszerűvé vált, mivel az M2 autóút megépítése minőségi változást eredményezett a közlekedésben, Budapest és Vác megközelítésében. Új lakóterületeket alakítottak ki, melyek rövidesen beépültek, betelepültek. Sződ területén több vállalkozó is megtelepedett.

A település intézményei megújultak, illetve újak épültek, kialakult a Dózsa György út mai utcaképe.

2014-re a falu teljes úthálózata aszfalt burkolattal rendelkezik.

A község 2002-ig két lakott településrésszel rendelkezett – Csöröggel és a Nevelek dűlővel – Csörög 2002-ben önállósodik, majd Nevelek 2014-ben Gödhöz csatlakozik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% románnak, 1,5% szlováknak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 4,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,4% (27,9% nem nyilatkozott).[3]

Címere[szerkesztés]

Álló, háromszögletű, vörössel és kékkel hasított katonai pajzs, amelynek közepét zöld halomból kinövő, kétlevelű, háromfürtű, kettős keresztben végződő szőlőkaróra támaszkodó ezüst szőlőtőke foglalja el. A (heraldikailag) jobb oldali vörös mezőben hegyével felfelé, élével befelé forduló ezüst csoroszlya, a kék mezőben pedig hegyével lefelé, élével befelé forduló ezüst ekevas lebeg. A címertartó mindkét oldalon egy-egy arany búzakalász.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Mária Magdolna Római Katolikus templom, II. János Pál pápa tér 1. Felszentelve: 1744-ben
  • Plébánia épülete, II. János Pál pápa tér 2.

Földrajza[szerkesztés]

Sződ Pest megye északi részén, a Pesti-síkság és a Cserhátalja találkozásánál, a Sződrákosi-patak mentén található település. A település környékén a Duna pleisztocén homokkúp teraszait laza szerkezetű kötött, löszös és futóhomok fedi, melyek magas talajvize nátriumot, kalciumot, magnéziumot és hidrogénkarbonátot tartalmaz. A Pesti-síkság középkorban kezdődő sztyeppesedési folyamata során a barna erdőtalaj egy része eltünt. A növényzetet a nedves rétek és kaszálók, telepített akácosok és fenyők, és a terület nagy részén szántóföldek és szőlők alkotják.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sződ települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Sződ Helységnévtár

További információk[szerkesztés]