Sződ–Rákos-patak
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Sződ–Rákos-patak | |
 | |
| A patak a sződligeti torkolatnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 230 m |
| Forrás | Gödöllő, Gödöllői-dombság, Magyarország |
| Torkolat | Duna, Sződliget |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sződ–Rákos-patak témájú médiaállományokat. | |
A Sződ–Rákos-patak (a térképeken gyakran Sződrákosi-patak) a Gödöllői-dombságból eredő és a Duna váci ágába torkolló magyarországi patak. A folyam balparti mellékvize.
Leírása
[szerkesztés]A Gödöllői-dombságban ered Mogyoród és Gödöllő között, a 275 méter magas Őr-hegy oldalában található Püspök-forrásból. Ettől kezdve északi, majd északnyugati irányban halad, érinti Szadát, Veresegyházat, Őrbottyánt és Vácrátótot, végül Sződliget és Felsőgöd között, a Vác–Pesti-Duna-völgy kistáj területén éri el a Dunát. Hossza 24 km, vízgyűjtő területe 132 km². A Sződligeten kihelyezett vízmérce adatai alapján közepes vízhozama a torkolat körül 0,31 m³/s, ezzel a Duna-völgyi párhuzamos patakvölgyek közül a Gombás- és a Szilas-pataknál is bővízűbb.[1] A Mézes-patak és a Folyás-patak Veresegyháznál, a Hartyáni-patak pedig Sződnél torkollik bele.
Veresgyház hideg vízű tavait a Püspök-forrás a szadai források is táplálják.[2] Közülük az Öreg-tavat (Malom-tavat) már a középkorban a patak felduzzasztásával hozták létre, és egy 1430-as forrás szerint mesterséges halastóként hasznosították.[3] Ugyancsak a patak vizének felhasználásával hozták létre Vácrátóton 1871 után azt a tórendszert, amely ma a botanikus kert része.[4]
Part menti települések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 26., 31. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Várdombi Attila - Miért jó Szadán élni? / Ahol a források fakadnak (szada.hu, 2024.08.12.)
- ↑ Tatár Sándor: Botanikai vizsgálatok a veresegyházi Malom-tó úszólápjain. Botanikai Közlemények, LXXXIX. évf. 1–2. sz. (2002) 141–160. o.
- ↑ Vácrátót: ahol csak az angolpark szentimentális. Népszabadság, (1997. június 25.)
