Pálmonostora
| Pálmonostora | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Járás | Kiskunfélegyházi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Cseszkó László György[1] | ||
| Irányítószám | 6112 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1801 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 33,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Pálmonostora
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 37′ 34″, k. h. 19° 56′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 34″, k. h. 19° 56′ 38″ | |||
Pálmonostora
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
| |||
| Pálmonostora weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmonostora témájú médiaállományokat. | |||
Pálmonostora község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Bács-Kiskun megyében, Kiskunfélegyházától délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Pálmonostora története az Árpád-korig vezethető vissza.
Egy 14. század közepén kelt oklevélből tudjuk, hogy jelenlegi területén monostor állt, mely a tatárjáráskor elpusztult. IV. Béla király már pusztaként adományozta el néhány családnak. Chegzeiektől később a birtoktárs Becsei Töttös főajtónálló-mester kívánta megszerezni részüket, majd két esztendővel később a másik helyi birtokos családtól, Pétermonostori Miklós fiától és unokáitól meg is vette, és ezek még a IV. Béla által kiállított privilégium levelek átadását is vállalták. A birtok a 16. század végéig számtalanszor gazdát cserélt. A török kiűzése után az Orczy bárók kezére került, majd közvetítő útján Pallavicini Sándor őrgróf vásárolta meg. A 19. század végén tőle váltották meg földterületeit a helybéli részesművelők.
A település újkori fellendülésében jelentős szerepet játszottak az 1830-as évektől betelepülő dohánykertész családok. A lakosság évtizedeken keresztül foglalkozott dohánytermesztéssel. Ezt a tipusú mezőgazdasági munkát őrzi község címere is. Településünket Pusztaként, majd Puszta-Péteriként, Péteri-Pusztaként később Alsó- és Felsőpéteriként jegyezték. 1900-tól Alsó- és Felsőpéteri egyesülése után Pálmonostora nevet vette fel.
1910-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásához tartozó 2805 lakosú település volt, 2792 magyar, és 2765 római katolikus lakossal.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Nevezetességei[szerkesztés]
Idegenforgalmi jelentőségű természeti érték a Péteri-tavi madárrezervátum, a hozzá kapcsolódó Peregi-tó, illetve a gátéri Fehér-tó települést érintő része. Felfutóban van településen a lovas turizmus, és a lóhoz kapcsolódó szabadidő eltöltés.
Műemlék épületek idézik az elmúlt korokat, például az Orczy-kastély illetve a Bagi-féle szélmalom.
Források[szerkesztés]
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- ↑ Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2017. március 11.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
