Pálmonostora

	Pálmonostora
	; Pálmonostora címere
	; Pálmonostora címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Járás	Kiskunfélegyházi
Jogállás	község
Polgármester	Cseszkó László György
Irányítószám	6112
Körzethívószám	76
	Népesség
Teljes népesség	1798 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	33,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	53,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Pálmonostora Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 37′ 34″, k. h. 19° 56′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 34″, k. h. 19° 56′ 38″
	Pálmonostora Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
	Pálmonostora weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmonostora témájú médiaállományokat.

Pálmonostora község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bács-Kiskun megyében, Kiskunfélegyházától délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Pálmonostora története az Árpád-korig vezethető vissza.

Egy 14. század közepén kelt oklevélből tudjuk, hogy jelenlegi területén monostor állt, mely a tatárjáráskor elpusztult. IV. Béla király már pusztaként adományozta el néhány családnak. Chegzeiektől később a birtoktárs Becsei Töttös főajtónálló-mester kívánta megszerezni részüket, majd két esztendővel később a másik helyi birtokos családtól, Pétermonostori Miklós fiától és unokáitól meg is vette, és ezek még a IV. Béla által kiállított privilégium levelek átadását is vállalták. A birtok a 16. század végéig számtalanszor gazdát cserélt. A török kiűzése után az Orczy bárók kezére került, majd közvetítő útján Pallavicini Sándor őrgróf vásárolta meg. A 19. század végén tőle váltották meg földterületeit a helybéli részesművelők.

A település újkori fellendülésében jelentős szerepet játszottak az 1830-as évektől betelepülő dohánykertész családok. A lakosság évtizedeken keresztül foglalkozott dohánytermesztéssel. Ezt a tipusú mezőgazdasági munkát őrzi község címere is. Településünket Pusztaként, majd Puszta-Péteriként, Péteri-Pusztaként később Alsó- és Felsőpéteriként jegyezték. 1900-tól Alsó- és Felsőpéteri egyesülése után Pálmonostora nevet vette fel.

1910-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásához tartozó 2805 lakosú település volt, 2792 magyar, és 2765 római katolikus lakossal.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,9% románnak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 6,2% (22,9% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Idegenforgalmi jelentőségű természeti érték a Péteri-tavi madárrezervátum, a hozzá kapcsolódó Peregi-tó, illetve a gátéri Fehér-tó települést érintő része. Felfutóban van településen a lovas turizmus, és a lóhoz kapcsolódó szabadidő eltöltés.

Műemlék épületek idézik az elmúlt korokat, például az Orczy-kastély illetve a Bagi-féle szélmalom.