Ugrás a tartalomhoz

Nyárlőrinc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Koháryszentlőrinc szócikkből átirányítva)
Nyárlőrinc
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Nyárlőrinc címere
Nyárlőrinc címere
Nyárlőrinc zászlaja
Nyárlőrinc zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKecskeméti
Jogállásközség
PolgármesterPácsa József Lajos (független)[1]
Irányítószám6032
Körzethívószám76
Népesség
Teljes népesség2258 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület66,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′ 33″, k. h. 19° 52′ 45″46.859167°N 19.879056°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 33″, k. h. 19° 52′ 45″46.859167°N 19.879056°E
Nyárlőrinc (Bács-Kiskun vármegye)
Nyárlőrinc
Nyárlőrinc
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Nyárlőrinc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárlőrinc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyárlőrinc község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában. 1899 és 1913 között Koháryszentlőrinc volt a neve.

Fekvése

[szerkesztés]

Nyárlőrinc a Duna-Tisza közi homokhátság „fővárosától”, Kecskeméttől 18 kilométerre fekszik kelet-délkelet felé.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területén végighalad kelet–nyugati irányban a 44-es főút, közúton ez a legfontosabb megközelítési útvonala. Központjába a 45 102-es számú mellékút vezet; külterületeit a nyugati határszélén érinti még a 4614-es út is, de annak itteni részei leginkább mezőgazdasági hasznosítású, változó felépítményű vagy burkolatlan útszakaszok.

Vasúton is könnyen megközelíthető a település, a MÁV 145-ös számú, a 44-es főúttal közel párhuzamosan futó Szolnok–Kecskemét-vasútvonalán. A vasútnak egykor nem kevesebb, mint öt megállási pontja volt a község területén (Szolnok vasútállomás felől sorrendben: Nyárjas megállóhely, Kohárykertek megállóhely, Nyárlőrinc alsó megállóhely, Nyárlőrinc megállóhely, Nyárlőrinci szőlők megállóhely), ezek a Kohárykertek mh. kivételével ma is működnek.

Az említettek közül a vasútállomás a belterülettől nyugatra található, közúton a 4614-es út és a 44-es főút kereszteződése közelében az előbbiből nyugatnak kiágazó 45 301-es úton érhető el; a településközponthoz Nyárlőrinc alsó helyezkedik el a legközelebb, a már említett 45 102-es út mellett. A többi megállóhelyet csak önkormányzati utakon lehet megközelíteni.

Története

[szerkesztés]

A község hét évszázados történelmi múltra tekint vissza, nevét a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomáról kapta a 13. században. A török időkben elnéptelenedett és határát Kecskemét városa szerezte meg, pusztaként. 1899-ben Koháryszentlőrinc néven önálló községgé alakult Kecskemétből kiválva, de 1913-ban ismét a városhoz csatolták. Mai önállóságát 1950-ben nyerte el, ekkor kapta aktuális elnevezését.

A község középpontjában Árpád-kori templomrom található, amely a vármegye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után) és az ország jelentős kulturális értéke. Feltárt alapfalak történelmi romkertté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vribinszki Józsefné (független)[3]
  • 1994–1998: Vribinszki Józsefné (független)[4]
  • 1998–2002: Pancza János (független)[5]
  • 2002–2006: Pancza János (független)[6]
  • 2006–2010: Pap Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Pap Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Pénzváltó István (független)[9]
  • 2019–2024: Pénzváltó István (független)[10]
  • 2024– : Pácsa József Lajos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2319
2323
2332
2284
2263
2289
2258
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,7%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,5%, református 10,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,1% (17,7% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, horvátnak és románnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 8,7% református, 0,4% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (37,6% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A község elhelyezkedésére, táji-, természeti adottságaira a turizmus mint gazdasági ágazat nem jellemző. A település idegenforgalmi kínálatai között elsőként, a település központjában található Árpád-kori templomromot említhetnénk, a feltárt alapfalainak történelmi romkertté alakítása a 2000. évi millenniumi évforduló tiszteletére történt. Helyreállításával a megye harmadik középkori templommaradványa (a mizsei és a soltszentimrei után), és az ország jelentős kulturális értéke. Természeti értékei között említhető a község jelentős méretű erdőterülete (1697 ha) – amelyet akác, nyár, fenyő és tölgy alkot –, legvonzóbb része a III. körzetben található őstölgyes. A vadászat kedvelői így a környező erdőállomány területén hódolhatnak szenvedélyüknek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  6. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  7. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 1.)
  8. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  10. Nyárlőrinc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  11. Nyárlőrinc Helységnévtár
  12. Nyárlőrinc Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]