Ugrás a tartalomhoz

Rád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rád
A Muslay–Toperczer-kúria
A Muslay–Toperczer-kúria
Rád címere
Rád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVáci
Jogállásközség
PolgármesterLieszkovszki Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2613
Körzethívószám27
Népesség
Teljes népesség1975 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség107,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,74 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 32″, k. h. 19° 13′ 04″47.792350°N 19.217750°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 32″, k. h. 19° 13′ 04″47.792350°N 19.217750°E
Rád (Pest vármegye)
Rád
Rád
Pozíció Pest vármegye térképén
Rád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rád község Pest vármegyében, a Váci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vác és Penc között fekszik, Váctól 9 kilométerre keletre. Főutcája a 2106-os út, délkeleti falurészébe a 21 118-as számú mellékút vezet.

A községen áthaladó helyközi autóbuszjáratok: 312, 334, 335, 336, 337, 338. Vasútvonal nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a több vasútvonal által is érintett váci állomás kínálja.

Története

[szerkesztés]

A falu a 10. század végétől lakott település, nevét az I. István feleségével, Gizellával Magyarországra jött bajor lovagok egyike, Wassenburgi Vencellin fiáról, Rádról kapta.

1264-ben Rádi Simon V. István „ifjabb király” Hatvanban székelő alnádorának, a Szolnok nemzetségből származó Gothardnak volt kiküldötte Zagyvaszántón. A falu az évszázadok során sokszor cserélt gazdát: 1294 körül a Kinizsi nemzetségbeli Kinizsi család tagjainak birtoka volt. 1294-ben III. András király a felvidékről hazatérve itt adott ki két oklevelet [Acsai] György comes fia Berend mester nógrádi ispánnak és a rokon Csuda (Chyda) comes fia Miklós részére.

1300-ban a kiadott oklevelek ellen perrel léptek fel Kinizsi Jula és János comes fiával, Tamással és Váci Wydus fiaival. Az országbíró előtt Widus fiai és a Kinizsiek 29 M-ért átengedték Rádot Benedeknek és a Csuda fiaknak. Az oklevelet később 1419-ben a Bodonyi Csuda család íratta át. Később Rád tulajdonosai között találjuk a Zách és a Vay családokat, az 1700-as években a Muslay családot, végül pedig a második világháború végéig a Toperczer családot.

A falu nevezetességei között találjuk a Muslay-kastélyt, a Toperczer-kúriát és a római katolikus templomot. 1946-ig közigazgatásilag Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.

A községet a Vácot Acsával összekötő közúton érhetjük el, a Cserhát hegység délnyugati lábánál fekszik. A határában lévő Koporsó-hegyen avar kori sírokat találtak, a Kishegyen 10-11. századi temetőt tártak fel. Egykori földesura, Corvin János a birtokot – Mátyás király természetes fiaként – adományként kapta. Corvin Jánost Ráskay Balázs követte, majd a Csuda család vált ki a földesurak sorából azzal, hogy 1595-ben áttért a református vallásra. Ez a tény új arculatot adott a településnek, mivel a jobbágyok kötelesek voltak földesuruk hitét követni. A falu a 18. század első felében a Vay család birtoka. II. Rákóczi Ferenc emigrációba vonult hívének, a kuruc Vay Ádámnak hasonnevű fia áttért a katolikus vallásra, ezzel ismét változott a falu élete.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Máté István (KDNP)[3]
  • 1994–1998: Kosztyán Kálmán (MSZP)[4]
  • 1998–2002: Kosztyán Kálmán (független)[5]
  • 2002–2006: Kosztyán Kálmán (független)[6]
  • 2006–2010: Kosztyán Kálmán (független)[7]
  • 2010–2014: Lieszkovszki Gábor (független)[8]
  • 2014–2019: Lieszkovszki Gábor (független)[9]
  • 2019–2024: Lieszkovszki Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1944
1978
1973
1987
1954
1975
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,1%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,4% románnak, 0,2% németnek mondta magát (17,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,9%, evangélikus 11%, református 4,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,8% (26,7% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 93,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% szlováknak, 0,1-0,1% görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szlovénnek, 3,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,2% volt római katolikus, 8,4% evangélikus, 4,5% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 2,6% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (31,5% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Vác felől érkezve a falu elején, kis magaslaton találjuk a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus templomot. 1767-ben építette Muslay Gábor. A copf stílusú egyhajós, homlokzat előtti toronnyal épült templomot tíz évvel később fia fejezte be. Az alapító emlékét dombormű és sírfelirat őrzi a hajó bal oldalán. Dunaiszky Lőrinc alkotása 1827-ből.

A templommal szemben áll a három épületből U alakot formáló Muslay-kastély. A főépület és a saroképületek manzárdtetősek, díszítésük copf stílusú. A templom mellett van a Muslay-Toperczer-kúria, amely a 20. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik. A Kishegy nyúlványán található az 1911-ben épült evangélikus templom.

A falu Penc felőli végén 19. század közepéről való, a Muslay-tisztilak látható.

Évente ismétlődő esemény a falufarsang, a Szent István-emlékünnep és a Kisasszony-napi búcsú.
A falu környéke igen alkalmas kirándulóhely, gyalog vagy kerékpárral túrázóknak.

A rádi Muslay-kastély egy részlete 2007-ben, az értékes barokk tetőszerkezettel
  • Római katolikus templom, amelyet Szűz Mária születésének tiszteletére szenteltek. 1767-ben Muslay Gábor építette.
  • Evangélikus templom, amely a Kishegy nyúlványán található, 1911-ben épült.
  • A Muslay-kastély[12] a templommal szemben áll, három épülete U alakot formál (Rákóczi utca 1.). Jelenleg teljesen romos, de a Windland-Fúvósvilág Alapítvány már tervezi a felújítását. A kastély az idők során többféle célt szolgált, többek között német és szovjet katonák szálláshelye is volt, majd iskola és óvoda működött benne, ezek minden kártékony hatását magán viseli.
  • Muslay-tisztilak a falu Penc felőli végén, a 19. század közepéről való (Rákóczi utca 33.).
  • Muslay-Toperczer-kúria a katolikus templom mellett található, amely a 20. század elején épült. A földszinten, a téglalap alaprajzú épületben ma könyvtár működik.

Itt születtek

[szerkesztés]
  • Zászkaliczky Pál (Rád, 1905. december 20. – Fót, 1962. augusztus 6.) evangélikus lelkész, esperes
  • Pantali Sándor (1959), rajz- és földrajztanár, festőművész

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  5. Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  6. Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  7. Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  8. Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Rád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  10. Rád Helységnévtár
  11. Rád Helységnévtár
  12. G. Lászay Judit: RÁD, MUSLAY-KASTÉLY , Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2001 szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2001, library.hungaricana.hu

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]