Szigetmonostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szigetmonostor
Szigetmonostor címere
Szigetmonostor címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szentendrei
Jogállás község
Polgármester Molnár Zsolt (független)[1]
Irányítószám 2015
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 2292 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 99,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szigetmonostor (Magyarország)
Szigetmonostor
Szigetmonostor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 19° 06′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 28″, k. h. 19° 06′ 04″
Szigetmonostor (Pest megye)
Szigetmonostor
Szigetmonostor
Pozíció Pest megye térképén
Szigetmonostor weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetmonostor témájú médiaállományokat.

Szigetmonostor község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Szentendrei-sziget legdélibb települése. Szigetmonostorhoz tartozik Horány üdülőfalu is. Szentendrével és Dunakeszivel kompjárat köti össze. Normál vízállásnál személyszállító révjáratokkal Gödről és Szentendre belvárosából is elérhető. Közúton csak a Tahitótfaluban található Tildy hídon közelíthető meg.

Geológiája[szerkesztés]

A Visegrádi-szorost elhagyva lényegesen lelassul a Duna folyása, hordalékát lerakja, így alakult ki a 31 km hosszú, átlagosan 3-3,5 km széles Szentendrei-sziget. Felszínét a Duna hordaléka, s a víz és a szél formálta. Geológiai sajátossága, hogy a kavicsréteget alul agyag, felül homok zárja le, s így kiváló vízszűrő, -tisztító szerepet tölt be, ezáltal jó ivóvizet biztosít a fővárosnak, s természetesen a helyi lakosoknak.[3] A sík, alacsonyan fekvő területet a gyakori árvizektől kiterjedt gátrendszer védi.

Története[szerkesztés]

A Duna szabályozása előtt a terület gyakran volt vízzel elborítva, így a település csak a szentendrei sziget közepe felé, a kiemelkedő homokdombokon alakulhatott ki. Elég elzárt terület a közlekedés szempontjából az évszázadok során, de történelmi viharok idején bizonyos védelmet is jelentett ez a földrajzi adottság. A sziget már az őskorban is lakott volt, erre utalnak a rézkorból és a vaskorból származó leletek. A római korban a horányi révnél őrtorony is volt. A honfoglaláskor a Kartal nemzetség birtokába jutott. Tiburc ispán 1214-ben bencés kolostort alapított a Szent Szalvátornak (Krisztus) szentelve. Sajnos a kolostornak ma már nyoma sincs, a település azonban kezdetben annak alapítójáról kapta nevét: Tiburcmonostor, majd Monostor néven vonult be a történelembe. Szigetmonostor elnevezéssel majd csak a kiegyezés évében, 1867-ben találkozunk először.

A falu lakosai az 1520-as években[forrás?] tértek át a református hitre, lelkészük vezetésével a Nagy-Duna partjáról a település jelenlegi helyére menekültek a török elől, de az adó elől nem menekülhettek, adót kellett fizetni a töröknek és a magyar királyságnak is. Az ellenreformáció megtorlásai sem kerülték el a települést. I. Lipót német-római császár nemigen kapott tőlük adót, így eladta a területet a győri vár kapitányának, Zichy István grófnak. A török uralom végére mindössze 52 település maradt lakott hely a megyében, köztük Monostor. 1750-ben Zichy István Horányi Gábor uraságnak adta el Monostort, Horányi egyre több katolikus embert telepített be, így alakult ki Monostoron az a helyzet, hogy a felvégen a reformátusok, az alvégen a katolikusok laktak, s a két felekezet sokáig rivalizált egymással.

A katolikusoknak 1752-ben épült templom, a reformátusoknak 1771-ben miután a katolikus Horányi család kezéről a birtok az óbudai koronauralom alá került.

A 19. században többször is volt árvíz, ennek ellenére a község fejlődött és gyarapodott, főleg a 19-20. század fordulóján, majd a 20. században. Fő foglalkozás és megélhetési forrás a mezőgazdasági termények előállítása; búza, árpa, rozs, kukorica mellett zöldségek, gyümölcsök; málna, földieper, ezek ma is jellemzőek. Már az 1930-as évektől nagy szerepe van a térségnek a főváros ivóvízellátásában, így az infrastruktúra is fejlődésnek indult. Utak, járdák, vízvezeték, orvosi rendelő, sportlétesítmények, presszó, húsbolt, önkiszolgáló bolt, könyvtár épültek. A falu életének meghatározó tényezőjévé vált a Fővárosi Vízművek jelenléte: Munkaadóként és fejlesztőként, ugyanakkor szabályozóként és a falutól délre eső területek szigorú őrzőjeként is.

Ma sem sorvadó település Szigetmonostor, mintegy kétezer lakosa van, s a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Védett növénye az árvalányhaj, a településtől délre fekvő Rudafás erdőt is szeretnék védetté nyilvánítani.[4] Festői tájait ma is látogatják alkotó művészek is, mint hajdan Vajda Lajos festőművész és grafikus. 1953-ban a helység katolikus templomának freskóit Jeges Ernő festette.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Katolikus templom (1752) – műemlék
  • Római katolikus plébánia (1740-es évek) – műemlék
  • Református templom (1771)
  • Római híd hídfőjének romjai, őrtoronymaradványok (a másik hídfő romjai Dunakeszin találhatók) – műemlék
  • Megyeri híd

Ismert emberek[szerkesztés]

  • Itt is dolgozott Vajda Lajos festőművész
  • Itt született F. Mócsai Gábor kanonok, a Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna Plébánia plébánosa. A vakokkal foglalkozó misszió kiemelkedő alakja.

Forrás[szerkesztés]

Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. Szentendrei-sziget l. 676. o. ISBN 963-243-761-6

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szigetmonostor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Czellár - Somorjai i.m. 676.
  4. Szigetmonostor története

További információk[szerkesztés]