Verőcemaros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Verőcemaros Pest megyei község 1974. december 31-én jött létre a Dunakanyarban elhelyezkedő két szomszédos község, Kismaros és Verőce egyesítésével.[1] 1990. január 1-jén a két település ismét különvált.

Verőcemarost 1975. január 3-ával nagyközséggé nyilvánították.[2] 1977. április 1-jétől közös tanácsa volt, először Szokolya,[3] majd 1978. december 31-étől Kóspallag[4] is társközségként csatlakozott hozzá. Verőcemaros megszűnésekor, 1990. január 1-jével az addigi nagyközségi közös tanács helyett Verőcén és Szokolyán önálló községi tanács, Kismaroson pedig Kóspallaggal közös községi tanács alakult.[5]

Verőcemaros 1983. december 31-éig a Váci járáshoz tartozott, azt követően pedig a Váci városkörnyékhez.

Verőce és Kismaros a 2013-ban kialakított járási beosztás szerint a Szobi járáshoz tartozik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. az Elnöki Tanács 33/1974 NET (X.3.) számú határozatának 1. c) pontja
  2. a Pest megyei tanács 4/1975. számú határozata (Pest megyei tanács közlönye, 1975/1)
  3. az Elnöki Tanács 5/1977 NET (II.8.) számú határozatának 12. e) pontja
  4. az Elnöki Tanács 23/1978 NET (X.6.) számú határozatának 6. d) pontja
  5. az Elnöki Tanács 119/1989 NET (IX.28.) számú határozatának I. 4. pontja

Források[szerkesztés]

  • Verőcemaros története a KSH online helységnévtárában
  • Pótfüzet a Magyar Népköztársaság 1973. évi helységnévtárához. Budapest: Statisztikai Kiadó Vállalat (1975) 
  • A Magyar Népköztársaság városainak és községeinek névtára 1977. Budapest: Statisztikai Kiadó Vállalat (1978) 
  • A Magyar Népköztársaság államigazgatási helynévkönyve 1990. január 1. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal (1990)