Baradlay Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Baradlay Richárd (Mécs Károly) és Baradlay Jenő (Tordy Géza) a Plankenhorst-palotában

Baradlay Jenő (Eugen von Baradlay) Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének egyik szereplője, a három testvér közül a legfiatalabb.

Élete[szerkesztés]

Az apja akaratának megfelelően hivatalnokként dolgozott Bécsben az udvari kancellárián. Szorgalmas, megbízható, éles eszű fiatalemberként sikeres karrier lehetősége előtt állt. Alkalmazkodó képessége és szerénysége hamar rokonszenvessé tette. Szerelmes lett Plankenhorst Alfonsine-ba, aki az ujja köré csavarta a gazdag, de naiv főnemest. Az 1848 márciusi bécsi forradalmat közömbösen fogadta, de az események magukkal ragadták, szinte az akarata ellenére csatlakozott a fiatal forradalmárokhoz. 1848 októberében már a házasságát tervezte Alfonsine-nal, amikor a fiút az édesanyja titokban meglátogatta, és meggyőzte arról, hogy Magyarországon a helye a családja mellett. Jenő ezután hazatért az édesanyjával Nemesdombra. Itt bátyja, Ödön feleségére és annak gyermekeire vigyázott. A közélettől és a csatáktól távol tartotta magát, de - bátyja leveleinek is köszönhetően - folyamatosan figyelemmel kísérte a szabadságharc eseményeit. A világosi fegyverletétel után egy végzetes névcsere következtében Jenőnek (Eugen von Baradlay) küldték ki az Ödönnek szóló hadbírósági idézését. A legfiatalabb Baradlay önként vállalta a biztos halált a testvére helyett. A tárgyaláson Jenőt golyó általi halálra ítélték, és hamarosan kivégezték.

Jelleme[szerkesztés]

Gyermekkorátul fogva igen félénk kedély, melyet még gyámoltalanabbá tett az ifjúkori életmód, a szüntelen mástól függés. Hozzá volt szokva, hogy akaratát mindig alárendelje a másénak, elébb szülői, azután főnökei - végre szeretője akaratának. Most azután, mikor mindazon támaszokat, akikhez eddig tapadt, egyszerre elseperte a vihar; mikor a monumentális nagyságok, kiknek szobrai képezték "lares et penates"-eit, szétrepültek, mint polyvatöredék. Jenő úgy érezte magát, mint aki maga is semmivé lett.
– Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (részlet a Tavaszi napok című fejezetből)

A testvéreihez képest a regény nagy részében hétköznapi szereplő. Édesanyjának és még rideg, kőszívű apjának is a legkedvesebb fia. Gyönge egészségű, szemüveges (rövidlátó), sebezhető lelkületű gyermek. Jószívű: amikor az anyja pénzt küld a számára, a felét Richárdnak adja. Udvari bürokrataként nem mulatozik, ezt nem tartja komoly hivatalnokhoz méltónak. A naivsága miatt könnyű játékszere a démoni szépségű Alfonsine-nek és az atyai jóságot és barátságot színlelő adminisztrátornak. Sem katonai, sem politikai pályára, tettekre nem alkalmas, de számára is eljön majd a pillanat, amikor bizonyítani tudja lelki nagyságát: feláldozza magát egy olyan ügyért, amelyben sohasem hitt.

Film[szerkesztés]

A Jókai Mór regényéből 1965-ben készült filmben Baradlay Jenőt Tordy Géza alakította.

Az író és hőse[szerkesztés]

A legkisebb Baradlay Jókai Mór vonásait hordozza magán. Szívesen fest, félénk természetű, nagy jövőről álmodik.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]