Ugrás a tartalomhoz

Vidor Miklós

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vidor Miklós
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Vahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
Élete
Született1923. május 22.
Budapest
Elhunyt2003. március 9. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiségmagyar
SzüleiVidor Miklós
Rosner Hermin
HázastársaBuzás Jolán (1972-2003)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, regény, elbeszélés, dráma
Első műveFölszáll a köd (1942)
Kitüntetései
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1955)
Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993)
Stephanus-díj (1995)
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidor Miklós témájú médiaállományokat.
Vidor Miklós emléktáblája egykori lakhelyén, a Puskin utca 17. szám alatt

Vidor Miklós (Budapest, 1923. május 22.Budapest, 2003. március 9.) József Attila-díjas (1955) magyar író, költő, műfordító.

Élete

[szerkesztés]

Vidor Miklós és Rosner Hermin gyermekeként született.

1947-ben német–magyar-esztétika szakos diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

1946-tól a Sík Sándor által újraindított Vigiliában, az utóbbi 10 esztendőben az Új Ember hasábjain rendszeresen jelentek meg színvonalas versei, tanulmányai, tárcái és kisebb írásai. 1947-1949 között a fontos funkciót betöltő Magyar Művészeti Tanács titkáraként dolgozott mindaddig, amíg a kommunista diktatúra föl nem számolta ezt a közhasznú intézményt. 1950-től szabadfoglalkozású író. Pályáját az Újhold-nemzedék lírikusaként kezdte.

Regényeiben és novelláiban a szerelem, a házasság, a család ellentmondásait elemezte. Ifjúsági művei pszichológiai igényességgel ábrázolták a kamaszok életét.

Magánélete

[szerkesztés]

1972-ben házasságot kötött Buzás Jolánnal.

Művei

[szerkesztés]

Versei

[szerkesztés]
  • Fölszáll a köd (1942)
  • Határon (1947)
  • Magánbeszéd (1957)
  • Lakatlan évszak (1966)
  • Sárkányok alkonya (1975)
  • Cinkefütty (1982)
  • A viszontlátás (1986)
  • Szigetvilág. Új és válogatott versek; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1993 (Liget könyvek)

Regényei

[szerkesztés]
  • Budai Nagy Antal (1952)
  • Szökőár (1954)
  • Kék korlát (1955)
  • Karnevál a Kilimandzsáróban (1956)
  • Idegenek (1958)
  • Galambposta (1961)
  • Vasárnap döntő (1964)
  • Gyalog a sakktáblán (1968)
  • Dupla vagy semmi (1969)
  • Sebesültek (1973)
  • A kihívás (1975)
  • Ketten a hegyen (1979)
  • Bírd egy nappal tovább (1981)
  • Kökörcsin, a király bolondja (1982)
  • Kolompoló (1986)
  • A hátvéd halála és föltámadása (1991)
  • Fiúk és apák. Regény; Szt. István Társulat, Bp., 2002

Elbeszélései

[szerkesztés]
  • Hazugság (1953)
  • Színjátszók (1953)
  • Baucis vendégei (1963)
  • Önkéntes hajótöröttek (1974)
  • A kirakat rendezés alatt (1976)
  • Zászlós mandolinnal (1981)
  • A zsákos ember (1981)
  • Piros hajú törpe törpe. Történetek, mesék, versek könyve; Egyházfórum, Bp., 2002 (Egyházfórum gyermekkönyvei)

Drámái

[szerkesztés]
  • Az utolsó sereg (1953)

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Albert Maltz: Ember az országúton (1952)
  • Amerikai elbeszélők (1953)
  • N. Lenau: Faust (1962)
  • G. Trakl: Költemények (1959)
  • Rilke: Történetek a Jóistenről (1991)

Díjai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]