Zsurzs Kati

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsurzs Kati
Portréja az Active Studio oldalán Földi Tamás felvétele
Portréja az Active Studio oldalán
Földi Tamás felvétele
Életrajzi adatok
Születési névZsurzs Katalin
Született1955. január 21. (69 éves)[1]
Budapest[2]
Származásmagyar magyar
HázastársaWalla Ervin (1953– )
SzüleiZsurzs Ágoston (1922?–1988)
Zsurzs Éva
Gyermekei1. Walla Júlia (1982–)
2. Walla Fanni (1990– )
Pályafutása
Aktív évek1976–
Híres szerepeiQuendel Brigitta
A fekete város
Kis Mari
Abigél
Tünde
Vörösmarty: Csongor és Tünde
Tyltyl
Maeterlinck: A kék madár
Zebegényi Ilike
A Zebegényiek
Glória nővér/Tarr Ilona
Glória
Szépvölgyi Mária
Barátok közt
Kati
Szomszédok
Piroska
A mi kis falunk
Díjai
További díjakAase-díj
Gobbi Hilda-díj
Vörösmarty gyűrű-díj
IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Kati témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsurzs Kati, születési neve: Zsurzs Katalin,[3] (Budapest, 1955. január 21. –) Aase-díjas magyar színésznő, szinkronszínésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Zsurzs Éva Kossuth-díjas filmrendező lánya.

Élete[szerkesztés]

Már gyermekként is kapott kisebb szerepeket édesanyja egyes filmjeiben, bár a neve nem feltétlenül szerepelt a stáblistán, mint 11 évesen az 1966-os Vidám vasárnap című tévéjátékban vagy 15–16 évesen az 1970–71-ben forgatott és 1972-ben bemutatott A fekete városban mint Quendel Gáspár lánya, Brigitta. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1973–1977 között Kazimir Károly osztályában.[4]

1977–1993 között a Thália-, illetve az Arizona Színház tagja volt. Ezután évekig szabadúszó,[5] 2000-től pedig 13 éven át[6] a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt.[7] Ezután szabadúszó lett, miközben a budapesti Karinthy Színház[8] és Játékszínben rendszeresen játszik és rendez.[6]

Rendszeresen szinkronizál[9] filmekben is látható. Már az 1976-os Csongor és Tünde címszerepét játszhatta el, majd 23 évesen Kis Mari szerepében tűnt fel az Abigél című sorozatban.[5]

Saját beszédiskolát működtettet, valamint a Gór Nagy Mária Színitanodában színészmesterséget is oktatott.[10]

Családja[szerkesztés]

Édesanyja Zsurzs Éva filmrendező, édesapja Zsurzs Ágoston (1922?–1988) alezredes,[11] a régi Csepeli Munkásotthon könyvtárának vezetője.[12] A Zsurzs családnév örmény eredetű.[13] Szülei 1945. április 1-jén házasodtak össze. Egy nővére volt, Zsurzs Mária, aki 1946-ban született. Ő 33 éves korában cukorbetegségben elhunyt.[14] Szülei később elváltak.[15] Férje az 1953. november 26-án született Walla Ervin zeneszerző,[16] zenész, színész.[17] Két lányuk született,[18] akik közül az idősebb, Walla Júlia (1982. október 16.) angoltanár lett, és tőle négy unokájuk jött a világra.[19] Kisebbik lánya, az 1990. augusztus 19-én született Walla Fanni az énekesi pályát választotta.[20] Tőle két unokája született, Janka és Áron (2021).[21]

Színházi szerepeiből[szerkesztés]

  • Agnese (Vajda Katalin: Anconai szerelmesek)
  • Catherine Campana (Casanova–Pelle–Kazimir: Casanova)
  • Cookie (Neil Simon: Pletykák)
  • Etel (Kosztolányi Dezső: Édes Anna)
  • Frau Herman (Garaczi: Imoga)
  • Helga (Zorin: Varsói melódia)
  • Iszméné (Szophoklész: Antigoné)
  • Justice (Joyce: Számkivetettek)
  • Katherine (William Shakespeare: Lóvátett lovagok)
  • Libera (Carlo Goldoni: Chioggiai csetepaté)
  • Marchellina (Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais: Figaro házassága)
  • Marja hercegnő (Lev Nyikolajevics Tolsztoj–Piscator–Neumann: Háború és béke)
  • Margit királyné (William Shakespeare: III. Richard)
  • Marie Kleinholtz (Fallada–Dorst: Mi lesz veled, emberke?)
  • Melinda (Katona József: Bánk bán)
  • Mita (Luigi Pirandello: Liolá és a lányok)
  • Mrs. Butler (April De Angels: Garrick, a színész – avagy ízlés dolga)
  • Owini-Mondamin (Longfellow–Kazimir: Hiawata)
  • Peggotty (Charles Dickens: Copperfield David)
  • Porcelán (Szép asszonyok egy gazdag házban)
  • Postáskisasszony (Vian: Mindenkit megnyúzunk)
  • Primula (Zsurzs Kati: Bence királyfi)
  • Tarsilla Tettamanzi (Chiara: Jöjjön el egy kávéra hozzánk)
  • Tölcséri Lica (Németh: Harc a jólét ellen)
  • Tyltyl (Maurice Maeterlinck: A kék madár)
  • Umm (Mészöly Gábor: Hoppárézimi)
  • Zsófi (Balázs Ágnes: Andersem, avagy a mesék meséje)
  • Zsuzsi (Metta–Kaposy: Egy komisz kölyök naplója)

Filmjei[szerkesztés]

Játékfilmek[szerkesztés]

Tévéfilmek[szerkesztés]

Sorozatbeli szinkronszerepei[szerkesztés]

Hangjátékok[szerkesztés]

  • Szabó Magda: Születésnap (1980)
  • Thackeray, William Makepeace: A rózsa és a gyűrű (1981)
  • Csemer Géza: Forintos doktor (1982)
  • Matteo Bandello: A pajzán griffmadár (1982)
  • Rudi Strahl: Ádám és Éva ügyében (1984)
  • Jókai Mór: Egy hírhedett kalandor a XVII. századból (1987)
  • Csetényi Anikó: Az eltérített télapó (1988)
  • Simai Mihály: Gépirónia (1988)
  • Thomas Hardy: Egy tiszta nő (1990)
  • Zalán Tibor: A kis rohadék (1993)
  • Szepességi történet (1994) – Veronika[22]
  • Balázs József: Isten küldöttei (1996)
  • Jaroslav Hasek: Svejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban (1997)
  • Karin Michaelis: Bibi (1997)
  • Péhl Gabriella: Patthelyzet – requiem egy öregasszonyért (2010)
  • Rakovszky Zsuzsa: Látogatások (2010)
  • Kaffka Margit: Színek és évek (2021)

CD-k és hangoskönyvek[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  2. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  3. ↑ ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  4. ↑ SzFE hallgatói adatbázis: Zsurzs Kati Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben - hozzáférés: 2016. november 13.
  5. ↑ a b Mi lett az Abigél szereplőivel, a matulás lányokkal? Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben HVG.hu – 2011. július 19.
  6. ↑ a b Gombóc Artúrt is elkíséri Fehérvárra Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben – Zsurzs Kati játszik, rendez, és három fiú boldog nagymamája, feol.hu – 2015. november 13.
  7. ↑ Máté Judit: Zsurzs Kati – ötvenen túl Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, otvenentul.hu – 2008. augusztus 13.
  8. ↑ A 60 éves Zsurzs Katit köszöntötték a Karinthy Színházban, 7óra7.hu – 2015. február 6.
  9. ↑ Zsurzs Kati az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  10. ↑ Lázár Fruzsina: Zsurzs Kati: Aki soha nem tervez Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu – 2003. május 21.
  11. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  12. ↑ Kőhalmi Béla (1967). „A Nagy Október öröksége” (magyar nyelven). Magyar Könyvszemle 83 (4), 317–365. o. (Hozzáférés: 2017. augusztus 10.)  
  13. ↑ Czeglédi, Katalin. Földrajzi nevek és a magyar őstörténet, In: H. Bathó Edit – Horváth László – Kaposvári Gyöngyi – Tárnoki Judit – Vadász István (szerk.): Tisicum – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 15. (magyar nyelven), Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, 47–67. o. (2006). Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 10. 
  14. ↑ Salom KLUB Rádió ÉLŐBEN vendége Zsurzs Kati színművész – 2020.02.11.. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  15. ↑ Hulej, Emese: A varázs megmaradt – Zsurzs Kati mesélt édesanyjáról, Zsurzs Éváról, 2016. július 23., szombat (magyar nyelven). Nők Lapja Café. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  16. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  17. ↑ A csoda elengedhetetlen…, 2015. december (magyar nyelven). Pesti Műsor online. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  18. ↑ Jakupcsek Gabriella: Ridikül Archiválva 2016. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, nava.hu – 2014. március 14.
  19. ↑ A., T.: Nagy az öröm, megszületett Zsurzs Kati unokája, 2016. június 11., szombat (magyar nyelven). Bors. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  20. ↑ Minden út Nyughatatlan Micóhoz vezet – interjú Walla Fanni énekesnővel, 2013. december 2., hétfő (magyar nyelven). iartm. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  21. ↑ Szegő András: 7 nap: Zsurzs Kati. Nők Lapja, LXXII. évf. 48. sz. (2021. december 1.) 114. o. ISSN 0029-0963
  22. ↑ Szepességi történet - 2. rész Archiválva 2015. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Rádiószínház 1994, nava.hu - 2007. február 6. (hozzáférés: 2015. szept. 9.)
  23. ↑ Háromszor hét magyar népmese Illyés Gyula (Vál.) – M. Szabó Csilla (Szerk.), libri.hu – (hozzáférés: 2015. augusztus 17.)
  24. ↑ Frakk, a macskák réme/ hangoskönyv Móra hangoskönyvek, mora.hu – (hozzáférés: 2016. február 1.)
  25. ↑ Zsurzs Kati kapta idén a Vörösmarty-Gyűrű-Díjat Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala – 2005. június 27.
  26. ↑ Miskei Anita: Ünnepi aranyalmák Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, feol.hu – 2008. június 12.
  27. ↑ Hiller István átadta az Aase-díjakat Archiválva 2015. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, nefmi.gov.hu – 2008. december 16.
  28. ↑ Öt nagyszínpadi premier a Játékszín következő évadában. Színház.hu. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  29. ↑ Csütörtökön adják át a Tolnay Klári-díjakat Mohorán – kulturport.hu. www.ma.hu. [2018. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 19.)
  30. ↑ https://deszkavizio.hu/zsurzs-kati-kapta-iden-a-gobbi-hilda-dijat/

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsurzs_Kati&oldid=27037034”