Cha-Cha-Cha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cha-Cha-Cha
1982-es magyar film

Gruber Ernő és Fekete Virág a tánciskolában
Gruber Ernő és Fekete Virág a tánciskolában
Rendező Kovácsi János
Műfaj filmvígjáték
Forgatókönyvíró Kovácsi János
Főszerepben Rudolf Péter
Tallós Rita
Usztics Mátyás
Hollósi Frigyes
Géczy Dorottya
Zene Fenyő Miklós
Gyártás
Gyártó MAFILM Objektív Filmstúdió, Magyar Televízió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 81 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Mokép (Magyarország)
Bemutató1982. május 6.
KorhatárMagyarország 14
További információk

A Cha-Cha-Cha egy 1982-ben bemutatott magyar filmdráma, mely közel húsz év távlatából körképet fest az 1960-as évek középiskolás hétköznapjairól. A film korabeli hangulatú kísérőzenéjét a Hungária együttes játssza.

Cselekmény[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

Gruber Ernő középiskolai tanuló, valahol Budapesten, valamikor az 1960-as évek közepén. Tipikus kispolgári családból származik, egy szürke bérházban él megtört édesapjával, fáradt édesanyjával, kistestvéreivel. Szülei negyedik gyermeküket várják, komoly anyagi gondokkal küszködnek, már a család magnetofonjának az eladása is szóba került. A gimnáziumban a szokásos élet zajlik a fiúk között. Dohányoznak a vécében, sztriptízes golyóstollakkal hergelik egymást, ha néha megtehetik ellógnak, császárkörte likőrös fiúbulikat tartanak, a magnón twisztet és csacsacsát hallgatnak.

Noha Ernőben tombolnak a hormonok, ő az örök vesztes. Mikor barátaihoz felmegy bulizni, próbálkozásai a lányoknál sikertelenek, ő az, aki mindig egyedül megy haza. Jelentéktelen személyére egyetlen lány sem kíváncsi, ha megpróbálja előadni a nagymenőt, az még szánalmasabbra sikeredik. Tetejébe halálosan szerelmes az iskola legmenőbb lányába, Fekete Virágba, névtelen szerelmes leveleket és verseket ír hozzá. Virág viszont a vagány Sztásni barátnője. Ernő reménytelen vágyakozással, az otthonról elcsent óvszerrel és a menőséget jelenteni próbáló három szál Daru cigarettával felszerelkezve indul a gimnázium nagytermében tartott vasárnap esti tánciskolába.

A tánciskolát az unott és fájós lábú tánctanár és partnere, a kedves Bözsike tartja, a kíséretet egy harmadrendű presszózenekar adja. Noha a tanulók a twisztet szeretnék leginkább gyakorolni, a már rég lefutott, régi táncokat veszik előre. A tánciskolák szabályai szerint a fiúk és lányok véletlenszerű sorrendben cserélik partnereiket. Ezalatt többek között egy undok, majd egy csúnya lánnyal táncol. Az egyetlen lány, aki szimpatizál vele, neki nem jön be, szeme sarkából mindig csak Virágot és Sztásnit figyeli. Az egyik cserénél Virág lesz a partnere. Karjaiban tarthatná álmai asszonyát, de csak zavarba jön. Virág már tudja, ő írta hozzá a verseket. Meglepően kedves Ernővel, de nincsenek egy súlycsoportban, kapcsolatukra esély sincs.

Ernő szokás szerint egyedül indul haza, ezen az estén sem sikerült partnert találnia. Hazafele osztálytársai egy parkban csoportosulnak. Fogalma sincs miről van szó, mikor őt is odahívják azzal, mutasd meg, géppuskaláb. A földön Virág fekszik. A fél tánciskola már túl van rajta, de erőszakról szó sincs. Itt volna a nagy lehetőség Ernő számára, életében először csinálhatná, tetejébe álmai asszonyával, akihez verseket írt. A szerelem és a csalódottság hatására azonban nem áll be a sorba, nekirohan a többieknek, állatnak nevezi őket. Agyba-főbe verik, elszakítják erre az alkalomra kapott zakóját. Hajnalban tántorog haza, elkeseredetten, csalódottan, összeverve. Édesapja őt hibáztatja, magyarázatára nem kíváncsi. Mikor dühében igazságtalanul meg akarja ütni, Ernő életében először nem hagyja magát.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A cselekmény időpontja[szerkesztés]

A filmben aznapi eseményként mutatják a tévéhíradóban Hruscsov, szovjet pártfőtitkár magyarországi látogatását, mely 1964 áprilisában volt. Ezzel ellentétben feltétlenül megnézendő látnivalóként említik a korszak szigorúan korhatáros olasz filmjét, az 1965-ben készült, de csak később bemutatott Cicababákat.

A film zenéje[szerkesztés]

A filmben hallható dalokat a Hungária együttes játssza. Filmzenei album nem jelent meg, de a dalok egy része hallható az együttes Finálé? című, később megjelent albumán.

Forgatási helyszínek[szerkesztés]

  • A bevezető jelenet a jegessel Budapesten, a VIII. kerületi Lőrinc pap téren készült.

Érdekességek a korszakról[szerkesztés]

  • A Cicababák a korszak magyarországi viszonyai közepette egy botrányosan erotikusnak számító, szigorúan 18 éven felülieknek szóló olasz film volt. A mozikban kicsit is kétséges esetekben személyi igazolvánnyal kellett igazolni a betöltött 18. életévet.
  • A trafikokban szálra is lehetett cigarettát kapni, kis papírtasakokban. A trafikosoknak jogukban állt 18 éven aluliaknak nem adni, de általában adtak. A Daru egy népszerű, viszonylag drágább márka volt
  • A császárkörte likőr egy kedvelt és viszonylag olcsó itala volt a korszak fiataljainak.
  • A sztriptízes toll nagy szenzáció volt, szigorúan magánimportból volt beszerezhető. A közönséges golyóstoll oldalán egy felöltözött hölgy képe volt. Ha a tollat megfordították, a színes folyadékból álló ruha lefolyott, a hölgy meztelenné változott.
  • A tánciskolák az 1960-as években igen népszerűek voltak, bizonyos tekintetben a diszkót helyettesítették. A táncparkettet a könnyebb forgások végett sóval szórták fel. Táncos szórakozóhelyeken az egy táncra szóló, manapság ismeretlen lekérés teljesen természetes dolog volt akkoriban.
  • A televízió első éveiben egy tévékészülék birtoklása ritka dolog volt, egy jobb műsorra sokszor meghívták a szomszédokat is. A Tell Vilmos sorozat azokban az években ment, igen népszerű volt. A tévé elé tehető színezett előtét bizonyos jeleneteknél a színes kép illúzióját keltette. Alul zöldes, középen sárgás, felül kék volt, ezzel a fű, az épületek és az ég színét próbálta visszaadni.
  • Az 1960-as évek elején a villamosokon még kalauz szolgált, de még jóval később is jártak a régi tipusú, nyitott peronos, favázas villamosok, a legmodernebb tipus az UV szerelvény volt.
  • Ernő zakóját az Úttörő Áruházban vették, érdekessége volt a filmben is látható repülő, a kis tó és a folyamatosan hallható gyerek és úttörő dalok. A vásárlókat eladók szolgálták ki, akkoriban is gyakori volt a filmben is látható, tisztességtelen rábeszélés.
  • Azokban az években már több féle tipusú hűtőszekrény is kapható volt, ennek ellenére szegényebb családoknál még jégszekrényt használtak. A jeges eleinte lovaskocsival, majd teherautóval járt, „itt a jeges” felkiáltással reklámozta magát. A rúdjeget jégcsákánnyal adagolta, többnyire vödrökbe.
  • Az iskola nagytermében egy felirat látható, „üdvözöljük a bevonuló fiatalokat”. A sorozásokat gyakran iskolákban tartották, tanítás után, vagy szünidőben. A megalázó procedúra részeként egy értelmetlenül felületes orvosi vizsgálat is történt. A főiskolára azonnal fel nem vett, de alkalmas leérettségizett fiatalok néhány hónapon belül számíthattak a behívóra és a kétéves szolgálatra, emiatt semmilyen komoly tevékenységbe, vagy párkapcsolatba nem volt értelme fogniuk. Az érettségi és a behívás közötti hónapok többnyire céltalan tengéssel-lengéssel teltek.
  • A filmben is látható kék iskolaköpenyt 1963-ban vezették be. Teljesen elfogadott ruhadarab volt, semmi különösebb ellenállást nem váltott ki a diákokból.

Szereplők[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]