Nyikita Szergejevics Hruscsov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyikita Szergejevics Hruscsov
Nikita Khrusjtsjov.jpg
A Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkára
Hivatali idő
1953. szeptember 14. 1964. október 14.
Előd Georgij Makszimilianovics Malenkov
Utód Leonyid Iljics Brezsnyev
A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke
Hivatali idő
1958. március 27. 1964. október 14.
Előd Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin
Utód Alekszej Nyikolajevics Koszigin
Katonai pályafutása
Csatái

Született 1894. április 15.
Kalinovka,  Orosz Birodalom
Elhunyt1971. szeptember 11. (77 évesen)
Moszkva,  Szovjetunió
Sírhely Novogyevicsi temető
Párt Szovjetunió Kommunista Pártja

Házastársa Nina Khrushcheva (1965 – 1971. szeptember 11.)
Gyermekei
  • Sergei Khrushchev
  • Leonid Khrushchev
  • Julia Khrushcheva
  • Rada Adzhubey
Foglalkozás politikus
Iskolái
  • Industrial Academy
  • Donetsk National Technical University
Halál oka szívinfarktus
Vallás ateizmus

Díjak

Nyikita Szergejevics Hruscsov aláírása
Nyikita Szergejevics Hruscsov aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikita Szergejevics Hruscsov témájú médiaállományokat.

Nyikita Szergejevics Hruscsov (oroszul Ники́та Серге́евич Хрущёв; Kalinovka, 1894. április 15.Moszkva, 1971. szeptember 11.) orosz nemzetiségű szovjet kommunista politikus, Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára, 1958 és 1964 között pedig a Minisztertanács elnöke.

Nevéhez fűződik az 1953-ban megkezdett desztalinizáció, a szembenézés a sztálinizmussal az SZKP XX. kongresszusán, a magyarországi 1956-os forradalom leverése, a szovjet űrprogram elindítása, valamint a kubai rakétaválság kiprovokálása és megoldása is.

Élete és pályája[szerkesztés]

1894. április 17-én született egy Kalinovka nevű faluban, az Orosz Birodalom részét képező Kurszki kormányzóságban. Apja Szergej Nyikanorovics Hruscsov földműves, anyja Kszenyija Ivanovna ? (Hruscsova; leánykori nevéről nincs adat).

1918-ban csatlakozott a Vörös Gárdához, a Vörös Hadsereg elődjéhez és belépett a Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártba. 1918-tól 1921-ig részt vett az Oroszországi polgárháborúban zászlóaljkomisszárként. 1931-34 között Moszkvában kerületi párttikár. 1933-35 között a moszkvai városi pártbizottság másodtitkára. Ő irányította a főváros első metróvonalainak építését. 1934-től a KB tagja. 1938 és 1949 között az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának vezető titkáraként dolgozott. A sztálingrádi csata alatt politikai népbiztosként dolgozott.

Sztálin halála után, 1953-tól 1964-ig az SZKP első titkári pozícióját töltötte be. Hruscsov először lelkes sztálinistaként kezdte, ennek ellenére az SZKP XX. kongresszusán elítélte Sztálin bűneit majd az 1956-ban tartott ENSZ közgyűlésen is megtette ugyanezt. Bírálata Sztálin bűneire, személyi kultuszára vonatkozott, a szocialista rendszerre nem.[1]

„...épp Hruscsov beszédéből tudhatjuk, hogy beszédének és politikájának nem volt más célja, mint a beismert válságnak olyan meghaladása, amely kiiktatja a rendszerkritika leghalványabb kísérletét is. Nem a fából vaskarika megalkotásának kísérlete volt a történelmi tette Hruscsovnak, hanem a válság beismerése és ezen keresztül az államszocialista rendszer korlátainak önkéntelen jelzése. Hruscsov nem megszüntetni, hanem épp ellenkezőleg: megőrizni akarta a sztálinizmust, csak épp Sztálin és kultusza, a sztálinizmus túlkapásai nélkül.”

Nevéhez fűződik az 1956-os forradalom leverése, a kubai rakétaválság valamint a berlini fal felépítése is.

Az általa szorgalmazott reformok csak kis mértékben valósultak meg. Jobb kapcsolatokat ápolt Jugoszláviával.

1964-ben a párton belüli ellenfelei eltávolították a hatalomból, helyére Leonyid Iljics Brezsnyevet választották meg. A megszokottól eltérően nem került börtönbe, de élete utolsó 7 évét teljesen visszavonultan és elszigetelten, lényegében házi őrizetben élte.[2][3][4]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • A Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztésére irányuló intézkedések; Kárpátontúli Területi Könyv- és Folyóiratkiadó, Uzshorod, 1953
  • A Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. Az SZKP Központi Bizottságának 1953 szept. 3-i teljes ülésén mondott előadói beszéd és a határozat; Szikra, Bp., 1953
  • A Szovjetunió gabonatermelésének további növeléséről, s a szűz- és parlagföldek hasznosításáról. Az SZKP Központi Bizottsága teljes ülésének, továbbá a Szovjetunió Minisztertanácsának és az SZKP Központi Bizottságának határozata; Szikra, Bp., 1954
  • Az állatitermékek termelésének növeléséről; Szikra, Bp., 1955
  • V. M. Molotov–N. Sz. Hruscsov: A nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió külpolitikájáról; Szikra, Bp., 1955
  • A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámoló jelentése a 20. pártkongresszusnak 1956. február 14.; Kárpátontúli Területi Kiadó, Uzshorod, 1956
  • Jelentés az SZKP 20. Kongresszusán a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tevékenységéről; Politikai Kiadó, Bukarest, 1956
  • N. A. Bulganyin–N. Sz. Hruscsov: Indiai, burmai és afganisztáni beszédek; Szikra, Bp., 1956
  • A Központi Bizottság beszámolója az SZKP 20. kongresszusának; Szikra, Bp., 1956
  • A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója. Beszámoló az SZSZKSZ Legfelső Szovjetének jubileumi ülésszakán; Kárpátontúli Területi Kiadó, Uzshorod, 1957
  • Az iparvezetés szervezetének további tökéletesítéséről. Előadói beszéd a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének 7. ülésszakán 1957. május 7-10. és az ennek alapján elfogadott törvény; Kossuth, Bp., 1957
  • 40 éve győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Jelentés a Szovjetunió Legfelső Szovjetének jubileumi ülésszakán; Állami Politikai Kiadó, Bukarest, 1957
  • A kolhozrendszer továbbfejlesztéséről s a gép- és traktorállomások átszervezéséről; Kossuth, Bp., 1958
  • Jelentés a Szovjetunió Kommunista Pártjának 21. rendkívüli kongresszusán. A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének 1959-1965. évi ellenőrző számairól; Politikai Kiadó, Bukarest, 1959
  • Javaslatok az iskola és az élet közti kapcsolat szorosabbá tételére és a közoktatási rendszer fejlesztésére eljegyzések és idevonatkozó cikkek a szovjet szakirodalomból; szöveg N. Sz. Hruscsov et al.; Magyar-Szovjet Baráti Társaság, Bp., 1959
  • A kommunizmus építésének programja N. Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP 21. kongresszusán; Kossuth, Bp., 1959
  • A nagy találkozó. N. Sz. Hruscsov látogatása az Egyesült Államokban 1959; Kossuth, Bp., 1959
  • A békés egymás mellett élésért. Beszédek és írások 1959. jan.-dec.; Kossuth, Bp., 1960 (Pártmunkások könyvtára)
  • A szocialista tábor hangja az ENSZ-ben; N. Sz. Hruscsov et. al. beszédei; Kossuth, Bp., 1960
  • A békéért és a népek szabadságáért. N. Sz. Hruscsov, Kádár János beszéde az ENSZ 15. közgyűlésén; Kossuth, Bp., 1960
  • Jelentés az SZKP 22. kongresszusán a Szovjetunió Kommunista Pártjának programjáról. 1961. október 18; Politikai, Bukarest, 1961
  • Nemzetközi kérdések. a kommunista világmozgalom újabb győzelmeiért; Zrínyi, Bp., 1961 (Kötelező olvasmány a változó állomány számára)
  • A Szovjetunió agrárpolitikájának irányvonalai. N. Sz. Hruscsov 1961. jan. plénum után tartott tíz mezőgazdasággal foglalkozó beszéde; Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., 1961
  • A Szovjetunió mezőgazdasága a kommunizmus építésének útján. Hruscsov mezőgazdasági jellegű beszédei; Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., 1962
  • A mezőgazdasági termékek bőségéért; Kossuth, Bp., 1962
  • Fegyver és háború nélküli világért. Beszédek nemzetközi kérdésekről 1960-1961; Kossuth, Bp., 1962
  • A nemzetközi helyzet és a Szovjetunió külpolitikája. Beszámoló a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetjének dec. 12-i ülésén; Kossuth, Bp., 1962
  • A szovjet irodalom és művészet kérdései. Beszéd 1963. márc. 8-án; Kossuth, Bp., 1963
  • A népgazdaság fejlesztéséről és pártirányításának átszervezéséről. Előadói beszéd és határozat az SZKP Központi Bizottságának 1962. nov. 19-23-i plénumán; Kossuth, Bp., 1963
  • Újabb nagy lépés a kommunizmus felé. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma a vegyipar rohamos ütemű fejlesztéséről. 1963. dec. 9-13.; Kossuth, Bp., 1964
  • N. Sz. Hruscsov mindmáig titkos beszéde az SZKP XX. kongresszusán 1956. februárban Sztálin bűneiről; "M.O.", Bp., 1984
  • A személyi kultuszról és következményeiről. Beszámoló az SZKP XX. kongresszusának zárt ülésén, 1956. február 25.; ford. Zalai Edvin; Kossuth, Bp., 1988
  • Szemben a zsarnokkal; ford. Gellért György; Leopárd, Bp., 1990
  • John F. Kennedy és Nyikita Sz. Hruscsov levelezése a kubai rakétaválság alatt; ford., sajtó alá rend. Simon Ágnes, Simon Eszter; JATEPress, Szeged 2002 (Documenta historica)
  • Hruscsov-Tito levélváltás, 1954; tan., ford., sajtó alá rend. ifj. Prohászka Géza; JATEPress, Szeged 2005 (Documenta historica)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]