Komszomol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség
Всесоюзный ленинский коммунистический союз молодёжи

Komsomol Emblema.svg
Adatok
Elnök Vlagyimir Iljics Lenin

Alapítva 1918. október 29.
Feloszlatva 1991. szeptember 27.
Pártújság Komszomolszkaja Pravda
Tagok száma 36 000 000 (1977-ben)

Ideológia Marxizmus-leninizmus
Politikai elhelyezkedés szélsőbal

Szovjetunió politikai élete
Commons

A Komszomol vagy teljes nevén Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség (oroszul Комсомо́л, Всесоюзный ленинский коммунистический союз молодёжи) a Szovjetunió állami ifjúsági szervezete, gyakorlatilag az SZKP ifjúsági tagozata volt.

Története[szerkesztés]

A Komszomol első kongresszusának küldöttei (1918)

A Komszomol - akkor még Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség néven - 1918. október 29-én alakult meg az 1917-es februári forradalom után szerveződött bolsevik irányultságú helyi ifjúsági munkásszervezetek egyesítéséből. A szövetség megalapításának fő kezdeményezője és ideológiai alapjának megteremtője Lenin volt. Sztálin személyi titkárának, Borisz Bazsanovnak állítása szerint a Komszomolt Lazar Sackin alapította, aki 1921-22-ben a főtitkári teendőket is ellátta.

Az oroszországi polgárháború után ahogyan a kommunista párt maradt az egyetlen párt, a Komszomol lett az ország egyetlen ifjúsági szervezete. Fő feladata az ifjúság ideológiai nevelése volt és hogy az SZKP "segítője és tartaléka" legyen. 1922-ben a Komszomol irányításával hozták létre a gyermekek számára a pionírmozgalmat. A Komszomol 1924-ben, V. I. Lenin halála után felvette annak nevét, majd a Szovjetunió létrejöttével 1926-ban Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetségre változtatta a megnevezését.

Az első mellre tűzhető, Komszomol-tagságot bizonyító jelvények 1922-ben jelentek meg, először KIM felirattal, 1945-től a felirat VLKSZM-re (a teljes név orosz rövidítése) változott, majd 1958-tól vezették be a jelvény végső formáját, amelyen a felirat mellett Lenin profilja is látható volt.

Az 1937-ben kezdődő tisztogatások alkalmával a Komszomol több korábbi főtitkárát (magát Sackint is) is letartóztatták és agyonlőtték.

A Komszomol szerepe[szerkesztés]

Tagfelvétel a Vörös téren (1969)
Tagsági könyv

A komszomolisták száma gyorsan nőtt; a kezdeti 22 ezer helyett két évvel később már majdnem félmilliós volt a létszámuk. A polgárháború idején mintegy kétszázezer Komszomol-tag harcolt a Vörös Hadseregben. A háború után a bolsevik párt által tervezett nagyszabású társadalmi és gazdasági átalakításokban (iparosítás, kollektivizálás, kulturális forradalom) alapvető szerepet szántak a lelkes fiataloknak. A belépési korhatár tizennégy év volt, a felső korhatár pedig huszonnyolc - az utóbbi a tisztségviselőkre nem vonatkozott.

1930-ban a Komszomol átvette a kötelező honvédelmi oktatás irányítását és kezdeményezte kétéves esti iskolák létrehozását az írástudatlanok számára. Szorgalmazták a munkások és parasztok képzését akik Komszomol-beutalóval könnyebben juthattak be a főiskolákra és egyetemekre. 1934-re a diákok között a munkásszármazásúak aránya elérte a 48%-ot.

1941-re a komszomoltagok száma meghaladta a tízmilliót. A második világháborúban a tagság nagy része harcolt a németek ellen, kb 3500-an kaptak Szovjetunió Hőse kitüntetést és 3 és fél millióan egyéb érdemrendeket. A megszállt területeken ellenálló csoportokat, "Ifjú Gárdákat" hoztak létre. A harcoló alakulatoknál kb. 200 000 komszomolistalány is szolgált, akár géppuskásként vagy mesterlövészként. A lányok közül 58-an lettek a Szovjetunió Hősei és százezret tüntettek ki egyéb módon.

Igazi tömegszervezetként a Komszomol társadalom minden pontján jelent volt. A továbbtanulásnál, előléptetésnél előnyt jelentett a tagság, az erőszakszervezeteknél (rendőrség, tisztképzés) gyakorlatilag kötelező volt. Az 1960-as, 80-as évekre az általános iskolák végzősei vagy a közép- és szakiskolák elsősei szinte valamennyien beléptek a szervezetbe. A rendszer kései éveiben egy sikeres karrierre áhítozó fiatal számára kötelező volt a Komszomolba való belépés és a szervezetbeli aktivitás. Ennek megfelelően a tagság elvesztette korábbi presztízsét és az ifjúsági szervezet bürokratikus behemóttá silányult.

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

A Komszomol 20. kongresszusa (1987. február 1.)

A Komszomol a Szovjetunió tizenöt tagköztársasága és azok közigazgatási rendszere (területek, járások) szerint szerveződött. Az SZKP-hez hasonlóan legfőbb szerve a Központi Bizottság volt, vezetője pedig annak főtitkára.

Az 1970-es évek elején a komszomolszervezetek 131 különböző újságot adtak ki 16,6 millió példányban; közülük a legfontosabb az országos Komszomolszkaja Pravda volt.

A Komszomol szétesése és utódszervezetei[szerkesztés]

A Mihail Gorbacsov által meghirdetett peresztrojkával óhatatlanul megindult a rendszer ideológiai kontrolljának gyengülése. Az állami ifjúsági szövetség szétesésének első jele az volt, amikor 1989-ben a litván helyi szervezet kinyilvánította önállóságát; példájukat hamarosan az észtek is követték. Az 1990-es kongresszuson megkísérelték megreformálni az orosz szövetség szervezeti felépítését. Ekkor még bíztak benne, hogy az ideológiai szerep feladásával, politikai vitaklubok, ismeretterjesztő szervezetek, szociális lakhatást biztosító szerepben a Komszomol még fennmaradhat. Az 1991. augusztusában lezajló puccskísérlet után azonban összehívták a rendkívüli kongresszust, ahol bejelentették, hogy a Komszomol történelmi szerepe kiüresedett és az országos szervezetet feloszlatták. A köztársaságok nemzeti Komszomol-szervezetei a továbbiakban önállóan működhettek. Az Orosz Föderációban a helyi utódszervezet 1993-ban Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetségre változtatta nevét, melyből a későbbiekben egyéb baloldali szervezetek (Forradalmi Komszomol, 1996; Lenini Kommunista Szövetség, 1999) váltak ki, csatlakozva az egyéb szélsőbaloldali pártok (Vörös Ifjúság Élcsapat, "Előre" Szocialista Mozgalom, Baloldali Front) sorához.

Emlékezete[szerkesztés]

A Komszomol nevét számos település őrzi még a mai napig is a volt Szovjetunió területén, közülük legnagyobb a háromszázezres lakosú Komszomolszk-na-Amure az Orosz Föderáció Távolkeleti Szövetségi Körzetében. A Szevernaja Zemlja szigetcsoport egyik tagja a Komszomolec nevet viseli.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Комсомол című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]