Hruscsovka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hruscsovka panelház Tomszkban
Téglahruscsovka Tomszkban
Egy hruscsovka lebontása Moszkvában

Hruscsovka a nem hivatalos neve az olyan típusú alacsony költségű, betonkazettás vagy tégla, három-ötemeletes bérháznak, amelyet a Szovjetunióban a korai 1960-as években fejlesztettek ki, a Nyikita Hruscsov vezette szovjet kormányzás ideje alatt.

Története[szerkesztés]

A hagyományos kőműves-technológiák munkaerő igényesek és lassúak voltak a túlzsúfolt városok bővítéséhez. A súlyos lakáshiány enyhítésére az 1947–1951 közötti időszakban a szovjet építészek különféle technológiákkal kísérleteztek, amelyek megkísérelték csökkenteni a költségeket és a kivitelezési időt. 1951 januárjában egy Hruscsov felügyelete alatt álló építészkongresszus az alacsony költségű, gyors technológiákat a szovjet építészek céljainak nyilvánította.

Később két betonüzemet létesítettek Moszkvában. Addigra már a kísérleti terveket a valós építkezéseken tesztelték, és az előregyártott betonpaneleket jobbnak ítélték. Más lehetőségeket, mint például az in situ betont elutasították.

1954 és 1961 között Vitaly Lagutenko mérnök, aki 1956 óta Moszkva főtervezője volt, megtervezte és kipróbálta a tömeges, iparosított építési folyamatot, a betonlemezgyárakra és a gyors összeszerelési ütemtervre támaszkodva. 1961 folyamán a Lagutenko intézet kiadott egy előre gyártott ötszintes épület, a K-7 tervét, amely a hruscsovka jellemzője lett. 64 000 egységet (3 000 000 m²) építettek Moszkvában 1961 és 1968 között.

Moszkvában az építési terület korlátozása kényszerítette a váltást 9 vagy 12 emeletes épületekre. Az utolsó ötemeletes hruscsovkát 1971-ben fejezték be. A Szovjetunió többi része folytatta a hruscsovkák építését a szocializmus végéig. Az ilyen egységek milliói már meghaladták tervezési élettartamukat.

Tervezés[szerkesztés]

A tervezők a felvonókat túl költségesnek és túl időigényesnek tartották az építéshez, továbbá a szovjet egészségügyi/biztonsági előírások öt szintet határoztak meg a lift nélküli épület maximális magasságához.

A hruscsovkák kombinált fürdőszobával rendelkeznek. A normál méretű fürdőkád helyett 120 cm hosszú „ülőfürdőt” terveztek beléjük. Az előre legyártott fürdőszobákat teherautókon szállították a helyszínre, majd a helyrerakás után összekapcsolták őket a vízvezetékekkel.

Felújított hruscsovka Tallinnban, Észtországban

Egyesek még a WC-tál funkcióinak a zuhanyzóval való kombinálását is fontolóra vették, ám az ötlet elvetették. A konyhák kicsik voltak, általában 6 m²-esek. Ez sok alacsony osztályú sztálinista házban is jellemző volt.

Egy tipikus K-7 sorozatú bérház összterülete:

  • 30 m² - egyszobás
  • 44 m² - kétszobás
  • 60 m² - háromszobás

A későbbi tervek tovább csökkentik ezeket a szűkös területeket. A K-7 szobái "elszigeteltek" abban az értelemben, hogy mindegyik egy kis előcsarnokhoz kapcsolódik, nem pedig egymáshoz. A későbbi tervek ezt a "felesleget" kezelték: a lakosoknak át kellett menniük a nappalin, hogy elérjék a hálószobát. Ezeket a lakásokat kis családok számára tervezték, de a valóságban nem volt szokatlan, hogy három generációnyi ember együtt lakott kétszobás lakásokban. Néhány lakásban volt egy "luxus" tárolóhelyiség, ami a gyakorlatban gyakran egy másik hálószobaként szolgált, bár ablak vagy szellőző nélkül.

Napjainkban[szerkesztés]

Tipikus hruscsovkaudvar Kazánban

Eredetileg ideiglenes lakásnak tekintették őket, amíg az érett kommunizmus enyhíti a lakáshiányt, amelyben nem lesz semmiből hiány. A későbbiekben Leonyid Brezsnyev azt ígérte, hogy minden családnak "külön szobát kínál minden családtag számára plusz egy extra szobát is", de ma sok ember továbbra is hruscsovkában él.

A hruscsovka standard típusait lebontható (tervezett 25 éves élettartammal) vagy állandó kategóriákba sorolják. Ez a megkülönböztetés fontos Moszkvában és más gazdag városokban, ahol a lebontható hruscsovkákat elbontják, hogy helyet kaphassanak új, nagyobb sűrűségű építkezéshez. Moszkva városa azt tervezte, hogy 2015-ig befejezi ezt a folyamatot. A körülbelül 1700 épületből több mint 1300-at már 2012-ben lebontottak.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2013. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 19.)

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Khrushchyovka című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]