Mihail Klavgyijevics Tyihonravov
| Mihail Klavgyijevics Tyihonravov | |
 | |
| Mihail Tyihonravov 1925-ben | |
| Született | 1900. július 16. Vlagyimir[1] |
| Elhunyt | 1974. március 4. (73 évesen)[1] Moszkva[1] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | mérnök |
| Iskolái | Zsukovszkij Katonai Repülőmérnöki Akadémia |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Novogyevicsi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mihail Klavgyijevics Tyihonravov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mihail Klavgyijevics Tyihonravov (cirill betűkkel: Михаил Клавдиевич Тихонравов; Vlagyimir, 1900. július 29. – Moszkva, 1974. március 3.) szovjet mérnök, rakétatervező, a műszaki tudományok doktora.
Életpálya[szerkesztés]
A Zsukovszkij Akadémia elvégzése után 1926-tól 1932-ig a repülőgépiparban dolgozott, több vitorlázó repülőgépet tervezett, épített. Az Oszoaviahim vitorlázórepülő-szekciójában ismerkedett meg Szergej Koroljovval. 1932–1933 között a GIRD (Rakétamozgást Tanulmányozó Csoport) egyik szerkesztő-tervező munkaközösségét vezette. 1933-tól a megalakult RNII-ben (Rakétakutató Intézet) Koroljov irányítása mellett végezhette kutatómunkáját. Tyihonravov tanítványa volt Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov űrhajós is.
Kutatási területei[szerkesztés]
Nevéhez fűződik az 1933. augusztus 17-én elsőként sikeresen indított szovjet, folyékony hajtóanyagú rakéta, a GIRD–09 kifejlesztése. Továbbfejlesztett rakétája 1935-ben 11 kilométeres magasságot ért el. Irányítása alatt rakéta-repülőgépek kialakításával, a rakétalövedékek találati pontosságának javításával is foglalkozott. Jelentős szerepe volt a szovjet űrprogram megvalósításában. 1956-tól megalakított OKB–1 tervezőirodában az űrhajózással kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak (sorozatban gyártható rakéták, orbitális pályamozgások, indítási kapuk, visszatérési kérdések, stb.) Munkájuk eredménye lett a Szputnyik–3, Luna–1, Luna–3, Luna–4 és a korai Vénusz- és Mars-szondák.
Szakmai sikerek[szerkesztés]
- Több kitüntetés mellett megkapta a Szovjetunió Hőse és a Lenin-rend elismerést.
- Levelező tagja volt a Szovjet Tudományos Akadémiának.
- A Marson krátert neveztek el róla.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Тихонравов Михаил Клавдиевич, 2015. szeptember 28.
- ↑ Mikhail K. Tikhonravov. New Mexico Museum of Space History. (Hozzáférés: 2023. július 17.)
- ↑ Space Pioneers Enshrined, 1976. október 6.
Források[szerkesztés]
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5