Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov
Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov | |
![]() | |
Született |
1926. február 7. Voronyezs |
Elhunyt |
2009. november 21. (83 évesen) Moszkva |
Sírhely | Trojekurovszkoje temető |
Iskolái | Bauman Moszkvai Állami Műszaki Egyetem |
Nemzetiség | orosz |
Űrben töltött idő | 1457 perc |
Beválogatás | 1964 |
Repülések | Voszhod–1 |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov témájú médiaállományokat. |

Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov (orosz: Константин Петрович Феоктистов; Voronyezs, 1926. február 7. – Moszkva, 2009. november 21.) szovjet mérnök, űrhajós, a műszaki tudományok doktora, egyetemi tanár.
Életpálya[szerkesztés]
A második világháborúban Voronyezs körzetében önkéntesként harcolt egy katonai felderítő egység kötelékében. Akció közben foglyul ejtették, és egy német tiszt az arcába lőtt. Súlyosan megsebesült, a golyó átfúrta az arccsontját és a nyakát. Halottnak tettette magát, később kimászott a gödörből, és kúszva eljutott a szovjet vonalakig. Önéletrajzi elbeszélésében kitér életben maradásának történetére.[1]
1949-ben a moszkvai Bauman Műszaki Főiskolán végzett. Mihail Tyihonravov rakétatervező mellett kezdett el dolgozni, majd 1956-ban Tyihonravovval együtt a Koroljov vezette OKB–1 tervezőiroda (ma: NPO Enyergija) munkatársa lett. Részt vehetett a Vosztok, a Voszhod, a Szojuz és a Progressz űrhajók, a Szaljut, valamint a Mir űrállomások fejlesztési munkáiban. A jelenleg működő nemzetközi űrállomás kidolgozásában is jelentős szerepe volt. 1964. június 11-étől részesült űrhajóskiképzésben. 1964-ben a Voszhod–1 volt a szovjet űrprogram első többszemélyes űrrepülése, melyet a Voszhod űrhajóval hajtottak végre. A program résztvevői: Vlagyimir Mihajlovics Komarov tudós (parancsnok) és a két civil, Feoktyisztov tudományos munkatárs és Borisz Boriszovics Jegorov orvos. 24 órát és 17 percet töltött a világűrben. Részvétele lehetővé tette, hogy kibővítsék a csillagászati és a geofizikai jellegű kutatási programot. Űrhajós pályafutását 1987. október 28-án fejezte be. A Szovjetunió Hőse kitüntető cím tulajdonosa. Tiszteletére a Hold túlsó oldalán krátert neveztek el.
Írása[szerkesztés]
- „Az életem pályája” önéletrajzi elbeszélés
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Из автобиографической повести «Траектория жизни» К. Феоктистова (Archivált; hozzáférés: 2016-01-31)
Források[szerkesztés]
- Almár Iván: Űrhajózási Lexikon – 1981. Akadémia Kiadó/Zrínyi Katonai Kiadó ISBN 963-05-2348-5
További információk[szerkesztés]
- Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov. ruvr.ru. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 5.)
- Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2012. április 21.)
- Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. április 21.)