Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov
Konstantin Feoktistov 1965.jpg

Született 1926. február 7.
Voronyezs
Elhunyt 2009. november 21. (83 évesen)
Moszkva
Nemzetiség orosz
Beválogatás 1964
Repülések Voszhod–1
Kitüntetései Sztálin-díj
Lenin-rend
Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem
Szovjetunió Hőse
Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata
Munka Vörös Zászló érdemrendje
Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem ötvenedik évfordulójára emlékérem
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov témájú médiaállományokat.
Feoktyisztovot ábrázoló négykopejkás szovjet bélyeg 1964-ből.

Konsztantyin Petrovics Feoktyisztov (orosz: Константин Петрович Феоктистов; Voronyezs, 1926. február 7.Moszkva, 2009, november 21.) szovjet mérnök, űrhajós, a műszaki tudományok doktora, egyetemi tanár.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháborúban Voronyezs körzetében önkéntesként harcolt egy katonai felderítő egység kötelékében. Akció közben foglyul ejtették, és egy német tiszt az arcába lőtt. Súlyosan megsebesült, a golyó átfúrta az arccsontját és a nyakát. Halottnak tettette magát, később kimászott a gödörből, és kúszva eljutott a szovjet vonalakig. Önéletrajzi elbeszélésében kitér életben maradásának történetére.[1]

1949-ben a moszkvai Bauman Műszaki Főiskolán végzett. Mihail Tyihonravov rakétatervező mellett kezdett el dolgozni, majd 1956-ban Tyihonravovval együtt a Koroljov vezette OKB–1 tervezőiroda (ma: NPO Enyergija) munkatársa lett. Részt vehetett a Vosztok, a Voszhod, a Szojuz és a Progressz űrhajók, a Szaljut, valamint a Mir űrállomások fejlesztési munkáiban. A jelenleg működő nemzetközi űrállomás kidolgozásában is jelentős szerepe volt. 1964. június 11-étől részesült űrhajóskiképzésben. 1964-ben a Voszhod–1 volt a szovjet űrprogram első többszemélyes űrrepülése, melyet a Voszhod űrhajóval hajtottak végre. A program résztvevői: Vlagyimir Mihajlovics Komarov tudós (parancsnok) és a két civil, Feoktyisztov tudományos munkatárs és Borisz Boriszovics Jegorov orvos. 24 órát és 17 percet töltött a világűrben. Részvétele lehetővé tette, hogy kibővítsék a csillagászati és a geofizikai jellegű kutatási programot. Űrhajós pályafutását 1987. október 28-án fejezte be. A Szovjetunió Hőse kitüntető cím tulajdonosa. Tiszteletére a Hold túlsó oldalán krátert neveztek el.

Írása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • „Az életem pályája” önéletrajzi elbeszélés

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]