Vlagyimir Mihajlovics Komarov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vlagyimir Mihajlovics Komarov
Komarov 1965
Komarov 1965

Született 1927. március 16.
Moszkva
Elhunyt 1967. április 24. (40 évesen)
Orenburgi terület
Sírhely Temető a Kreml falánál
Iskolái
  • Borisoglebsk Higher Aviators School
  • Zsukovszkij Katonai Repülőmérnöki Akadémia
  • Krasznodari Repülőtiszti Főiskola
Nemzetiség orosz
Rendfokozat ezredes
Űrben töltött idő 2 nap 3 óra 4 perc
Beválogatás 1960
Repülések Voszhod–1
Szojuz–1
Kitüntetései

Vlagyimir Mihajlovics Komarov aláírása
Vlagyimir Mihajlovics Komarov aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Mihajlovics Komarov témájú médiaállományokat.

Vlagyimir Mihajlovics Komarov, oroszul: Влади́мир Миха́йлович Комаро́в (Moszkva, 1927. március 16.Orszk közelében, 1967. április 24.) szovjet-orosz berepülőpilóta, űrhajós, mérnök, tudós.

Életpálya[szerkesztés]

Komarov a lányával, Irinával és feleségével, Valentyinával

1949-től repülőtiszt. 1959-ben a Zsukovszkij Akadémián repülőmérnöki képesítést szerzett. 1960. március 7-től részesült űrhajóskiképzésben. Összesen 2 nap, 3 óra és 4 percet töltött a világűrben. Küldetését követően, visszatérés közben halt meg, 1967. április 24-én.

Űrrepülések[szerkesztés]

  • 1964-ben a Voszhod–1 volt a szovjet űrprogram első többszemélyes űrrepülése, melyet a Voszhod űrhajóval hajtottak végre. A program résztvevői: Komarov tudós (parancsnok), K. P. Feoktyisztov tudományos munkatárs és B. B. Jegorov orvos.
  • 1967-ben a Szojuz–1 volt a Szojuz-program első pilótás űrrepülése. A repülést sok meghibásodás kísérte (napelem-, hajtómű-hiba), de a tragédiát az okozta, hogy a visszatéréskor nem nyíltak ki az ejtőernyők, és az űrhajó nagy sebességgel (50 m/s) csapódott a földbe. Az asztronauta azonnal meghalt, és a keletkező tűzben a holtteste elégett. A világsajtóban elterjedt híresztelésekkel szemben az utolsó szavai nyugodtak voltak, és nem utaltak a közelgő tragédiára[1][2]

Tartalékosként[szerkesztés]

Kitüntetések és emlékezete[szerkesztés]

  • Kétszer kapta meg a Lenin-rendet.
  • A katasztrófa helyszínén – az Orenburgi területen – tiszteletére gránit emlékművet emeltek.
  • Emlékére a Hold túlsó oldalán krátert neveztek el.
  • Az 1836-os aszteroidát nevére keresztelték.
  • Komarov földi maradványait a Kreml falában helyezték örök nyugalomra.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Valentyina Jakovleva Komarova (sz. Kiszeljova) történész, filológus és könyvtáros (1929–1995), akivel 1950-ben házasodtak össze. Fiuk, Jevgenyij 1951-ben, lányuk, Irina 1958-ban született.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lázok Zsanett: Ma van Vlagyimir Komarov tragédiájának évfordulója, 2023. április 24. Spacejunkie.hu/
  2. vö. Союз-1, orosz Wikipédia

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]