Jevhen Kirilovics Marcsuk

	Jevhen Kirilovics Marcsuk
	Jevhen Marcsuk 2004 augusztusában
Született	1941. január 28.; Dolinyivka
Elhunyt	2021. augusztus 5. (80 évesen); Kijev
Állampolgársága	szovjet; ukrán;
Nemzetisége	ukrán
Házastársa	Larisza Olekszijivna Ivsina
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	Head of the Security Service of Ukraine (1991. november 6. – 1994. július 12.); Ukrajna első miniszterelnök-helyettese (1994. július 1. – 1995. március 6.); Ukrajna miniszterelnöke (1995. március 6. – 1996. május 27.); ukrán parlamenti képviselő (1995. december 10. – 1998. május 12.); az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1997. január 27. – 1998. szeptember 21.); ukrán parlamenti képviselő (1998. május 12. – 2000. március 2.); Ukrajna védelmi minisztere (2003. június 25. – 2004. szeptember 23.);
Iskolái	Volodimir Vinnicsenko Közép-Ukrajnai Állami Pedagógiai Egyetem
Kitüntetései	Munka Vörös Zászló érdemrendje; Commander with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland; Névre szóló lőfegyver; Bölcs Jaroszlav érdemrend 5. osztálya; Order of Liberty;
Halál oka	Covid19
Sírhelye	Bajkove temető
	Facebook;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jevhen Kirilovics Marcsuk témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Jevhen Kirilovics Marcsuk (ukránul: Євген Кирилович Марчук; Dolinyivka, 1941. január 28. – Kijev, 2021. augusztus 5.) ukrán politikus, 1995. március 6. és 1996. május 27. között Ukrajna miniszterelnöke.

Szakmai pályafutása[szerkesztés]

Jevhen Kirilovics Marcsuk 1941. január 28-án született a Kirovohradi terület Dolinyivka nevű településén, paraszti családban. 1963-ban végezte el a Kirovohradi Pedagógiai Főiskolát. Tanulmányai befejezése után az ukrán KGB-nél dolgozott. 14 évet operatív munkával töltött, 17 évig pedig vezető volt a hírszerzés és kémelhárítás területén. Végigjárta az ukrán KGB ranglétráját, alhadnagyként kezdte, és tábornoki rendfokozatig jutott (1994. március 23-án nevezték ki tábornokká).

Politikai karrierje[szerkesztés]

1990-1991 között a honvédelemért, nemzetbiztonságért és rendkívüli helyzetek ügyeiért felelős államminiszter, 1991-től pedig 1994-ig az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnöke volt. 1994–1995 között miniszterelnök-helyettes, majd első miniszterelnök-helyettse volt. 1995 márciusától ügyvezető miniszterelnök, 1995 májusától 1996 áprilisáig Ukrajna miniszterelnöke volt. 1995 decemberében Marcsukot Poltavai területről az Ukrán Legfelsőbb Tanács (ukránul: Verhovna Rada) képviselőjévé választották, majd az 1998-as parlamenti választásokon az Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPUo) listájáról jutott a parlamentbe. 1998 decemberétől júliusig az Egyesített Szociáldemokrata Párt parlamenti frakcióját vezette, a parlament szociális és munkaügyi bizottságának is tagja volt. 1999-ben indult az elnökválasztáson, de a 8,13%-os eredményével nem jutott be a második fordulóba (ahol Leonyid Kucsma győöőtt). 1999 novemberétől 2003-ig az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBOU) titkára, 2003. június 3. és 2004 szeptembere között Ukrajna védelmi minisztere.

2004. december 18-án a Szabadság Párt (Partyija Szvobodi / Партiя Свободи) vezetőjévé választották. A párt a 2006-os ukrajnai parlamenti választásokon a "Jevhen Marcsuk – Egység" blokk tagjaként indult, de 0,06%-os eredményével messze a 3%-os bejutási küszöb alatt végezve nem jutott be a parlamentbe. 2010. március 29-én lemondott a pártelnöki posztról. Marcsuknak a népszerű ukrán Deny napilapban van befolyása, amelynek a felesége, Larisza Ivsina a főszerkesztője.

2008-ban Viktor Juscsenko elnöki tanácsadónak nevezte ki.^[2]

2018–2019 között a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésére létrejött háromoldalú kontaktcsoport ukrán delegációjának tagja volt.

Halála[szerkesztés]

2021. augusztus 5-én hunyt el Kijevben. Halálát koronavírus-fertőzés miatt a meglévő akut szívbetegségének súlyosbodása okozta.^[3] Temetésére 2021. augusztus 7-én került sor Kijevben, sírja a Bajkove temetőben található.^[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Про призначення Є. Марчука Радником Президента України | від 19.05.2008 № 455/2008. zakon3.rada.gov.ua. (Hozzáférés: 2016. szeptember 12.)
↑ Помер Марчук. СБУ назвала причину смерті (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
↑ У Києві попрощалися з Євгеном Марчуком (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2021. augusztus 8.)

További információk[szerkesztés]

Ukrán kormányzati portál

Elődje:
Vitalij Andrijovics Maszol

Ukrajna miniszterelnöke
1995–1996

Utódja:
Pavlo Ivanovics Lazarenko

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[864629595df2a9f68c20d261e01028b3d12bc24b-1] Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

[2] Про призначення Є. Марчука Радником Президента України | від 19.05.2008 № 455/2008. zakon3.rada.gov.ua. (Hozzáférés: 2016. szeptember 12.)

[3] Помер Марчук. СБУ назвала причину смерті (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)

[4] У Києві попрощалися з Євгеном Марчуком (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2021. augusztus 8.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Jevhen Kirilovics Marcsuk

Jevhen Marcsuk 2004 augusztusában
Született	1941. január 28.^[1] Dolinyivka
Elhunyt	2021. augusztus 5. (80 évesen) Kijev
Állampolgársága	szovjet ukrán
Nemzetisége	ukrán
Házastársa	Larisza Olekszijivna Ivsina
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	Head of the Security Service of Ukraine (1991. november 6. – 1994. július 12.) Ukrajna első miniszterelnök-helyettese (1994. július 1. – 1995. március 6.) Ukrajna miniszterelnöke (1995. március 6. – 1996. május 27.) ukrán parlamenti képviselő (1995. december 10. – 1998. május 12.) az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (1997. január 27. – 1998. szeptember 21.) ukrán parlamenti képviselő (1998. május 12. – 2000. március 2.) Ukrajna védelmi minisztere (2003. június 25. – 2004. szeptember 23.)
Iskolái	Volodimir Vinnicsenko Közép-Ukrajnai Állami Pedagógiai Egyetem
Kitüntetései	Munka Vörös Zászló érdemrendje Commander with Star of the Order of Merit of the Republic of Poland Névre szóló lőfegyver Bölcs Jaroszlav érdemrend 5. osztálya Order of Liberty
Halál oka	Covid19
Sírhelye	Bajkove temető

Facebook
A Wikimédia Commons tartalmaz Jevhen Kirilovics Marcsuk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Ukrán védelmi miniszterek m v sz Ukrajna védelmi miniszterei
Kosztyantin Morozov (1991–1993) Ivan Bizsan^* (1993) Vitalij Redeckij (1993–1994) Valerij Smarov (1994–1996) Olekszandr Kuzmuk (1996–2001) Volodimir Skidcsenko (2001–2003) Jevhen Marcsuk (2003–2004) Olekszandr Kuzmuk (2004–2005) Anatolij Hricenko (2005–2007) Jurij Jehanurov (2007–2009) Valerij Ivascsenko^* (2009–2010) Mihajlo Lebegy (2010–2012) Dmitro Szalamatyin (2012–2014) Pavlo Lebegyev (2014) Ihor Tyenuh^* (2014) Mihajlo Koval^* (2014) Valerij Viktorovics Heletej (2014) Sztepan Poltorak (2014–2019) Andrij Zahorodnij (2019–2020) Andrij Taran (2020–2021) Olekszij Reznyikov (2021–2023) Rusztem Umjerov (2023-tól)
^* ügyviviő védelmi miniszterek