Ivan Alekszandrovics Szerov

Ivan Alekszandrovics Szerov
Az Állambiztonsági Bizottság elnöke
Hivatali idő 1954. március 13. – 1958. december 8.
Katonai pályafutása
Csatái	német–szovjet háború
Született	1905. augusztus 25. Afimszkoje, Vologdai kormányzóság, Orosz Birodalom
Elhunyt	1990. július 1. (84 évesen) Moszkva, Szovjetunió
Párt	Szovjetunió Kommunista Pártja
Foglalkozás	katona politikus hírszerző
Iskolái	M. V. Frunze Katonai Akadémia
Díjak	Szovjetunió Hőse ( – 1963. március 12., 1945. május 29.) Lenin-rend (1940. április 26.) Lenin-rend (1942. december 13.) Lenin-rend ( – 1963. március 12., 1945. május 29.) Lenin-rend (1951. január 30.) Lenin-rend (1952. szeptember 19.) Lenin-rend (1955. augusztus 25.) Vörös Zászló érdemrend (1943. szeptember 20.) Vörös Zászló érdemrend (1944. július 7.) Vörös Zászló érdemrend (1944. november 3.) Vörös Zászló érdemrend (1954. november 5.) Vörös Zászló érdemrend (1955. december 31.) Szuvorov-rend ( – 1962. április 6., Deportation of the Chechens and Ingush, 1944. március 8.) Kutuzov-rend (1945. április 24.) Kutuzov-rend (1956. december 18.) Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem (1970) Medal "To a Partisan of the Patriotic War", 1st class (1943. július 9.) Leningrád Védelméért emlékérem Moszkva Védelméért emlékérem (1944. július 4.) Sztálingrád Védelméért emlékérem (1943. július 1.) Kaukázus Védelméért emlékérem (1944. augusztus 10.) Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban Németország Fölött Aratott Győzelemért érdemérem Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem huszadik évfordulójára emlékérem (1965) Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem harmincadik évfordulójára emlékérem (1975) Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem negyvenedik évfordulójára emlékérem (1985) Medal "For the Capture of Berlin" (1945. október 27.) Varsó Felszabadításáért emlékérem (1946) "Húsz éves a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg" jubileumi érem (1938. február 22.) Jubilee Medal "30 Years of the Soviet Army and Navy" (1948) Jubilee Medal "40 Years of the Armed Forces of the USSR" (1958) A szovjet fegyveres erők 50. évfordulója emlékérem (1968) A szovjet fegyveres erők 60. évfordulója emlékérem (1978) Jubilee Medal "70 Years of the Armed Forces of the USSR" (1988) Moszkva 800. évfordulója emlékérem (1947) Medal "In Commemoration of the 250th Anniversary of Leningrad" (1957) Gold Cross of the Virtuti Militari (–1995, 1946. április 24.) Order of the Cross of Grunwald, 2nd class (1955. november 11.) Hazafias Arany Éremrend (1959. május 8.) Medal for Warsaw 1939-1945 (1955. december 27.) Medal "For Oder, Nysa and the Baltic" (1955. december 27.) KGB Tiszteletbeli Munkatársa (1940) Honvédő Háború Érdemrend I. fokozata
Ivan Alekszandrovics Szerov aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Ivan Alekszandrovics Szerov témájú médiaállományokat.

Ivan Alekszandrovics Szerov, (Afimszkoje, Vologdai kormányzóság, Orosz Birodalom, 1905. augusztus 25. – Moszkva, 1990. július 1.) szovjet állambiztonsági tiszt, a KGB elnöke 1954-1958 között, illetve a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) elnöke 1958-1962 között.

Élete

1926-ban lépett be a kommunista pártba. 1939-ben végzett a Frunze Katonai Akadémián. 1939 februárjában az NKVD-hez irányították és az Ukrán SZSZK belügyi népbiztosa lett. Ukrajnában ismerkedett meg Nyikita Hruscsovval, aki ebben az időszakban az Ukrán Kommunista Párt első titkára volt. Ukrajnából való visszatérése után Berija helyettesévé nevezték ki.

1939-1941 között helyettes belügyi népbiztosként ő szervezte meg 1939-ben a deportálásokat a balti országokból Szibériába (1939. október 10-ei 001223 számú rendelet). 1941 augusztusában részt vett a Volga-menti németek kitelepítésében. 1941 őszén a moszkvai környéki csaták során ő volt a moszkvai védelmi zóna parancsnoka. Később ő felelt az NKVD részéről a partizánmozgalom felügyeletéért.

Vezető pozícióban 1943-tól 44-ig Berijával együtt része volt a kalmükök, csecsenek, ingusok, karacsajok és krími tatárok tömeges deportálásában. A nagy honvédő háború végén a Szovjetunió Hőse kitüntetésben részesült.

1945-ben ő vezette Lengyelországban a szovjetellenes erők leverését. 1945 májusának elején egyike volt a három biztosnak, akik a szovjet megszállási zónában a civil kérdésekkel foglalkoztak.

1947 és 1953 között a szovjet belügyminiszter első helyettese, 1954-ben pedig a KGB elnöke lett. Hruscsov híveként 1954-ben megsemmisítette azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyították Hruscsov részvételét a sztálini terrorban.

1956-ban ő vezette a magyar forradalom elleni KGB-műveleteket. Inkognitóban érkezett az országba mint a magyar belügyminisztérium szovjet tanácsadója.

1958-ban kritikák érték a Komszomol első titkára, Alekszandr Selepin és a leningrádi KGB elnöke, Nyikolaj Mironov részéről. Ugyanaz év decemberében Selepin lett helyette a KGB elnöke, Szerov pedig a katonai hírszerzés, a GRU elnöke lett. Ebből a tisztségéből akkor mentették fel, amikor Oleg Penkovszkijt, akivel Szerov személyes barátságban állt, CIA-ügynökként azonosították. Vezérőrnaggyá vetették vissza és 1965-ben kizárták a pártból, mert „németországi tevékenysége közben megsértette a jogállamiságot”.

További információk

• Ivan Szerov árnyéka – a Times cikke 1956. december 3-án Archiválva 2013. augusztus 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar nyelvű életrajz
• Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme