Ivan Alekszandrovics Szerov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ivan Alekszandrovics Szerov
Иван Александрович Серов.jpg
Az Állambiztonsági Bizottság elnöke
Hivatali idő
1954. március 13.1958. december 8.

Született 1905. augusztus 25.
Afimszkoje, Vologdai kormányzóság, Orosz Birodalom
Elhunyt 1990. július 1. (84 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Párt Szovjetunió Kommunista Pártja

Foglalkozás katona

Díjak

Ivan Alekszandrovics Szerov, (Afimszkoje, Vologdai kormányzóság, Orosz Birodalom, 1905. augusztus 25.Moszkva, 1990. július 1.) szovjet állambiztonsági tiszt, a KGB elnöke 1954-1958 között, illetve a Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) elnöke 1958-1962 között.

Élete[szerkesztés]

1926-ban lépett be a kommunista pártba. 1939-ben végzett a Frunze Katonai Akadémián. 1939 februárjában az NKVD-hez irányították és az Ukrán SZSZK belügyi népbiztosa lett. Ukrajnában ismerkedett meg Nyikita Hruscsovval, aki ebben az időszakban az Ukrán Kommunista Párt első titkára volt. Ukrajnából való visszatérése után Berija helyettesévé nevezték ki.

1939-1941 között helyettes belügyi népbiztosként ő szervezte meg 1939-ben a deportálásokat a balti országokból Szibériába (1939. október 10-ei 001223 számú rendelet). 1941 augusztusában részt vett a Volga-menti németek kitelepítésében. 1941 őszén a moszkvai környéki csaták során ő volt a moszkvai védelmi zóna parancsnoka. Később ő felelt az NKVD részéről a partizánmozgalom felügyeletéért.

Vezető pozícióban 1943-tól 44-ig Berijával együtt része volt a kalmükök, csecsenek, ingusok, karacsajok és krími tatárok tömeges deportálásában. A nagy honvédő háború végén a Szovjetunió Hőse kitüntetésben részesült.

1945-ben ő vezette Lengyelországban a szovjetellenes erők leverését. 1945 májusának elején egyike volt a három biztosnak, akik a szovjet megszállási zónában a civil kérdésekkel foglalkoztak.

1947 és 1953 között a szovjet belügyminiszter első helyettese, 1954-ben pedig a KGB elnöke lett. Hruscsov híveként 1954-ben megsemmisítette azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyították Hruscsov részvételét a sztálini terrorban.

1956-ban ő vezette a magyar forradalom elleni KGB-műveleteket. Inkognitóban érkezett az országba, mint a magyar belügyminisztérium szovjet tanácsadója.

1958-ban kritikák érték a Komszomol első titkára, Alekszandr Selepin és a leningrádi KGB elnöke, Nyikolaj Mironov részéről. Ugyanaz év decemberében Selepin lett helyette a KGB elnöke, Szerov pedig a katonai hírszerzés, a GRU elnöke lett. Ebből a tisztségéből akkor mentették fel, amikor Oleg Penkovszkijt, akivel Szerov személyes barátságban állt, CIA-ügynökként azonosították. Vezérőrnaggyá vetették vissza és 1965-ben kizárták a pártból, mert „németországi tevékenysége közben megsértette a jogállamiságot”.

További információk[szerkesztés]