Műegyetemi diákgyűlés
1956-os forradalom adatai | |||
![]() | |||
A forradalom egyik eseménye: Műegyetemi diákgyűlés (1956. október 19-23.) | |||
Konfliktus | Hidegháború | ||
Időpont | 1956. október 23. – november 10. | ||
Helyszín | Magyar Népköztársaság | ||
Szemben álló felek | |||
| |||
Parancsnokok | |||
| |||
Szemben álló erők | |||
| |||
Veszteségek | |||
|
Az 1956-os forradalom kiinduló helyszínének, bölcsőjének a történelemtudomány az 1956-os műegyetemi eseményeket tekinti.
A két egyetem gyakorlatban sok szempontból párhuzamosan működött, hiszen ugyanazon épületben működött mind a BME, mind pedig az ÉKME. Ez rendkívül sok párhuzamosságot jelentett, mint az oktatási, mind az adminisztrációs oldalon. Az egyetemek vezetői Dr. Gillemot László (BME) és Dr. Cholnoky Tibor (ÉKME) rektorok voltak.[2] A két egyetemre nagyságrendileg 6000 fő hallgató járt, akik közül a munkás-paraszt származásúak aránya 57% volt.
Tartalomjegyzék
Előzmények[szerkesztés]
Bár az megállapítható, hogy a Műegyetemet – szovjet mintára, ahol sok kisebb szakegyetemet hoztak létre – széttagolták, de ez nem volt abban akadály, hogy a diákok közösen lépjenek fel a helyzetüket befolyásoló kérdések megvitatásában. Már jóval az október 23-i eseményeket megelőzően mind a Műegyetem, mind pedig több további egyetem hallgatósága sok esetben kifejezte elégedetlenségét, abban a kérdésben, hogy a hallgatóknak az életkörülményei nem kielégítőek, valamint az oktatáspolitikának több elhibázott döntése nagyon megnehezíti a tanulást.
A mesterségesen felduzzasztott létszámból következően komoly zsúfoltság volt, a laborok, kísérleti helyek működése ellehetetlenült. A hangulatot tovább rontotta az a tény is, hogy a hallgatók jelentős száma (ÉKME-n 50%-a, a BME-n pedig kb. 1900 hallgató) diákotthonokban kapott elhelyezést, ahol már az év elején szinte kibírhatatlan zsúfoltság volt. Az épületek állaga a fenntartásra, illetve a felújításra kapott szűkös keret miatt pedig egyre romlott. A helyzetet nem ellensúlyozta az sem, hogy a hallgatók jelentős juttatásokat, ösztöndíjat, szociális támogatást, menzát, vagy tandíjmentességet kapott, ugyanis ezekkel kapcsolatban is komoly nehézségek merültek fel. A folyamatos ösztöndíj-kifizetési késedelmek, a menza minőségének romlása egyre tüzelte az amúgy is megkeseredett hallgatók indulatait.
A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége foglalkozott a kérdéssel.[3]
Az ülésen - a diákok problémáinak megtárgyalása mellett - szóba került a nem sokkal korábban újratemetett Rajk László és társainak koncepciós pere, s határozatban követelték a bűnösök elítélését, különösen Farkas Mihály ügyének nyílt tárgyalását, valamint a párt kongresszusának összehívását.
Október 19-i események[szerkesztés]
A gyűlés fő szervezői Bencze József tanársegédet, Voltig Béla, Szalontai József és Balog Lajos villamosmérnök hallgatók voltak. Gyakorlatilag szakítottak az addigi DISZ-szel, s egyetemlegesen csatlakoztak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez. A hallgatók főbb követelései az alábbiak voltak:
- mérnökök erkölcsi és anyagi megbecsülését
- a vezetői állások megfelelő végzettséghez és szaktudáshoz kötését
- a katalógusrendszer azonnali eltörlését
- a nyelvek és a nem szaktárgyak fakultatívvá tételét
- az egyetemi hallgatók külföldi, állami támogatással történő csoportos tanulmányi utazásának lehetővé tételét
- egyénileg, az IBUSZ-tól függetlenül is utazhassanak
- a fiatal mérnökök külföldi munkavállalásának lehetővé tételét és hogy ezt ne kössék politikai és családi feltételekhez
- a diákotthonok túlzsúfoltságának megszüntetése
- a menza forint normájának felemelése
- a diákélelmezési vállalatoknak az illetékes egyetemek hatásköre alá vonása
- az egyetemi autonómia visszaállítása
- az egyetemi ifjúság újjászervezése egy új diákvezetőség demokratikus megválasztásával
- az utazási kedvezmények visszaállítása
- a műszaki könyvek árának leszállítása
- tanszersegély
- a mérnökképzés létszámának reális megállapítása
- a végző hallgatók magasabb ösztöndíja a diplomaterv kidolgozásának idejére
- nyílt tárgyalás követelése Farkas és társai ügyében
A hallgatók jelezték, hogy amennyiben követeléseikkel kapcsolatban érdemi előrehaladás két héten belül nem valósul meg, akkor tüntetést fognak szervezni, hogy ott fejezzék ki elégedetlenségüket.
Október 20-21-i események[szerkesztés]
A hallgatók az október 19-én elfogadott pontokat Gillemot László rektor elé kívánták terjeszteni, aki a küldöttséget fogadta, s támogatásáról biztosította a diákokat, azzal a kitétellel, hogy rendkívül lényegesnek tartja azt, hogy az egyetem normális rendje fennmaradjon, az órák megtartásra kerüljenek.
Ugyanezen a napon az ÉKME rektori értekezlete tárgyalta a minisztériumi ülésen elhangzottakat.
Ezzel párhuzamosan, annak hatására, hogy Władysław Gomułka lengyelországi reformjaira Moszkva fegyveres beavatkozással fenyegetőzött, október 19-én számos lengyel városban szovjetellenes tüntetések kezdődtek, a magyarországi reformellenzék a lengyelországi tüntetőkkel rokonszenvezett, és a diákszervezkedés is felgyorsult az egész országban.
Október 22-i események[szerkesztés]
Október 22-én a kora délutáni órákban kezdődtek meg a nagygyűlés előkészületei. Az előkészítő bizottság - melyben az egyetem DISZ vezetése erőteljesen kapott szerepet - 25 pontban fogalmazta meg a beterjesztendő határozati javaslatot.[4] Ezzel párhuzamosan ülésezett a BME pártbizottsága, ahol az a határozat született, hogy az egyetem tanárai – a provokációk kiszűrése és kordában tartása céljából – vegyen részt az ülésen.
Maga az ülés 15:00-kor kezdődött meg az egyetem központi alulájában. A feljegyzések szerint nagyjából 4000 és 5000 fő között lehetett a résztvevők száma, s nem csak a két egyetem, hanem más egyetemek is képviseltették magukat.
A gyűlésen elfogadott 14 pontos határozatban az alábbi követelések szerepeltek:
- Az MDP kongresszus azonnali összehívása, alulról választott vezetőség, az új Központi Vezetőség megalakítása.
- A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével.
- Gazdaságilag és politikailag teljesen egyenrangú alapon és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén álló magyar–szovjet és magyar–jugoszláv barátság megalakítása.
- Az összes szovjet csapatok kivonását Magyarországról a magyar békeszerződés értelmében.
- Általános, egyenlő, titkos választásokat több párt részvételével, új nemzetgyűlési képviselők választásával.
- A magyar gazdasági élet átszervezését szakemberek bevonásával és ennek keretében a magyar uránérc magyar felhasználásával, hozzák nyilvánosságra a külkereskedelmi szerződéseket és vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló magyar gazdasági életet.
- Teljes ipari munkásság azonnali normarendezését a létminimum megállapítása alapján, és a munkás autonómia bevezetését az üzemekben.
- A beszolgáltatási rendszer felülvizsgálását és az egyénileg dolgozó parasztság támogatását.
- Az összes politikai és gazdasági perek felülvizsgálását, az ártatlanul elítélt politikai foglyok részére a teljes amnesztiát, illetve a hátránybakerültek rehabilitálását.
- Legyen nyilvános tárgyalás Farkas Mihály ügyében és Rákosi szerepének kivizsgálását, valamint az Oroszországban igazságtalanul elítélt és ott tartott magyarok hazahozatalát.
- A néptől idegen címer helyett a régi Kossuth-címer visszaállítását, a március 15-ét és október 6-át nyilvánítsak nemzeti ünneppé és munkaszünetté. Új egyenruhát honvédségünknek.
- Teljes vélemény és sajtószabadság megvalósítását, rádión is, és ennek keretében külön napilapok [!] az új MEFESZ szervezetnek. A régi káderanyag nyilvánosságra hozatalát és eltörlését.
- A zsarnokság és az önkény jelképét, a Sztálin-szobrot azonnal távolítsák el.
- Egymásért teljes szolidaritást vállalunk.
Mindezek mellett a hallgatók szolidaritásukról biztosították a lengyel népet.
A diákparlament összehívása azonban elmaradt, mivel egyre inkább a lengyel nép irányába történő szolidaritásról szóló másnapi tüntetés lebonyolításában való részvétel került előtérbe.
Október 23-i események[szerkesztés]
1956. október 23-án az oktatás bár megkezdődött az egyetemeken, de azt a rektorok 12:00-kor beszüntették. A délelőtt folyamán a két egyetem tanácsa közös ülést tartott, ahol hosszas vita után támogatásukról biztosították a diákokat, de határozottan kérték a hallgatókat, hogy ha mindenképpen fel akarnak vonulni, akkor a hallgatóság "őrizze meg nyugalmát, tartózkodjék minden hangos megnyilvánulástól és rendbontástól, a legnagyobb rendben, fegyelmezetten vonuljon fel."
A szervezés alatt álló felvonulást a Belügyminisztérium csak akkor engedélyezte, amikor már elkerülhetetlennek látszott, hogy mindenképpen megtartásra kerül. 14:00 óra körül jött meg az engedély.
A rendezett sorokban induló tömeg ezért nagyjából délután fél három-három óra körül indult.
Következmények[szerkesztés]
Az egyetemen a tanítás az 1956-os forradalom után 1957. február 4-én kezdődött újra. A tanév végén a diákok a két félévből egyszerre vizsgáztak.
1957 tavaszán indultak meg a fegyelmi vizsgálatok.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Beszélő Online - Az 1956-os magyar forradalmat követő politikai megtorlás áldozatainak hiteles névsora
- ↑ Az egyetem további vezetése: A BME dékánjai: dr. Reuss Endre (Gépészmérnöki Kar) dr. Alexits György (Vegyészmérnöki Kar), dr. Eisler János és Vasvári Nagy Ferenc mb.(Villamosmérnöki Kar), Gerendás István (Hadmérnöki Kar). Az ÉKME dékánjai: dr. Gábor László (Építészmérnöki Kar), dr. Vásárhelyi Boldizsár(Mérnöki Kar), dr. Turányi István (Közlekedési Üzemmérnöki Kar)
- ↑ Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. Forradalom-ellenállás-megtorlás. Dokumentumok. Felelős szerk.: Vida István. Gondolat Kiadó-Nagy Imre Alapítvány, Bp. 2007., 53. o., a továbbiakban: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958
- ↑ A dokumentum a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban található (PIL 290. f.1/11. ő. e., 27-29. lapok)
Források[szerkesztés]
- https://web.archive.org/web/20161006040559/http://old.bme.hu/Document%20Library/BME1956/bme1956_1.aspx
- http://doktori.btk.elte.hu/hist/horvathzsolt/tezis.pdf
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a Műegyetem | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. www.bme.hu. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
- AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS A RESTAURÁCIÓ A MŰEGYETEMEN. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
- SZTE EHÖK. sztehap.hu. (Hozzáférés: 2016. október 5.)
- Erdélyi Tibor: A budapesti műegyetem. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. október 7.)