Gimes Miklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gimes Miklós
Született1917. december 23.
Budapest
Elhunyt1958. június 16. (40 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiMiklós Gimes
SzüleiGimesné Hajdú Lili
Foglalkozása
Halál okaakasztás
SírhelyeÚj köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Gimes Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gimes Miklós (Budapest, 1917. december 23. – Budapest, Kőbánya, 1958. június 16.) magyar újságíró, politikus, az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik vértanúja volt, akit Nagy Imrével és Maléter Pállal együtt végeztek ki 1958. június 16-án.

Gimes Miklóst 1989 májusában rehabilitálták és kivégzése után pont 31 évvel, ugyanazon a napon mindhármukat ünnepélyesen újratemették a kommunizmus magyarországi bukásának egyik legemlékezetesebb mementójaként.

Élete[szerkesztés]

Gimes Miklós emléktáblája egykori lakhelyén, a Virág árok 10/b szám alatt

Unitárius hitre tért zsidó származású családba született. Szülei pszichiáterek voltak, anyja Gimesné Hajdú Lili pszichiátriai intézetet vezetett. Budapesten érettségizett, majd Szegedre járt orvostudományi karra, de a tanulmányait nem fejezte be, helyette kisvállalatot alapított (Auróra néven).

1942-ben került kapcsolatba az illegális kommunista mozgalommal. Munkaszolgálatra hívták be, de 1944 nyarán megszökött egy erdélyi táborból és a jugoszláv partizánokhoz menekült. Budapestre visszatérve 1945-ben előbb egy ifjúsági lapnál dolgozott, aztán a kommunista párt napilapja, a Szabad Nép újságírója lett. A mozgalomban ismerkedett meg kedvesével, Halda Alízzal.[2]

Révész Sándor monográfiája romantikus embernek mutatja be, aki hatalmi helyzetbe kerülve főnökéhez, Révai Józsefhez hasonlóan gorombán kioktató félelmetes funkcionárius, akinek kommunista hite azonban a cseh kommunista Rudolf Slánský 1952-es, kivégzéséhez vezető koncepciós perét követően megrendül és kételyei a moszkvai orvosper következtében tovább erősödnek.

1954-ben Zürichben, Bécsben és Párizsban volt tudósító, távollétében a Magyar Nemzethez helyzeték át. Erről az útjáról Révész szerint azzal a tapasztalattal tért vissza, hogy nyugaton az életszínvonal magasabb, mint azt itthon lefestették, ráadásul a proletárdiktatúra a nyugati államokhoz képest semmibe veszi a politikai szabadságot. Miután 1955 májusában a Lapkiadó Vállalat gyűlésén Rajk László rehabilitálását követelte, kizárták a Magyar Dolgozók Pártjából (MDP). Ezután a Corvina Könyvkiadó fordítója lett.

1956-ban[szerkesztés]

Emléktáblája a Corvin közben

Gimes Miklós 1956-ban már Nagy Imre körének egyik legradikálisabb tagja. Az év nyarán visszavették az MDP-be.

Egykori felesége visszaemlékezése szerint 1956. október 23-án, amikor Nagy Imre visszatért Badacsonyból, miközben tetőfokára hágott a forradalmi hangulat, Gimes és más barátai megpróbálták rábeszélni Nagy Imrét, hogy vegyen részt a délutánra meghirdetett tüntetésben, hiszen a kormány élére való kerülése általános követeléssé vált, és így szabhatna medert az eseményeknek. Nagy Imre azonban a társaság nagy csalódására hallani sem akart erről, arra hivatkozva, hogy Mező Imre tíz nappal korábban figyelmeztette: Gerő Ernő provokációra készül ellene és szándékosan hagyja az eseményeket eljutni egy felkelésig, hogy aztán egyszerre csaphasson le az egész belső pártellenzékre.[3]

A forradalom napjaiban általa alapított Magyar Szabadság című lap szerkesztője Kende Péterrel, Kornai Jánossal, Lőcsei Pállal együtt. „Lapunk azért is küzd, hogy a független Magyarország – demokratikus Magyarország legyen. A nemzeti demokratikus forradalomnak s természetesen a Magyar Szabadságnak is teljes elvi szilárdsággal kell harcolnia a Rákosi–Gerő-klikk-féle politika minden maradványa ellen és az ellenforradalom minden jelentkezésével szemben" – írta Gimes a lapban, október 30-án.

Gimes Miklós sírja Budapesten. Új köztemető: 300-as parcella

A november 4-ei szovjet beözönlés után sem ismerte el Kádár János kormányát, sztrájkokat szervezett ellene, Október Huszonharmadika címmel illegális újságot adott ki, és megalapította a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalmat. December 5-én letartóztatták, és a Nagy Imre-per harmadrendű vádlottja lett. A Legfelsőbb Bíróság Vida Ferenc vezette Népbírósági Tanácsa 1958. június 15-én ítélte jogerősen kötél általi halálra, szervezkedés kezdeményezése és vezetése vádjával. Az ítéletet másnap hajnalban, a Kozma utca 13. szám alatti gyűjtőfogház udvarán hajtották végre.

Elítélése előtt azt tervezte: ha túléli a megtorlást, kétgenerációs nagyregényt ír fél magyar évszázadról, a polgári radikális szülőkről és forradalmi radikális gyermekeikről.

Hatéves fiát és volt feleségét a szovjet támadáskor külföldre küldte, ők Bécsben értesültek Gimes Miklós fogságba kerüléséről, később Svájcban telepedtek le.

Politikai gondolkodása[szerkesztés]

Rainer M. János a saját maga felállította kategóriákban az 1956-os reformkommunistákkal szemben a reformszocialistákhoz sorolja Gimes Miklóst, akik már csak viszonyítási pontnak és nem kötelező útnak tekintették a sztálini pártegyeduralmi modellt, szinte egyedüliként már hónapokkal a forradalom előtt is. „Gimes Miklós… számos teljes mértékben egybevágó visszaemlékezés szerint 1956 tavaszán komolyan számot vetett, sőt szorgalmazta a valódi többpártrendszer bevezetését, vagy azt, hogy a pártellenzék ebben és csak ebben gondolkozzon" – írta Rainer.[4]

Művei[szerkesztés]

  • Népi demokrácia út a szocializmushoz; MDP Központi Vezetősége Oktatási Osztály, Bp., 1948 (Szemináriumi füzetek városi alapfokú szemináriumok számára)
  • Harcolunk a békéért. A nemzetközi békemozgalom útja; szerk. Gimes Miklós; Hungária, Bp., 1950

Érdekességek[szerkesztés]

  • Fia, ifjabb Gimes Miklós újságíró 2002-ben Mutter címmel 95 perces dokumentumfilmet készített anyja sorsáról és apjához való viszonyáról.[5]
  • Volt felesége, Lucy, és későbbi élettársa, Halda Alíz egyaránt 2008 júniusában halt meg, a Gimes kivégzésének 50. évfordulója körüli napokban.[6]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Emlékére emléktáblát helyeztek el egykori lakhelyén és a Corvin közben.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gimes_Miklós&oldid=26905519”