Brusznyai Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brusznyai Árpád
Dombormű a veszprémi pantheonban. Dienes Attila alkotása (2006)
Dombormű a veszprémi pantheonban. Dienes Attila alkotása (2006)
Született 1924. június 27.
Derekegyház
Elhunyt 1958. január 9. (33 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • középiskolai tanár
Kitüntetései Magyar Örökség díj (2006)
Sírhelye Új köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Brusznyai Árpád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Brusznyai Árpád emlékműve Veszprémben. Melocco Miklós alkotása (2008)
Brusznyai Árpád sírja a budapesti Új köztemető 301-es parcellájában

Brusznyai Árpád (Derekegyház, 1924. június 27.Budapest, 1958. január 9.), középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja.

Élete[szerkesztés]

Brusznyai Árpád 1924. június 27-én született, édesapja csendőr volt. A fiú tehetsége már fiatal korában kitűnt.[1] A tanulásban, és a sportéletben is jeleskedett ezért a középiskolás éveiben ösztöndíjban részesült. 1947-ben ösztöndíjasként Bécsben folytatta tanulmányait, és 1949-ben megszerezte diplomáját, és a görög–magyar történelem szakos tanári oklevelet.

1949–50-ben Budapesten dolgozott tanársegédként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem görög filológiai intézetében. Apját bebörtönözték, római katolikus pap bátyját, Józsefet internálták, őt magát pedig elbocsátották az egyetemről. 1950-től a váci székesegyház kántora lett. Ebben a városban ismerkedett össze Ilonával, aki később felesége lett, és soha nem hagyta el.

Az 1956-os forradalom idején Veszprémben dolgozott. Fiatal tanítványait forradalmi csoportba szervezte, de soha nem engedte őket fegyveres harc közelébe, hogy életüket megóvja. Határozott fellépése révén több, a városi felkelők által elfogott helybéli ÁVH-s és gyűlölt pártember menekült meg a lincseléstől, és került a forradalmi hatóság „rendes” őrizetébe, bírósági eljárásra várva. Ennek ellenére Brusznyait a megtorlás során egy koncepciós perben (Brusznyai-per) a népi demokratikus államrend erőszakos megdöntésére irányuló fegyveres összeesküvés szervezésével és népellenes bűncselekmények elkövetésével vádolták meg. A Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa – a mellette szóló bizonyítékokat figyelembe véve – előbb „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az „enyhe” ítélettel elégedetlen Pap János, az MSZMP helyi vezetője azonban személyesen közbelépett, ennek nyomán Brusznyait a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa kötél általi halálra ítélte. Megmentése érdekében több ismert magyar értelmiségi, köztük Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül. Brusznyait 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.

Az 198990-es rendszerváltás során Brusznyai Árpádot és mártír társait rehabilitálták, és tisztességgel újratemették. A magyar demokratikus sajtó nyilvánosan kezdte tárgyalni Pap Jánosnak, az MSZMP Veszprém megyei nagyhatalmú titkárának személyes, cselekvő közreműködését Brusznyai halálra ítéltetésében. A közfelháborodás nyomán felmerült a volt pártvezető büntetőjogi felelősségre vonása is. Pap 1994-ben öngyilkos lett.[2]

1991-ben posztumusz Veszprém város díszpolgárává avatták.[3]

Tanulmányai[szerkesztés]

Műve[szerkesztés]

  • A Homérosz-kérdés; összeáll. Kőszegi Lajos, utószó, jegyz. Jász Attila; Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, Veszprém, 1991 (Pannon panteon, 4.)

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bucsány György: Brusznyai Árpád, a szentesi diák. Szentesi Élet, 2008. január 11.
  2. Pap Jánosról: http://server2001.rev.hu/oha/index_hu.html
  3. Veszprém város díszpolgárai Archiválva 2022. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben veszprem.hu
  4. Sólyom felavatta a veszprémi ’56-os emlékművet
  5. Humanista helytállásért - Brusznyai Árpád tanár, 56-os mártír Magyar Örökség-díja. Szentesi Mozaik NetSzemle, 2006. július 10.
  6. Dr. Brusznyai Árpád Művelődési Ház és Könyvtár. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 13.)
  7. Szentes, Brusznyai Árpád sétány. Google Térkép
  8. Lantos Imre: Brusznyai Árpád emléktábla. Szentes Kincsei
  9. Vass György: Fájdalmas emlékek. Szentesi Élet, 2001. január 12.
  10. Göncz Árpád avatta az emléktáblát. Szentesi Élet - e-Könyvtár Szentes, 1992. január 11.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kahler Frigyes: A Brusznyai-per. Emberi sorsok a politikai megtorlás idején; 2. jav. kiad.; Kairosz, Szentendre, 2001
  • Sebő József: Moira. Brusznyai Árpád élete és kora; Kairosz, Szentendre, 2002
  • Brusznyai Árpád emlékezete; szerk. Péter László; Magyar Cserkészszövetség V. kerülete, Derekegyház, 2003
  • Brusznyai-tanulmányok; szerk. Nagy András; Brusznyai Alapítvány–Pannon Egyetem, Veszprém, 2017
  • "Ne felejtsétek Édesapát". Dr. Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója; szerk. Imre Frigyesné, Nagy András; Brusznyai Árpád Alapítvány, Veszprém, 2017
  • Brusznyai-dokumentumok; szerk. Nagy András; Brusznyai Alapítvány, Veszprém, 2017

Források[szerkesztés]