Ugrás a tartalomhoz

Brusznyai Árpád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brusznyai Árpád
Dombormű a veszprémi pantheonban. Dienes Attila alkotása (2006)
Dombormű a veszprémi pantheonban. Dienes Attila alkotása (2006)
Született1924. június 27.
Derekegyház
Elhunyt1958. január 9. (33 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • egyetemi tudós/kutató
  • középiskolai tanár
KitüntetéseiMagyar Örökség díj (2006)
SírhelyeÚj köztemető
A Wikimédia Commons tartalmaz Brusznyai Árpád témájú médiaállományokat.

Brusznyai Árpád emlékműve Veszprémben. Melocco Miklós alkotása (2008)
Brusznyai Árpád sírja a budapesti Új köztemető 301-es parcellájában

Brusznyai Árpád (Derekegyház, 1924. június 27.Budapest, 1958. január 9.), középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja.

Brusznyai Árpád 1924. június 27-én született, édesapja csendőr volt. A fiú tehetsége már fiatal korában kitűnt.[1] A tanulásban, és a sportéletben is jeleskedett ezért a középiskolás éveiben ösztöndíjban részesült. 1947-ben ösztöndíjasként Bécsben folytatta tanulmányait, és 1949-ben megszerezte diplomáját, és a görög–magyar történelem szakos tanári oklevelet.

1949–50-ben Budapesten dolgozott tanársegédként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem görög filológiai intézetében. Apját bebörtönözték, római katolikus pap bátyját, Józsefet internálták, őt magát pedig elbocsátották az egyetemről. 1950-től a váci székesegyház kántora lett. Ebben a városban ismerkedett össze Ilonával, aki később felesége lett, és soha nem hagyta el.

Az 1956-os forradalom idején Veszprémben dolgozott. Fiatal tanítványait forradalmi csoportba szervezte, de soha nem engedte őket fegyveres harc közelébe, hogy életüket megóvja. Határozott fellépése révén több, a városi felkelők által elfogott helybéli ÁVH-s és gyűlölt pártember menekült meg a lincseléstől, és került a forradalmi hatóság „rendes” őrizetébe, bírósági eljárásra várva. Ennek ellenére Brusznyait a megtorlás során egy koncepciós perben (Brusznyai-per) a népi demokratikus államrend erőszakos megdöntésére irányuló fegyveres összeesküvés szervezésével és népellenes bűncselekmények elkövetésével vádolták meg. A Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa – a mellette szóló bizonyítékokat figyelembe véve – előbb „csak” életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az „enyhe” ítélettel elégedetlen Pap János, az MSZMP helyi vezetője azonban személyesen közbelépett, ennek nyomán Brusznyait a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa kötél általi halálra ítélte. Megmentése érdekében több ismert magyar értelmiségi, köztük Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül. Brusznyait 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.

Az 198990-es rendszerváltás során Brusznyai Árpádot és mártír társait rehabilitálták, és tisztességgel újratemették. A magyar demokratikus sajtó nyilvánosan kezdte tárgyalni Pap Jánosnak, az MSZMP Veszprém megyei nagyhatalmú titkárának személyes, cselekvő közreműködését Brusznyai halálra ítéltetésében. A közfelháborodás nyomán felmerült a volt pártvezető büntetőjogi felelősségre vonása is. Pap 1994-ben öngyilkos lett.[2]

1991-ben posztumusz Veszprém város díszpolgárává avatták.[3]

  • A Homérosz-kérdés; összeáll. Kőszegi Lajos, utószó, jegyz. Jász Attila; Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, Veszprém, 1991 (Pannon panteon, 4.)
  1. Bucsány György (2008. január 11.). "Brusznyai Árpád, a szentesi diák". Szentesi Élet.
  2. Pap Jánosról: http://server2001.rev.hu/oha/index_hu.html
  3. Veszprém város díszpolgárai Archiválva 2022. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben veszprem.hu
  4. Sólyom felavatta a veszprémi ’56-os emlékművet
  5. "Humanista helytállásért - Brusznyai Árpád tanár, 56-os mártír Magyar Örökség-díja". Szentesi Mozaik NetSzemle. 2006. július 10.
  6. "Dr. Brusznyai Árpád Művelődési Ház és Könyvtár". 2014. április 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. április 13.
  7. "Szentes, Brusznyai Árpád sétány". Google Térkép.
  8. Lantos Imre. "Brusznyai Árpád emléktábla". Szentes Kincsei.
  9. Vass György (2001. január 12.). "Fájdalmas emlékek". Szentesi Élet.
  10. "Göncz Árpád avatta az emléktáblát". Szentesi Élet - e-Könyvtár Szentes. 1992. január 11.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Kahler Frigyes: A Brusznyai-per. Emberi sorsok a politikai megtorlás idején; 2. jav. kiad.; Kairosz, Szentendre, 2001
  • Sebő József: Moira. Brusznyai Árpád élete és kora; Kairosz, Szentendre, 2002
  • Brusznyai Árpád emlékezete; szerk. Péter László; Magyar Cserkészszövetség V. kerülete, Derekegyház, 2003
  • Brusznyai-tanulmányok; szerk. Nagy András; Brusznyai Alapítvány–Pannon Egyetem, Veszprém, 2017
  • "Ne felejtsétek Édesapát". Dr. Brusznyai Árpádné Honti Ilona naplója; szerk. Imre Frigyesné, Nagy András; Brusznyai Árpád Alapítvány, Veszprém, 2017
  • Brusznyai-dokumentumok; szerk. Nagy András; Brusznyai Alapítvány, Veszprém, 2017