Krassó György
| Krassó György | |
](/wiki/F%C3%A1jl:Krass%C3%B3_Gy%C3%B6rgy.jpg) | |
| Élettársával, Háy Ágnes filmrendezővel otthonukban[1](1984) | |
| Született |
1932. október 19. Budapest |
| Elhunyt |
1991. február 12. (58 évesen) Budapest |
| Beceneve | Krassó Gyuri |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | közgazdász |
| Halál oka | szívinfarktus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Krassó György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krassó György János (Budapest, 1932. október 19. – Budapest, 1991. február 12.) (közismert nevén Krassó Gyuri) a szocializmus értelmiségének közismert ellenzéki szereplője, 1986-tól a Szabad Európa Rádió munkatársa.
Tanulmányai[szerkesztés]
1947–1953 között a Magyar Kommunista Párt tagja volt, ahová korengedménnyel lépett be. Gimnáziumi tanulmányait megszakítva, 17 évesen a csepeli vasgyárban kezdett el dolgozni, ahol 1951-ben horizontál-esztergályos oklevelet szerzett, amivel 1951-től a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen munkásfiatalként tanulhatott tovább (munkája mellett a dolgozók gimnáziumában le is érettségizett 1951-ben). 1955-ben, az államvizsgái előtt önálló politikai véleménynyilánításai és rendszeres hiányzásai miatt, több fegyelmi után kizárták az egyetemről.[2] Csak később, 1976-ban engedélyezték számára, hogy diplomáját megszerezze. 1977-ben doktorált közgazdaság-tudományból.
Életútja[szerkesztés]
Az 1956-os forradalomban részt vett a Rádió ostromában, majd a fegyveres és az illegális ellenállásban, valamint haláláig a különböző ellenzéki mozgalmakban. 1957-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték, de 1963-ban amnesztiával szabadult. Emigrációjáig rendőri felügyelet alatt állt.
Előadója volt az 1980 körül működő „repülő egyetem”-nek, a Hétfői Szabadegyetemnek, 1981-ben 10 embert beidéztek, miután a szabadegyetemen megemlékezést szervezett a forradalomról.
1982-ben „Magyar Október” névvel saját szamizdatkiadót hozott létre. 1984-ben rendőrhatósági megrovásban részesítették.
| „ | Dr. Krassó Györgynek az 1956-os ellenforradalmi eseményekről, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje elleni gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatát a Szabad Európa Rádió két részben, 1984. január 26-i és február 1-ji Kommentár nélkül c. adásában sugározta.
Nevezett a nyilatkozat írott változatán módosításokat eszközölt, és a műsor szerkesztőjéhez, Kasza Lászlóhoz több csatornán keresztül is eljuttatta azt. A SZER adásában már a korrigált szöveg hangzott el. Dr. Krassó György cselekményével a Btk. 269. § (1) bek. b) pontjába ütköző és a (3) bek. szerint minősülő (tehát nagy nyilvánosság előtt elkövetett és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – a szerk.) közösség megsértése bűntettét valósította meg. A gyanúsított az eljárás során beismerő vallomást tett. Személyi körülményeire – büntetlen előéletűnek minősül, beteg, rokkantsági nyugdíjas – és az ügy tárgyi súlyára tekintettel a megrovás (Btk. 71. § – a szerk.) megalapozott és elkövetésével arányban álló. A nyomozás megszüntetése az előzőek alapján indokolt. Felhívom azonban dr. Krassó György figyelmét, hogy tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől, tartsa tiszteletben a Magyar Népköztársaság törvényeit. Budapest 1984. június 15. |
” |
| – Dr. Győri László rendőr őrnagy, alosztályvezető | ||
1985-ben Londonban meglátogatta haldokló bátyját – ekkor kért és kapott menedékjogot Nagy-Britanniában. A Szabad Európa Rádiónak és a BBC-nek dolgozott. Csak 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésére tért vissza Magyarországra, de – Bokros Péter emlékezése szerint – csak egy súlyos csalódással lett gazdagabb (ld. itt). Megalapította a Magyar Október Pártot, amelynek a választáson való indulását a hatóságok adminisztratív úton akadályozták meg, ezáltal nem volt esélye, hogy bejuthasson a Parlamentbe, illetve az 56-os Szövetséget, amely 1990. május 20-án lett bejegyezve és annak első elnöke. 1991-ben szívinfarktusban halt meg, temetésén Göncz Árpád és Wittner Mária mondott beszédet.
Emlékezete[szerkesztés]
.JPG)
- 2002. október 23-ától emléktábla őrzi a nevét Budapest I. kerületében, a Fő utcában.
- Szintén 2002-ben emléktáblát leplezett le az Inconnu Csoport is az V. kerületi Nádor utcában.
- Halála után özvegye, Háy Ágnes a londoni Russell Square-en lévő parkban diófát ültetett emlékére és itt avatott emléktáblát a londoni Magyar Kulturális Központ.[3]
- Sírja a Fiumei Úti Sírkert 57-es parcellájában.
Írásai[szerkesztés]
- Maradj velünk. Krassó György írásai (összeáll., jegyzet: Hafner Mónika, Zsille Zoltán.) Budapest, Magán–Zárka Kiadó, 1991. 388 p.
- Krassó György 1956-ban írt újságcikkeit, röplapokat, illetve börtönverseit, a 80-as években szamizdatként megjelent naplójegyzeteit és publicisztikáját, valamint a londoni emigráció idején a SZER számára készített jegyzeteit, elemzéseit gyűjti egybe a kötet, továbbá tartalmazza a Bozóki András által vele készített életút-interjút. (Első megjelenése: "Statárium és happening" Mozgó Világ, 1990. január, 63-76. o.)
Irodalom[szerkesztés]
- Modor Ádám: Célkeresztben Krassó; Kairosz, Bp., 2006 ISBN 978-963-662-003-5
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Krassó György esete
- ↑ Keresztes Csaba: Krassó György kizárása a Közgazdaságtudományi Egyetemről (Betekintő 2013/1) PDF
- ↑ Krassó emléktáblát avattak Londonban és Budapesten. Index.hu 2002
További információk[szerkesztés]
- Kerpel-Fronius Gábor: Elgéppuskázott lehetőség, recenzió Modor Ádám: Célkeresztben Krassó c. munkájáról. Beszélő, 2007. február
- Sneé Péter: Gyuri után (Magyar Napló Kiadó Budapest, 2006)
- Csőzik László: Beszéd Krassó György Fő utcai emléktáblájánál
- Kiss Ádám: A Jobbik és az Szdsz közös hőse? 15 éve hunyt el Krassó György
- Plankó Gergő: Maffia váltott rendszert '89-ben
- Pécsi Vera: Baklövés. Az Állambiztonság esete Krassó Györggyel 1963–1964–ben (in: Évkönyv VIII. Budapest, 1956-os Intézet, 2000, 78–123. o.)
- Bereznay András: Kibulizott ország
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
