Krassó György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krassó György
Krassó György otthonában, mellette élettársa Háy Ágnes filmrendező[1](1984)
Krassó György otthonában, mellette élettársa Háy Ágnes filmrendező[1](1984)
Született 1932. október 19.
Budapest
Elhunyt 1991. február 12. (58 évesen)
Budapest
Beceneve Krassó Gyuri
Nemzetisége magyar
Foglalkozása közgazdász
Halál oka szívinfarktus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krassó György témájú médiaállományokat.

Krassó György János (Budapest, 1932. október 19.Budapest, 1991. február 12.) (közismert nevén Krassó Gyuri) a szocializmus értelmiségének közismert ellenzéki szereplője, 1986-tól a Szabad Európa Rádió munkatársa.

Tanulmányai[szerkesztés]

19461952 között volt a kommunista párt tagja, ahová korengedménnyel lépett be. A csepeli vasgyárban 1951-ben horizontál-esztergályos oklevelet szerzett, amivel 1951-től a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen munkásfiatalként érettségi nélkül tanulhatott tovább. 1955-ben, az államvizsgái előtt kizárták az egyetemről, ahol csak 1976-ban szerezhetett diplomát. 1977-ben doktorált közgazdaság-tudományból.

Életútja[szerkesztés]

Az 1956-os forradalomban részt vett a Rádió ostromában, majd a fegyveres és az illegális ellenállásban, valamint haláláig a különböző ellenzéki mozgalmakban. 1957-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték, de 1963-ban amnesztiával szabadult. Emigrációjáig rendőri felügyelet alatt állt.

Előadója volt az 1980 körül működő "repülő egyetemnek", a Hétfői Szabadegyetemnek, 1981-ben 10 embert beidéztek, miután a szabadegyetemen megemlékezést szervezett az 1956-os forradalomról.

1982-ben „Magyar Október” névvel saját szamizdat kiadót hozott létre. 1984-ben rendőrhatósági megrovásban részesítették.

Dr. Krassó Györgynek az 1956-os ellenforradalmi eseményekről, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje elleni gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatát a Szabad Európa Rádió két részben, 1984. január 26-i és február 1-ji Kommentár nélkül c. adásában sugározta.

Nevezett a nyilatkozat írott változatán módosításokat eszközölt, és a műsor szerkesztőjéhez, Kasza Lászlóhoz több csatornán keresztül is eljuttatta azt. A SZER adásában már a korrigált szöveg hangzott el.

Dr. Krassó György cselekményével a Btk. 269. § (1) bek. b) pontjába ütköző és a (3) bek. szerint minősülő (tehát nagy nyilvánosság előtt elkövetett és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – a szerk.) közösség megsértése bűntettét valósította meg.

A gyanúsított az eljárás során beismerő vallomást tett. Személyi körülményeire – büntetlen előéletűnek minősül, beteg, rokkantsági nyugdíjas – és az ügy tárgyi súlyára tekintettel a megrovás (Btk. 71. § – a szerk.) megalapozott és elkövetésével arányban álló. A nyomozás megszüntetése az előzőek alapján indokolt Felhívom azonban dr. Krassó György figyelmét, hogy tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől, tartsa tiszteletben a Magyar Népköztársaság törvényeit.

Budapest 1984. június 15.


– Dr. Győri László rendőr őrnagy, alosztályvezető

1985-ben Londonban meglátogatta haldokló bátyját – ekkor kért és kapott menedékjogot Nagy-Britanniában. A Szabad Európa Rádiónak és a BBC-nek dolgozott. Csak 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésére tért vissza Magyarországra, de – Bokros Péter emlékezése szerint – csak egy súlyos csalódással lett gazdagabb (ld. itt). Megalapította a Magyar Október Pártot, amelynek a választáson való indulását a hatóságok adminisztratív úton akadályozták meg, ezáltal nem volt esélye, hogy bejuthasson a Parlamentbe. 1991-ben szívinfarktusban halt meg.

Emlékezete[szerkesztés]

Krassó György emlékére ültetett diófa Londonban.


Lásd még[szerkesztés]

1989. Krassó György látványos akciója a budapesti Münnich Ferenc utcai demonstráción, amelyen az utcatáblákat letakarták és Nádor utca feliratokat helyeztek el

Írásai[szerkesztés]

  • Maradj velünk. Krassó György írásai. (Összeállítás és jegyzet: Hafner Mónika, Zsille Zoltán.) Budapest, Magán–Zárka Kiadó, 1991. 388 p. Krassó György 1956-ban írt újságcikkeit, röplapokat, illetve börtönverseit, a 80–as években szamizdatként megjelent naplójegyzeteit és publicisztikáját, valamint a londoni emigráció idején a SZER számára készített jegyzeteit, elemzéseit gyűjti egybe a kötet, továbbá tartalmazza a Bozóki András által vele készített életút-interjút. (első megjelenése: "Statárium és happening" Mozgó Világ, 1990. január, 63-76. o.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Modor Ádám: Célkeresztben Krassó, Kairosz Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 9789636620035

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]