Értelmiség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az értelmiség egy társadalmi réteg. Az értelmiségi általános értelemben szellemi pályán dolgozó embert jelent.

Az értelmiség sajátosságai[szerkesztés]

„Sajátosságai: magas (felsőfokú) iskolai végzettsége van; hivatásszerűen és rendszeresen részt vesz a társadalom (állam, gazdaság) irányításában és szervezésében; az információs anyag birtokában és annak mobilizálásával biztosítja a termelés műszaki-technikai fejlődését; a korábbi társadalmak által felhalmozott szellemi értékeket közvetíti; a tudomány, a művészetek stb. területein önálló alkotótevékenységet fejt ki, új értékeket hoz létre. - Az értelmiség tevékenységében különösen fontos tényező a szakmai és a hatalmi elem aránya és viszonya.[1]

Története[szerkesztés]

A felvilágosodás során az entellektüelek fokozatosan átvették a papság középkorban meglévő és az azt megelőző korokban is hasonló (teokratikus) szervezetek által birtokolt szellemi előjogokat. Az értelmiség szó hagyományos értelme kezdetben a társadalom igen kis szeletét jelentette, és gazdasági illetve társadalompolitikai okokból kifolyólag többé-kevésbé egybe is esett a politikai akaratot megtestesítő kevesekkel. A demokrácia fokozatos kiszélesítésével ez az állapot megváltozott, a közgondolkodás mégis hajlamos az értelmiség véleményének nagyobb jelentőséget tulajdonítani a közügyekben.

Források[szerkesztés]

Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 471. o. ISBN 9638577355  

  • Paul Johnson: Értelmiségiek. Európa Könyvkiadó, 1999.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar nagylexikon 7. kötet 741. old.