Klement Gottwald

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klement Gottwald
K Gottwald.jpg
Született 1896. november 23.[1][2][3][4]
Heroltice
Elhunyt 1953. március 14. (56 évesen)[1][5][2][3][4]
Prága[6][7]
Állampolgársága csehszlovák
Házastársa Marta Gottwaldová
Foglalkozása politikus
Tisztség
  • Prime Minister of Czechoslovakia (1946. július 2. – 1948. június 15.)
  • President of Czechoslovakia (1948. június 14. – 1953. március 14.)
Kitüntetései
  • Order of Building of the Socialist Homeland
  • Order of Socialism
  • Order of Building of the Socialist Homeland
  • Třebíč díszolgára (1945. december 19.)
  • Plzeň díszpolgára (1946)[8]
Halál okaszívinfarktus
Sírhely Olšany temető

Klement Gottwald aláírása
Klement Gottwald aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klement Gottwald témájú médiaállományokat.

Klement Gottwald (1896. november 23.1953. március 14.) cseh kommunista politikus, Csehszlovákia elnöke volt.

Gottwald és a kommunista mozgalom[szerkesztés]

A dél-morvaországi Dedicében született egy parasztasszony törvénytelen fiaként, apját nem ismerte. Amikor 12 éves lett, Bécsbe ment dolgozni nagybátyjához asztalossegédnek. 1912-ben a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom tagja lett, és egészen 1915-ig az is maradt, amikor is besorozták az Osztrák–Magyar Monarchia seregébe. 1918-ban dezertált, és csatlakozott a szovjet Vörös Hadsereghez, majd a frissen megalakult Csehszlovákia haderejébe került. A háború után egy ideig asztalosként dolgozott, majd 1921-ben – alapító tagként – belépett a Csehszlovák Kommunista Pártba, melyben a szociáldemokrata irányvonalat támadó belső ellenzék sorait gyarapította.

Felfelé a pártranglétrán[szerkesztés]

Nemzetközi gyermeknap, Budapest (1949). A csehszlovák küldöttség.

Eleinte a szlovák és morvaországi munkáslapokban publikált, majd 1926-ban Prágába költözött, és a párt Központi Bizottságának elnöke lett. Ekkor gyorsan emelkedni kezdett a ranglétrán: 1928-ban tagja lett a Kommunista Internacionálé (Komintern) végrehajtó bizottságának, és 1929-ben a CSKP főtitkárává választották, sőt a Nemzetgyűlésbe is bekerült. Gottwald feltétlenül Moszkva-hű irányvonala az elkövetkező néhány évben egyre népszerűtlenebbé tette a kommunista pártot, melynek a taglétszáma is jelentős mértékben csökkent.

A helyzet csak 1933 után változott: Adolf Hitler hatalomra jutását követően Gottwald szakított merev elképzeléseivel, és elkezdett együttműködni a szociáldemokratákkal, illetve más náci- és németellenes pártokkal. Ezzel kiváltotta a Komintern bírálatát, de ügyes taktikázással megmaradt a moszkvai vezetés kegyeiben. A Komintern hamarosan egész Európában javasolta a népfrontok létrehozását a fasizmus ellen.

A második világháború évei[szerkesztés]

1938-ban a müncheni konferencia döntéseit hevesen ellenezte, majd a német megszállás elől 1939-ben a Szovjetunióba emigrált, és a háború végéig ott is maradt. Edvard Beneš emigráns kormányát elismerte Sztálin kormányzata, és az elnök 1943-mas moszkvai látogatása után megnőtt a súlya a Gottwald vezette emigráns kommunistáknak. Megegyezés született a háború utáni népfront-kormány megalakításáról. 1945-ben tért haza, és az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese lett, a következő évben pedig a választások után már ő alakított koalíciós kormányt. Bár a demokrácia látszólag érvényesült, a közigazgatás és a hadsereg kezdettől fogva kommunista befolyás alatt állt.

Hatalomátvétel[szerkesztés]

1947-ben, a hidegháború kezdetének évében megromlott a kommunisták és a többi párt viszonya. Gottwald igyekezett saját embereit ültetni a magas pozíciókba, és szovjet parancsra megakadályozta a Marshall-segély elfogadását, ami vitákat váltott ki a parlamentben és a kormányban. 1948 februárjára a feszültségek elértek a csúcspontra. A kormány jobboldali miniszterei tiltakozásul február 20-án benyújtották a lemondásukat, remélve, hogy Beneš majd új kormányt alakíttat. A kommunisták és a befolyásuk alatt álló szakszervezetek hatalmas tüntetéseket szerveztek, amiket a karhatalom nem volt hajlandó elfojtani. Február 25-én a szociáldemokraták támogatásukról biztosították Gottwald pártját, mire az elnök végleg elszigetelődött. Beneš kénytelen volt elfogadni a 12 miniszter lemondását, és beiktatta a Gottwald által létrehozott kormányt. A májusi választásokon már csak a kommunista Népfront indult, és természetesen nyert. Az új, diktatórikus alkotmányt (május 9.) nem szentesítő Beneš lemondása után június 14-én Klement Gottwald lett Csehszlovákia államelnöke.

Sztálin nyomdokain járva[szerkesztés]

Gottwald sztálini mintára államosította az ipart, kereskedelmet és kollektivizálta a mezőgazdaságot. Munkatáborokat állíttatott fel, és uralma alatt mintegy kétszázezer politikai elítélt került ide vagy börtönbe. Kétszázharminc halálos ítéletet hoztak, melyek közül 180-at végre is hajtottak. Sztálinhoz hasonlóan Gottwald többször végzett tisztogatásokat a kormányban és a párton belül. A romló egészségű (alkoholizmustól és egyes feltevések szerint szifilisztől szenvedő) csehszlovák államfő alig kilenc nappal Sztálin halála után, mestere temetéséről hazaérkezve szívrohamban halt meg.

Művei magyar nyelven[szerkesztés]

  • A Kommunista Internacionálé 7. világkongresszusa vonalának helyes érvényesítéséért; Hoffmann Ny., Prága, 1936
  • Népfront a béke megvédelmezésére – Hitler elleni védelemhez – kenyérért és szabadságért; Nedved Ferenc, Prága, 1936
  • 1948 februárja. Nyilatkozatok és okmányok gyűjteménye; Tatran, Bratislava, 1949
  • Előre a szocializmus felépítéséért Csehszlovák Kommunista Párt IX. Kongresszusán, 1949 máj. 25-én mondott beszéd; ford. Hayn Kornél; Szikra, Bp., 1949 (Marxista ismeretek kis könyvtára)
  • Köztársaságunk útja a szocializmus felé I., 1946-1948; ford. Takács Sándor, Mayer Imre; Pravda, Bratislava, 1950
  • 1929-ben. Beszédek és cikkek; Pravda, Bratislava, 1950
  • Tíz év. Tanulmányok és beszédek gyűjteménye 1936-1946; ford. Horváth László, átdolg. Fendt Pál, Sima Ferenc; Pravda, Bratislava, 1951
  • Az ifjúsághoz; Pravda, Bratislava, 1951
  • Klement Gottwald elvtárs beszámolója a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága ülésén 1951. febr. 21-én; SZKP, Bratislava, 1951
  • Válogatott cikkek és beszédek; ford. Vozári Dezső; Szikra, Bp., 1951
  •  Klement Gottwald művei. 1., 1925-1929; ford. Szlovákia Kommunista Pártja Történelmi Intézete; Pravda, Pozsony, 1952
  • A csehszlovák kérdés vitaanyaga; ford. Zádor Margit; Pravda, Pozsony, 1952
  • Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének beszámolója a SZKP XIX. kongresszusáról, valamint pártunk feladatai; SZKP, Bratislava, 1952
  • A lenini úton Sztálint követve a békéért és a szocializmusért! Beszéd a prágai Lenin-múzeum ünnepélyes megnyitásán; ford. Tóth Tibor; Szlovákiai Politikai Kiadó, Pozsony, 1953
  • Klement Gottwald köztársasági elnök újévi rádiószózata 1953 január 1-én; Szlovákiai Politikai Kiadó, Pozsony, 1953
  • A párt politikai és szervezeti munkája és a párt új Szervezeti Szabályzatának tervezete. Beszámoló a Csehszlovák Kommunista Párt 1952. decemberi Országos Konferenciáján; Szikra, Bp., 1953 (Nemzetközi kérdések)
  • Klement Gottwald művei, 1-15.; ford. Szlovákia Kommunista Pártja Történetének Intézete; Szlovákia Kommunista Pártja Történetének Intézete, Bratislava, 1954-1961
  • Klement Gottwald válogatott művei 1925-1949; Pravda, Bratislava, 1973

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Готвальд Клемент, 2015. szeptember 27.
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Готвальд Клемент, 2015. szeptember 28.
  8. https://www.plzen.eu/obcan/o-meste/informace-o-meste/oceneni-mesta/chap_342/oceneni-mesta.aspx
Elődje:
Edvard Beneš
Csehszlovákia elnöke
19481953
Utódja:
Antonín Zápotocký