Pavel Romanovics Popovics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pavel Romanovics Popovics
Pavel Popovich.jpg
Született 1930. október 5.
Uzin
Elhunyt 2009. szeptember 29. (78 évesen)
Hurzuf
Sírhely Trojekurovszkoje temető
Állampolgársága
Nemzetisége ukrán
Házastársa Marina Popovich
Foglalkozása pilóta
Iskolái Zhukovsky Air Force Engineering Academy
Díjak
  • Lenin-rend (1962. augusztus 18.)
  • Order of Honour (1996. április 9.)
  • Szovjetunió Hőse (1962. augusztus 18.)
  • Order For Services to the Fatherland 4th class (2000. október 6.)
  • Lenin-rend (1974. július 20.)
  • Szovjetunió Hőse (1974. július 20.)
  • Gold Star (1962. augusztus 18., 11117)
  • Gold Star (1974. július 20., 90)
  • Barátság Rendje (1982)
  • Vörös Csillag Rend (1961. június 17.)
  • Medal "For the Development of Virgin Lands" (1962)
  • Emlékérem a Fegyveres Testvériség Erősítéséért (1985. május 13.)
  • Hero of Labor (1962. november 15.)
  • Méltóság Érdemrendje
  • Pilot-Cosmonaut of the USSR
  • Emlékérem a Szovjetunió Hadserege veteránjainak
  • Honored Master of Sports of the USSR (1962)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pavel Romanovics Popovics témájú médiaállományokat.

Pavel Romanovics Popovics (oroszul: Павел Романович Попович; Uzin, Ukrán SZSZK, 1930. október 5.Hurzuf, 2009. szeptember 29.), ukrán névváltozatban Pavlo Romanovics Popovics (Павло Романович Попович) ukrán származású szovjet űrhajós, vezérőrnagy. A Szovjetunió negyedik űrhajósa, egyúttal az első ukrán nemzetiségű űrhajós volt.

Életpálya[szerkesztés]

A katonai repülőiskola elvégzése után 1954-ben avatták repülőtisztté. A Zsukovszkij Akadémián 1968-ban repülőmérnöki képesítést szerzett. 1960-tól vett részt űrhajóskiképzésben. A Vosztok–4 (1962.8.12.) űrpilótája volt, ami a szovjet Vosztok-program negyedik emberes repüléseként teljesítette feladatát. A tartalék űrhajós Vlagyimir Komarov volt. A Vosztok–4 megközelítette a Vosztok–3 űrhajót. A Vosztok-3 és Vosztok-4 űrrepülés volt az első csoportos repülés. A Vosztok-3 űrpilótája Adrijan Nyikolajev és a Vosztok-4 fedélzetén tartózkodó Pavel Popovics az éterben 5 kilométerre közelítette meg egymást.

A Szojuz–14 (1974) vitte fel a Szaljut–3 űrállomás első személyzetét, ahol (1973.6.25.-1973.7.3.) parancsnoki pozíciót töltött be. Űrhajós társa Jurij Petrovics Artyuhin volt a fedélzeti mérnök.

Társadalmi-politikai élet[szerkesztés]

  • 1992-től az Oroszországi Boksz Szövetség elnöke
  • 1994-től: a Jurij Gagarin Alapítvány elnöke
  • 1996-tól: tagja az Űrhírek szerkesztőbizottságának
  • 1998-tól: tagja az Oroszországi Repülés tudományos és műszaki folyóirat szerkesztőbizottságának
  • 1999-től: elnöke az ukrán szövetségi űrhajósok szervezetének
  • Tagja az Oroszországi írószövetségnek
  • Az Oroszországi Repülőmúzeumok Szövetségének (AMKOSZ) elnöke
  • Tiszteletbeli elnöke a Nemzetközi Veterán Testnevelési és Sport Szövetségnek (MAFIS)
  • Tiszteletbeli elnöke volt a Szlavutics Ukrán Kulturális Társaságnak.)

Agyvérzésben hunyt el 2009. szeptember 29-én a Krímben található Hurzuf városban. Sírja Moszkvában, a Trojekurovói temetőben található.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]