Bajkonuri űrrepülőtér
| Bajkonuri űrrepülőtér | |
 | |
| Alapítás éve | 1955. június 2. |
| Ország |  Kazahsztán |
| Település | Kyzylorda Region |
| Névadó | Bajkonur |
| Elhelyezkedése | |
| Tszf. magasság | 90 m |
 Bajkonuri űrrepülőtér
Pozíció Kazahsztán térképén
| |
 é. sz. 45° 57′ 53″, k. h. 63° 18′ 18″45.964800°N 63.305100°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 53″, k. h. 63° 18′ 18″45.964800°N 63.305100°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajkonuri űrrepülőtér témájú médiaállományokat. | |
A bajkonuri űrrepülőtér (kazakul: Байқоңыр ғарыш айлағы, Bayqoñır ğarış aylağı; oroszul: Космодром Байконур) Kazahsztánban, Bajkonur város mellett található rakétaindító hely. Bajkonur a legnagyobb orosz űrközpont (űrkikötő, kozmodrom, űrrepülőtér). Innen lőtték fel az első műholdat, a Szputnyik–1-et, 1957. október 4-én; és az első embert, Jurij Gagarint, 1961. április 12-én a Vosztok–1 űrhajóval a világűrbe.
Földrajzi elhelyezkedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bajkonur a kazahsztáni sztyeppék közepén, Kizilorda tartományban (kazakul: Қызылорда облысы, oroszul: Кызылординская область) található,[1] egy olyan kontinentális éghajlatú régióban, amelyet a perzselő nyarak - néha 50 °C-os maximumokkal, míg a fagyos telek -32 °C-os hőmérsékletekkel és erős szelekkel kísért fagyos telekkel jellemeznek.[2] A bázis a Szir-darja folyó jobb (északkeleti) partján, az Aral-tótól 200 kilométerre keletre található. A Moszkva-Taskent vasútvonalnak van egy mellékvonala, amely Töretam állomás közelében található, amely ma Bajkonur város állomása, amely a kozmodrommal együtt született.
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szovjet korszak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szovjet kormány 1955. február 12-én adta ki az 5. számú Tudományos Kutatási Kísérleti Központ (NIIP-5; oroszul: 5-й Научно-Исследовательский Испытательный Полигон, Pjatij Naucsno-Isszledovatyelszkij Iszpitatyelnij Poligon) létrehozásáról szóló rendeletet. Valójában 1955. június 2-án alapították meg, eredetileg a világ első interkontinentális ballisztikus rakétájának készült,[3] az R-7 Szemjorkának kísérleti központként. A NIIP-5 hamarosan kibővült az űrrepülések indítóberendezéseivel. A helyszínt egy Vaszilij Voznyuk nevű tábornok által vezetett bizottság választotta ki, amelyre Szergej Koroljov, az R-7 Szemjorka főtervezője, később a szovjet űrprogram első embere, is hatással volt. Síkvidéken kellett elhelyezni, mivel az akkori rakéta rádióirányító rendszere megkövetelte a több száz kilométerre lévő földi állomásokról érkező folyamatos jelek fogadását is,[4] továbbá a rakéta röppályájának távol kellett lennie a lakott területektől. Emellett előnyös az űrkilövőhelyeket az Egyenlítőhöz közelebb helyezni, hogy a Föld felszínének forgási sebességét kihasználják. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a bizottság Tyuratamot, a kazahsztáni sztyeppék szívében található falut választotta. A kilövőberendezések megépítésének költségei, valamint a több száz kilométernyi új út- és vasútvonal a Szovjetunió egyik legköltségesebb infrastrukturális projektjévé tették a kozmodromot, amely körül egy település épült, hogy lakásokat, iskolákat és infrastruktúrát biztosítson a dolgozók számára. A települést 1966-ban városi rangra emelték, és Leninszknek (oroszul: Ленинск) nevezték el.
Az amerikai U-2 magaslégköri felderítő repülőgép 1957. augusztus 5-én találta meg és fényképezte le először itt a töretami rakétakísérleti űrközpontot.
Orosz korszak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően az orosz űrprogram a Független Államok Közössége égisze alatt működött tovább Bajkonurban. Oroszország 99 éves bérleti szerződést akart kötni Bajkonurra, de végül beleegyezett a 6000 km²-es körzet évi 115 millió dolláros bérleti összegébe 20 évre, kiegészítve egy 10 éves hosszabbítási opcióval.[5] 2005. június 8-án az Orosz Föderációs Tanács ratifikálta az Oroszország és Kazahsztán közötti megállapodást, amely 2050-ig meghosszabbította Oroszországnak az űrrepülőtér bérleti idejét.[6] Az Orosz Föderációs Tanács 2005. június 8-án ratifikálta az Oroszország és Kazahsztán közötti megállapodást, amely 2050-ig meghosszabbította az űrrepülőtér bérleti idejét. A bérleti díj – amelyet évi 115 000 000 dollárban állapítottak meg – a két ország között régóta tartó vita forrása lett.[7]
Oroszország, hogy csökkentse a Bajkonurtól való függőségét, az Amuri területen létrehozza a Vosztocsnij űrrepülőteret. Ennek építése 2011-ben kezdődött meg. Az űrrepülőtéren az új generációs orosz hordozórakéták, az Angara, a Szojuz–2 és a Rusz–M számára építenek ki indítóállásokat.[8]
Bajkonur jelentős szerepet játszik Oroszországnak a Nemzetközi Űrállomáshoz való kapcsolódásában, mivel ez az egyetlen űrrepülőtér, ahonnan az űrállomásra irányuló orosz űrmissziókat indíthatják. A NASA Space Shuttle-programjának 2011-es befejezésével Bajkonur maradt az egyetlen indítóhely, amelyet a Nemzetközi Űrállomásra irányuló küldetésekhez használhatnak.[9][10]
A 2022-es Ukrajna elleni invázió megindítását követően a Z katonai szimbólumot mint háborúpárti jelképet az orosz kormány propagandaeszközként, a civilek pedig az invázió támogatásának jelképeként használják.
Az események hatása alá kerülve a Roszkozmosz akkori főigazgatója, Dmitrij Rogozin a vezetéknevét РогоZин (RogoZin) írásmóddal kezdte el használni, majd utasította a Bajkonuri űrrepülőtér alkalmazottait, hogy az űrállomás berendezéseit jelöljék meg Z betűjelekkel.[11]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "https://www.gov.kz/memleket/entities/kyzylorda?lang=en". gov.egov.kz (kazah nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 16..
{{cite web}}: External link in|title= - ↑ Boris Chertok, , NASA History series, 2006, p. 306-308
- ↑ "R-7". web.archive.org. 2011. június 29. 2011. június 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 20..
- ↑ Vladimir Suvorov – Alexander Sabelnikov: The First Manned Spaceflight: Russia's Quest for Space. (angolul) 1997. ISBN 978-1-56072-402-5 Hozzáférés: 2022. március 20.
- ↑ "Űrvilág.hu - Bajkonur – a következő ötven év". www.urvilag.hu. Hozzáférés: 2022. március 20..
- ↑ "Russia, Kazakhs reach Biakonur lease deal. (Baikonur Cosmodrome launch complex) - Defense Daily | HighBeam Research". web.archive.org. 2015. szeptember 24. 2015. szeptember 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 20..
- ↑ "Kazakhstan Finally Ratifies Baikonur Rental Deal With Russia". www.spacedaily.com. Hozzáférés: 2022. március 20..
- ↑ "Vosztocsnij: az első start". urvilag.hu. 2016. Hozzáférés: 2022. január 5..
- ↑ Tran, Tuong. "NASA - Baikonur Cosmodrome". www.nasa.gov (angol nyelven). 2021. március 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 20..
- ↑ "Russian Craft Docks At ISS". RadioFreeEurope/RadioLiberty (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. március 20..
- ↑ "Russia Adorns Its Space Center's Soyuz Rocket Transporter With Ukraine Invasion Markings". web.archive.org. 2022. március 5. 2022. március 5. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2022. március 20..
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bajkonur – a következő ötven év (2005. június 13.) (magyarul)
- Baikonur (RussianSpaceWeb) (angolul)
- Sajó Dávid (2019. október 10.). "Két magyar beszökött a Bajkonur űrközpontba Kazahsztánban, és videójuk is van róla". index.hu. Hozzáférés: 2019. november 20..
