Jean-Bédel Bokassa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jean-Bédel Bokassa
Bokassa 1970-ben
Bokassa 1970-ben
A Közép-afrikai Köztársaság 2. elnöke
Hivatali idő
1966. január 1. 1976. december 4.
Előd David Dacko
Utód David Dacko
Közép-Afrika császára
Hivatali idő
1976. december 4. 1979. szeptember 20.
Előd nem volt
Utód nem volt
Katonai pályafutása
Csatái második világháború

Született 1921. február 22.
Bobangui, Ubangi-Shari, Francia Egyenlítői-Afrika
Elhunyt1996. november 3. (75 évesen)
Bangui, Közép-afrikai Köztársaság
Párt Movement for the Social Evolution of Black Africa

Házastársa Catherine Denguiadé
Gyermekei
  • Jean-Bedel Bokassa
  • Georges Bokassa
  • Jean-Serge Bokassa
Foglalkozás katona, politikus, diktátor
Halál oka szívinfarktus
Vallás katolikus,
iszlám (1976 szeptembere és decembere között)

Díjak
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Grand Cross of the National Order of the Lion
  • Croix de guerre 1939–1945
  • Croix de guerre des théâtres d'opérations extérieures
  • Grand Cross of the Order of Wissam El Alaouite
  • Grand Cordon of the National Order of the Leopard
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
  • Order of Central African Merit
  • Order of recognition
  • Order of the Equatorial Star
  • Order of the Two Niles
  • Order of the Yugoslav Star
  • National Order of Madagascar
  • Congolese Order of Merit
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Bédel Bokassa témájú médiaállományokat.

Jean-Bédel Bokassa, uralkodói nevén: I. Bokassa (Bobangui, Ubangi-Shari, 1921. február 22.Bangui, 1996. november 3.) katonai vezető és politikus, a Közép-afrikai Köztársaság elnöke 1976-ig, 1976-tól 1979-ig Közép-Afrika császára.

Életrajza[szerkesztés]

Bangui falu törzsfőnökének fiaként született 1921-ben. 1939-ben bevonult a francia hadseregbe, és az indokínai háborúban harcolva több kitüntetést is kapott. 1961-re századosi rangig jutott. Ekkor a függetlenné vált Közép-afrikai Köztársaság elnöke, David Dacko hívására elvállalta a hadsereg vezetését. Bokassa 1966-ban a szilveszteri puccsal került hatalomra. Kiszámíthatatlan kül- és belpolitikájával vált ismertté. Tizenegy évig volt az ország „örökös” elnöke, majd példaképét Napóleont utánozva, 1976-ban császárrá nyilvánította magát, és létrehozta a Közép-afrikai Császárságot, amelynek három évig volt az uralkodója. Ekkor tért át pár hónapra, 1976 szeptembere és december között az iszlám hitre, felvéve a Salah Eddine Ahmed Bokassa nevet. A császárrá avatási szertartás 20 millió amerikai dollárba került, és csődbe juttatta az elszegényedett országot. Nagy nemzetközi felháborodást keltett, amikor kitudódott, hogy személyesen vett részt 100 iskolás gyerek lemészárlásában.

Császárságát francia ejtőernyősök döntötték meg 1979. szeptember 20-án, másnap pedig ismét kikiáltották a köztársaságot és David Dackót visszahelyezték hivatalába.

Bokassa a hatalomátvétel idején Líbiában tartózkodott. Innen Elefántcsontpartra menekült, és a következő négy évet ott töltötte. Ezután Franciaországba költözött, ahonnan 1986. október 24-én hazatért, annak ellenére, hogy távollétében halálraítélték. 1987. június 12-én, bírósági tárgyalás után a kannibalizmust kivéve minden vádpontban bűnösnek találták, és ismét halálra ítélték. 1988. február 29-én a büntetését életfogytiglani börtönbüntetésre enyhítették, majd egy év múlva 20 évre csökkentették. 1993. augusztus 1-jén amnesztiával szabadult. Élete hátralévő részét hazájában töltötte, 1996. november 3-án halt meg. Élete során 17 felesége volt, akik 50 gyereket szültek neki.

Forrás[szerkesztés]