Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis
Keldis emlékszobra Moszkvában
Keldis emlékszobra Moszkvában
Életrajzi adatok
Született 1911. február 10.
Riga, Livlandi Kormányzóság
Elhunyt 1978. június 24. (67 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Sírhely Sírhely a Kreml falánál
Nemzetiség lett
Állampolgárság lett, orosz, majd szovjet
Iskolái Moszkvai Állami Egyetem
Pályafutása
Szakmai kitüntetések
Hero of the USSR.png Szovjetunió Hőse (3x)
Order of Lenin ribbon bar.png Lenin-rend (7x)
Order of Red Banner ribbon bar.png Vörös Zászló érdemrend (3x)
Bg3ogd.png Georgi Dimitrov-rend
OrdenSuheBator.png Szühebátor-rend
Lenin Prize Medal.JPG Lenin-díj
Stalin Medal.png Sztálin-díj (2x)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis témájú médiaállományokat.

Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis vagy lettül Mstislavs Keldišs (oroszul: Мстислав Всеволодович Келдыш; Riga, 1911. február 10.Moszkva, 1978. június 24.) lett származású szovjet matematikus, fizikus, gépészmérnök, akadémikus. 1943-tól a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja és 1946-tól a rendes tagja, valamint elnöke is volt.

Munkássága[szerkesztés]

A mechanika terén az ingamozgás, az aerodinamika és a hidrodinamika problémáit vizsgálta. A matematika terén számos jelentős eredményt ért el többek között: a differenciálegyenletek megközelítő integrálása, a konform leképezések és a paraméteres függvények differenciálegyenleteinek terén is. Ezen kívül munkássága kiterjedt az atomenergia, az űrkutatás a rakétafejlesztések és a számítógép-technika kérdésköreire is.[1]

Az 1930-as évek elején tanulmányozta a flatter-jelenséget, és a rá vonatkozó kutatások szervezője lett.[2]

A második világháborúban 1942-től a Rakétakutató Intézet vezetője, ahol a háborúban alkalmazott rakéták, például a nagy hatású "katyusák" fejlesztésével foglalkozott. A háborút követően részese volt az első világűrbe juttatott űreszköz, a Szputnyik–1 létrejöttének, melynek felbocsátásával alakult ki a hidegháború fordulópontját jelentő Szputnyik-válság. A kibontakozó űrversenyben részt vett a Luna-program, a Marsz- és Venyera-program, illetve a Szaljut, Szojuz és Progressz űrhajók hordozórakétáinak tervezésében.[3]

Számos akadémia (köztük a Magyar Tudományos Akadémia) tagja volt, és több szakmai műhelyben tevékenykedett. 1960 és 1975 között a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke volt.[3]

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét a Hold túlsó oldalának egyik krátere és a 2186 Keldysh kisbolygó őrzi. Róla nevezték el az 1981-ben vízre bocsátott Akagyemik Msztyiszlav Keldis tudományos kutatóhajót.[3][4]

Források[szerkesztés]

  1. M.V.Keldysh memorial page (angol nyelven). Keldysh Institute of Applied Mathematics. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  2. Szabó József (főszerk.): Repülési lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 05 6207, I. 490. o.
  3. ^ a b c Keldis, Msztiszlav Vszevolodovics (magyar nyelven). História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  4. The Keldish (angol nyelven). oceanexplorer.noaa.gov. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

További információk[szerkesztés]