Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis
Keldis emlékszobra Moszkvában
Keldis emlékszobra Moszkvában
Életrajzi adatok
Született 1911. február 10.
Riga, Livlandi Kormányzóság
Elhunyt 1978. június 24. (67 évesen)
Moszkva, Szovjetunió
Sírhely Sírhely a Kreml falánál
Nemzetiség lett
Állampolgárság lett, orosz, majd szovjet
Iskolái Moszkvai Állami Egyetem
Pályafutása
Szakmai kitüntetések
Hero of the USSR Gold Star.png Szovjetunió Hőse (3x)
Order of Lenin ribbon bar.png Lenin-rend (7x)
Order of Red Banner ribbon bar.png Vörös Zászló érdemrend (3x)
Bg3ogd.png Georgi Dimitrov-rend
OrdenSuheBator.png Szühebátor-rend
Lenin Prize Medal.JPG Lenin-díj
Stalin Medal.png Sztálin-díj (2x)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis témájú médiaállományokat.

Msztyiszlav Vszevolodovics Keldis vagy lettül Mstislavs Keldišs (oroszul: Мстислав Всеволодович Келдыш; Riga, 1911. február 10.Moszkva, 1978. június 24.) lett származású szovjet matematikus, fizikus, gépészmérnök, akadémikus. 1943-tól a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja és 1946-tól a rendes tagja, valamint elnöke is volt.

Munkássága[szerkesztés]

A mechanika terén az ingamozgás, az aerodinamika és a hidrodinamika problémáit vizsgálta. A matematika terén számos jelentős eredményt ért el többek között: a differenciálegyenletek megközelítő integrálása, a konform leképezések és a paraméteres függvények differenciálegyenleteinek terén is. Ezen kívül munkássága kiterjedt az atomenergia, az űrkutatás a rakétafejlesztések és a számítógép-technika kérdésköreire is.[1]

Az 1930-as évek elején tanulmányozta a flatter-jelenséget, és a rá vonatkozó kutatások szervezője lett.[2]

A második világháborúban 1942-től a Rakétakutató Intézet vezetője, ahol a háborúban alkalmazott rakéták, például a nagy hatású "katyusák" fejlesztésével foglalkozott. A háborút követően részese volt az első világűrbe juttatott űreszköz, a Szputnyik–1 létrejöttének, melynek felbocsátásával alakult ki a hidegháború fordulópontját jelentő Szputnyik-válság. A kibontakozó űrversenyben részt vett a Luna-program, a Marsz- és Venyera-program, illetve a Szaljut, Szojuz és Progressz űrhajók hordozórakétáinak tervezésében.[3]

Számos akadémia (köztük a Magyar Tudományos Akadémia) tagja volt, és több szakmai műhelyben tevékenykedett. 1960 és 1975 között a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke volt.[3]

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét a Hold túlsó oldalának egyik krátere és a 2186 Keldysh kisbolygó őrzi. Róla nevezték el az 1981-ben vízre bocsátott Akagyemik Msztyiszlav Keldis tudományos kutatóhajót.[3][4]

Források[szerkesztés]

  1. M.V.Keldysh memorial page (angol nyelven). Keldysh Institute of Applied Mathematics. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  2. Szabó József (főszerk.): Repülési lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 05 6207, I. 490. o.
  3. ^ a b c Keldis, Msztiszlav Vszevolodovics (magyar nyelven). História - Tudósnaptár. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  4. The Keldish (angol nyelven). oceanexplorer.noaa.gov. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

További információk[szerkesztés]