Nagy tisztogatás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vorosilov, Molotov, Sztálin és  Nyikolaj Ivanovics Jezsov a belügyi és vízi szállításügyi népbiztos a Moszkva-csatorna partján készült képen
Vorosilov, Molotov, Sztálin és Nyikolaj Ivanovics Jezsov a belügyi és vízi szállításügyi népbiztos a Moszkva-csatorna partján készült képen
Sztálin mellől eltávolították a képről a később kegyvesztett Nyikolaj Jezsovot [1]
Sztálin mellől eltávolították a képről a később kegyvesztett Nyikolaj Jezsovot [1]

A nagy tisztogatás a Joszif Visszarionovics Sztálin által kezdeményezett, 1934 és 1940 között a Szovjetunióban végrehajtott politikai elnyomást jelöli. A kommunista párttagokon kívül kiterjedt állami hivatalnokokra, parasztokra, a Vörös Hadsereg vezetőire, továbbá magában foglalt még széles körű rendőri megfigyeléseket, bebörtönzéseket és önkényes kivégzéseket.[2] Az orosz történetírás a legintenzívebb időszaknak az 1937-1938-as korszakot, az úgynevezett Jezsovcsinát (oroszul: Eжовщина) tartja, amely az NKVD korabeli vezetőjéről, Nyikolaj Ivanovics Jezsovról kapta nevét. A tisztogatás Sztálin uralmának konszolidálására, a kommunista párt nem megfelelő elemeitől való megtisztítására irányult. A közvélemény figyelme a kommunista párt vezetőin, illetve az állami hivatalnokokon és vezetőkön végrehajtott tisztogatásra terelődött, ám ezen kívül érintette még a társadalom más rétegeit is; az értelmiségieket, parasztokat, főleg a kuláknak kikiáltottakat.[3] Az NKVD intézkedései kiterjedtek a nemzeti kisebbségekre is, amelyeket azzal vádoltak, hogy ötödik hadoszlop-közösségek. A tisztogatások egy része a hivatalos indoklás szerint kémektől és szabotőröktől való megszabadulást szolgálta.

Genrih Grigorjevics Jagoda a Szovjetunió belügyi népbiztosa 1934–1936 között

Nyikita Hruscsov 1956-os beszéde (A személyi kultuszról és következményeiről), és újabb kutatások szerint a vádak nagy része kínzásokkal kikényszerített vallomásokon,[4] illetve a korabeli szovjet btk. 58. (ellenforradalmi bűntettekről szóló) cikkelyének laza alkalmazásán alapult. A jogszerű eljárás helyett az esetek nagy részében gyorsított eljárás alapján folytatták le a büntetőügyet.[5]

Több százezer áldozatot különböző politikai bűntettekkel (kémkedés, szabotázs, szovjetellenes agitáció, összeesküvés) vádoltak, majd vagy főbe lőtték, vagy Gulágra küldték őket. Rengeteg ember halt meg büntetőtáborokban éhezések, járványok következtében.

A nagy tisztogatás még Genrih Grigorjevics Jagoda belügyi népbiztos hivatali ideje alatt kezdődött, s később Jezsov alatt csúcsosodott ki, 1936 szeptembere és 1938 augusztusa között. A tisztogatást az irányvonalnak megfelelően hajtották végre, s rendszeresen a Sztálin vezette PB direkt utasításaira.

Források[szerkesztés]

  • Conquest, Robert. The Great Terror: A Reassessment. Oxford: Oxford University Press, 250, 257–8. o (2008). ISBN 978-0-19-531700-8 
  • Orlando, Figes. The Whisperers: Private Life in Stalin's Russia, 277-315. o (2007). ISBN 978-0-7139-9702-6 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hamis képek . oroszvilag.hu
  2. Figes2007, 227-315. o.
  3. Conquest 2008, 250, 257-258. o.
  4. Conquest 2008, 121. o.
  5. Conquest 2008, 286. o.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Great Purge című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy tisztogatás témájú médiaállományokat.