Kelen József (mérnök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelen József
Született
Klein József
1892. január 12.
Elhunyt
1938. március 19. (47 évesen)
Moszkva, kommunarkai kivégzőhely
Nemzetisége magyar
Házastársa Kelen Jolán
Foglalkozása mérnök,
politikus
Halál oka Kivégzés

Kelen József (1918-ig Klein József,[1] Nagybocskó, 1892. január 12.Moszkva, kommunarkai kivégzőhely, 1938. március 19.) mérnök, népbiztoshelyettes, majd népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja, Hajdu Pál unokatestvére, Kelen Jolán politikus férje.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Klein Zsigmond, édesanyja Eisenstädt Berta,[2][3][4] vallása izraelita.[5] Berlinben ismerkedett meg a munkásmozgalommal, mikor főiskolái hallgató volt. 1910-től 1914-ig előadóként működött a marxista munkásegyletnél. Az első világháború során mérnökként dolgozott a közúti villamosvasúti társaságnál. Az antimilitarista mozgalom (forradalmi szocialisták) tagja volt. 1918 januárjában letartóztatták, mivel röpiratokat terjesztett. A KMP alapítótagjainak egyike volt és a Visegrádi utcai lakásán, 1918. november 24-én megtartott megbeszéléstől kezdődően számítják a KMP megalakítását, amikor nem csak a KMP megalapításáról döntöttek, hanem a Vörös Ujság kiadásáról is.[6] A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltását követően a szociális termelés helyettes népbiztosává nevezték ki, 1919 áprilisától pedig népbiztos lett, illetve a Népgazdasági Tanács és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak tagjává avatták. A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták, ekkor jutott hozzá el a hír, hogy öccsét, Korvin Ottót kivégezték. A népbiztosperben életfogytiglani fegyházbüntetést szabtak rá ki, 1922 augusztusában a szovjet-magyar fogolycsere-akció alkalmával a Szovjetunióba került. Itt a Nehézipari Népbiztosságnál dolgozott. 1926-tól 1931-ig vezető volt a berlini szovjet kereskedelmi képviselet elektroimport osztályán. Miután visszatért a Szovjetunióba, az összoroszországi hőerőműtelepek tervező trösztjének (Tyeploenyergoprojekt) vezetőjévé nevezték ki. 1938. január 14-én Moszkvában letartóztatták kémkedés és ellenforradalmi tevékenységben való részvétel vádjával. Halálra ítélték, s 1938. március 19-én végrehajtották az ítéletet. 1955. november 19-én rehabilitálták.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1918. évi 25916. sz. rendelete. MNL-OL 30797. mikrofilm 480. kép 1. karton.
  2. HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 4981
  3. HU BFL VII.5.c 10303/1919
  4. Simor András: Így élt Korvin Ottó (Móra Ferenc Könyvkiadó, 1977 ISBN 9631108139)
  5. HU BFL VII.5.c 6274/1920
  6. Pünkösti Árpád: Rákosi a hatalomért
  7. Кто есть кто – Келен Иосиф Сигизмундович (Йожеф Келен)

Források[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992.; 5. bőv. jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 2004.

További információk[szerkesztés]

  • Hevesi Gyula: Kelen József (Népszabadság, 1962. 9. sz.)
  • Gábor Sándorné: Egy népbiztos emlékére (Népszabadság, 1967. 10. sz.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.