Ötödik hadoszlop

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ötödik hadoszlop emberek egy rejtett csoportja, ami egy nagyobb csoportot, például egy nemzetet belülről aláás. Az ötödik hadoszlop lehet a titokban az ellenséggel szimpatizálók egy csoportja, mely szabotázsakciókat hajt végre a katonai vonalak vagy országhatárok mögött.[1] A taktika kulcspontja a titkos támogatóknak a megtámadott entitás teljes szövetébe való bejuttatása.[2] Ez a titkos beszivárgás különösen a döntéshozói és védelmi pozíciókba való bejutás esetén eredményes.[2] Ezekből a kulcspozíciókból aztán az ötödik hadoszlop számos dologra felhasználható a rémhírterjesztéstől a kémkedésig és szabotázsakciókig.[2]

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ötödik hadoszlop kifejezés 1936-ban, a spanyol polgárháború idején hangzott el először. Emilio Mola nacionalista tábornok, a Madrid elleni támadás parancsnoka azt mondta a lázadók rádiójában, hogy a város felé tartó négy hadoszlopa mellett van egy ötödik hadoszlopa is, bent a városban, amely majd csatlakozik a katonáihoz, amint azok elérték Madridot. A későbbi rádióadások minden madridit felszólítottak a csatlakozásra, akik az előző választáson a jobboldalra voksoltak. A polgárháború első napjaiban a köztársaságiak is átvették a kifejezést és egyfajta csatakiáltásként használták azt,[3] később pedig széles körben használttá vált Spanyolországban.

Elterjedése és használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kifejezést később Ernest Hemingway is felhasználta azt egyetlen színdarabjában, amit az ostromlott Madridban írt és 1938-ban jelentett meg a The Fifth Column and the First Forty-Nine Stories című könyvében.[4] A kifejezés ismertté válását segítette John Langdon-Davies, aki a polgárháborúról írt tudósításokat és 1940-ben elbeszélést adott ki The Fifth Column címmel. Az ötödik hadoszlopot ugyanebben az évben a New York Times is használta három szerkesztőségi karikatúrában.[5]

Alkalmazására a második világháború idején is sor került, például a délvidéki vérengzések előtt Josip Broz Tito partizánjainak vajdasági pártvezetősége is a magyar és német polgári lakosságról, mint ötödik hadoszlopról írt körlevelében, amellyel a leghatározottabban le kell számolni.[6]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://ask.yahoo.com/20000110.html
  2. ^ a b c http://www.britannica.com/EBchecked/topic/206477/fifth-column
  3. Dwight L. Bolinger: Fifth Column Marches On. Yake University. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. The Fifth Column and Forty-Nine Stories. The Literary Encyclopedia. Retrieved 24 June 2010.
  5. New York Times: Frederick R. Barkley, "Nation Shapes Defense against Foes at Home," August 11, 1940, accessed July 7, 2012
  6. Megszállás, „hideg napok” és bosszúhadjárat. In: BBC History 2015/2. szám, ISSN 2062-5200; 60. o.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Fifth column című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.