Novocserkasszk
| Novocserkasszk (Новочеркасск) | |||
 | |||
| A Mennybemenetel-székesegyház és Jermak Tyimofejevics emlékműve a városban. | |||
| |||
| egyéb neve(i): Don menti Rosztov | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Rosztovi terület | ||
| Alapítás éve | 1805 | ||
| Polgármester | Anatolij Ivanovics Kondratyenko[1] | ||
| Irányítószám | 346400–346499 | ||
| Körzethívószám | 8635 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 160 529 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | MSK (UTC+3) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 25′ 20″, k. h. 40° 05′ 38″47.422222°N 40.093889°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 20″, k. h. 40° 05′ 38″47.422222°N 40.093889°E | |||
 Novocserkasszk
Pozíció a Rosztovi terület térképén
| |||
| Novocserkasszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novocserkasszk témájú médiaállományokat. | |||
Novocserkasszk (oroszul: Новочеркасск) város Oroszországban a Rosztovi területen. Történelmi város, a doni kozákok területének fővárosa és érseki székhely az Ak-szaj (a Don egyik ága) és a Tuszlov folyó alkotta félszigeten, a Moszkva–Rosztov-vasútvonal mellett helyezkedik el.
Lakossága: 168 746 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[3]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A várost Matvej Ivanovics Platov orosz tábornok, a doni kozákok atamánja alapította 1805-ben. Novocserkasszk városát a doni kozákok fővárosaként mostani helyére a Don jobb partjáról az úgynevezett Sztarocserkasszk (oroszul: Старочерка́сская – fordítás: Ócserkasszk) településről 1805-ben telepítették át. A távolság a két település között negyven kilométer, de az új város egy hegyre épült, így védhetőbb volt és az árvizek is elkerülték.[4]
Az oroszországi polgárháború alatt a város és a környező terület az ellenforradalmi kozák vezető Alekszej Makszimovics Kalegyin atamán parancsnoksága alatt állt. A Vörös Hadsereg 1920 január 7-én kiszorította a fehéreket a városból.[5]
A második világháborúban a német hadsereg 1942. július 24-én elfoglalta a várost és egészen 1943. február 13-ig tartotta megszállva. A harcok elcsendesedése után hadifogolytábort és kórházat is létesítettek itt. A hadifogoly-temetőben 1945. szeptemberétől elsősorban az 5351. sz. tábori kórházban elhunyt hadifoglyokból eltemettek 843 főt, köztük 92 fő magyar hadifogolyt is. Ebben a temetőben 1945. szeptemberétől egészen 1949. májusáig folytak temetések.[6]
A városban 1962. június 2-án a Szovjet Hadsereg kijelölt alakulatai az áremelkedések és a nehéz munkakörülmények miatt tüntető tömegbe lőttek és ezáltal többeket lemészároltak vagy megsebesítettek.[7]
Jelene
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A városban több ipari létesítmény, így a Novocserkasszki Villamosmozdonygyár működik. Hagyományosan vallási központ is, mivel az ortodox egyháznak érseki székhelye működik az itt felépített Mennybemenetel-székesegyházban, amely a második patriarkális bazilika Oroszországban a moszkvai Uszpenszkij-székesegyház után, és egyike a világ legnagyobb ortodox templomainak. A környék mezőgazdaságára a szőlőtermelés, gabona-, bor- és fakereskedés a jellemző. A város nevezetes épületei még az 1904-ben épített székesegyház mellett álló Matvej Ivanovics Platov és a Jermak Tyimofejevics tiszteletére épített emlékművek.[8][9]
Testvérvárosok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Кондратенко Анатолий Иванович" (orosz nyelven). Hozzáférés: 2011. április 4.
- ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2024 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2024. április 27.
- ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (pdf) címről archiválva.
- ↑ "г.Новочеркасск (Ростовская область)" (orosz nyelven). heraldicum.ru. Hozzáférés: 2011. április 3.
- ↑ "Алексей Максимович Каледин" (orosz nyelven). hrono.ru. Hozzáférés: 2011. április 3.
- ↑ "Oroszországi felújított lágertemetők adatai – Rosztov terület" (magyar nyelven). haboruskeresoszolgalat.hu. Hozzáférés: 2011. április 4.
- ↑ Jevgenyij Latyij és Vlagyiszlav Romanov (1998). A Likvidálás Művészete. Belvárosi Könyvkiadó. 85–102. o. ISBN 963-7675-94-9. 2013. december 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. április 4.
{{cite book}}:|work=ignored (súgó) - ↑ "Novocserkasszk" (magyar nyelven). Kislexikon. Hozzáférés: 2011. április 4. [Tiltott forrás?]
- ↑ "Novocserkasszki Villamosmozdonygyár weboldala" (orosz és angol nyelven). nevz.com. 2011. február 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. április 3.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "город Новочеркасск" (orosz nyelven). samsv.narod.ru. Hozzáférés: 2011. április 4.
- Pjotr Szjuda. "The Novocherkassk Tragedy, June 1-3 1962" (angol nyelven). spunk.org. Hozzáférés: 2011. április 4.
