Mafilm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(MAFILM szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mafilm
A központi irodaház Budapesten, a Róna utcában
A központi irodaház Budapesten, a Róna utcában

Alapítva 1948. augusztus 19.
Jogelőd Hunnia Filmgyár
Tevékenység filmgyártás
Székhely 1145 Budapest, Róna u. 174.
Igazgató Ottinger Ildikó
Elhelyezkedése
Mafilm (Budapest)
Mafilm
Mafilm
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 06′ 19″

A Mafilm Nonprofit Zrt. 1948-as létrehozásától a magyarországi mozgóképipar stratégiai bázisa, –a közelmúltig– monopolhelyzetű filmgyártója. Története szerteágazó, megélt világraszóló dicsőséges napokat éppúgy, mint ahogy túlélt súlyos haláltusákat. Születésének gyökerei Kolozsvárra nyúlnak vissza, felmenői közt volt Európa harmadik legnagyobb némafilmgyára csakúgy, mint az öreg kontinens anno harmadik legtöbb filmjét gyártó hangosfilmgyára. A Mafilm címe: Róna utca 174. Mióta Korda Sándorék 1917-ben leverték e helyütt egy filmgyár cölöpjeit, azóta megállás nélkül folyik itt a filmgyártás. A hely jelentőségét növeli az is, hogy szinte nincs olyan magyar filmes, aki ne itt tanulta volna a szakma alapjait. A Mafilm elődeivel közös története lefedi a teljes magyar filmgyártás több mint 100 éves történetét.  

Út a Mafilm megalakulásáig[szerkesztés]

A magyar filmgyártás kezdete[szerkesztés]

Az első magyar film[szerkesztés]

A táncz,[1] ez volt a címe az 1901-ben az Uránia Magyar Tudományos Színházban bemutatott filmnek, mellyel kezdetét vette a magyar filmművészet. Az Urániában dolgozó Zitkovszky Béla, vetítőgépész egyik projektorát alakította át kamerává, hogy Pekár Gyula író náluk tartandó tánctörténeti előadásához újszerű, mozgóképes hátteret teremtsen. A 18 filmetűd,[2] úgynevezett „kinematogramm”, elkészítése 3 hónapot vett igénybe, benne a kor ünnepelt színészei szerepeltek, úgymint Blaha Lujza, Márkus Emília és Hegedűs Gyula. A professzionális filmgyártás, akkori nevén kinematográfia, kezdete az 1908-ban alapított Projectograph Rt.[3]  tulajdonosai, Neumann József és Ungerleider Mór nevéhez kötődik, akik akkorra már 10 éve foglalkoztak „mozgófénykép bemutató üzletek”, azaz mozik üzemeltetésével.

Az első Hunnia[szerkesztés]

A Hunnia Biográf Társaság 25 méter széles és 50 méter hosszú üvegcsarnok műtermét 1911 júniusában Budapesten, a külső Lipótvárosban, a Sziget utca és a Pannónia utca sarkán építette fel, és Hunniának nevezte el. Ez a műterem érdemben két éven keresztül működött. Később a Projectograph tulajdonába került. A névrokonságon túl nincs köze a Mafilm-előd Hunnia Filmgyárhoz.[4]

Világraszóló filmsikerek Erdélyből[szerkesztés]

1913-ban a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, dr. Janovics Jenő forgatókönyvéből, a párizsi Pathé Filmgyárral való koprodukcióban, született meg az első erdélyi némafilm, a Sárga csikó,[5] mely világsiker lett.[6] Janovics 1914-től a Projectograph Rt.-vel együttműködve, Proja-film néven kezdte el gyártani első, nagy sikerű filmjeit. Ekkor a némafilmkészítés harmadik európai nagyhatalma Dánia volt, a magyar némafilmgyártásra pedig az amerikai, vagy angol iskolával szemben elsődlegesen a dán hatott, mely erősen az irodalomra és a színészi játékra koncentrált.[7][8] Nem volt véletlen, hogy Kertész Mihály, a későbbi Oscar-díjas filmrendező Dániába ment tanulmányútra.[9] Hazatérve rendezte meg a korszak filmalkotásai közül kiemelésre méltó A tolonc című filmet,[10] melyre napjainkban, mint filmtörténeti ritkaságra tekintünk. Ugyanis ez az egyetlen  fennmaradt némafilm Kertész magyarországi rendezéseiből, hasonlóképpen ez a később Hollywoodban világhírűvé vált Várkonyi Mihály egyetlen, magyar, épségben maradt némafilmje. Jászai Marit, kora leghíresebb színésznőjét is csak ennek a mozgóképnek a filmkockái őrizték meg számunkra.

Corvin Filmgyár[szerkesztés]

Janovics függetlenítette magát a Projectographtól és 1916. október 16-án Kolozsvárott megalapította a világ sorrendben hetedik filmgyárát,[11] a Corvin Filmgyárat, mely a Pinewood és a Cinecitta mellett Európa harmadik legmodernebb, legnagyobb, filmstúdiója lett.  Az alapító –akit később méltán neveztek az erdélyi Hollywood megteremtőjének– filmjeiben Budapest akkori kozmopolita,  "nemzetköziségre" törekvésével szemben Erdély fővárosában „a nemzeti nyomok" felmutatására törekedett.[12] A helyi filmipar megteremtésével megalapozta a város mozgóképgyártással kapcsolatos tradícióit, megépíttette az új filmgyár műtermét; Kolozsvárt a magyar némafilmgyártás meghatározó helyszínévé tette.[13][14]  Az akkor 23 éves Korda Sándort választotta főrendezőjéül.

1917 áprilisában Korda Pásztory M. Miklóssal megvette a filmgyárat addigi főnökétől, melyet hamarosan Budapesten bővítettek tovább, egy akkor, frissen felparcellázott, zuglói mezőt választva új filmstúdiójuk helyéül. Ez a városhoz viszonylag közel lévő, hatalmas ingatlan ideálisnak ígérkezett a filmforgatás céljaira. Kordáék választása kitűnőnek bizonyult, több mint 100 éven át a magyar filmgyártás meghatározó helyszíne lett az itt, a Róna utcai telepen létrehozott stúdió bázis.[15] Az alapkőletételét követően, jó 30 év múlva már a Mafilm filmalkotásai forogtak itt, de előtte még, a Corvint követően, az első magyar hangosfilmgyár, a Hunnia is itt készítette filmjeit 20 éven keresztül. Hamarosan felépült a Corvin negyven méter hosszú, európai színvonalú, korszerű, üveg műterme, mely aztán a Mafilm stúdiójaként is tovább szolgált, és filmtörténeti ritkaságként mindmáig ott áll egykori helyén.[16] Az első világháború alatt az amerikai filmbehozatal tiltása érezhető módon megnövelte a Corvin Filmgyár filmjei iránti magyarországi keresletet. A hazai sikerek mellett a Corvin filmjei ekkor már a nemzetközi piacon is megjelentek. Korda, amellett hogy tulajdonos-igazgató volt, rendszeresen rendezett is, 1916-ban Fehér éjszakák című némafilmje volt az egyik első, külföldön is bemutatott magyar film.[17][18] A háború okozta konjunktúra idején a Corvin Filmgyár alaptőkéjét ötszörösére növelve részvénytársasággá vált.  A Trianoni békeszerződéssel elszakított nemzetrészek jelentette közönség eltűnése, valamint az amerikai filmek dömpingje következtében a világháborút követően évről évre csökkent a magyar filmek iránti kereslet, egyre kevesebb film forgott a Corvin stúdióiban, míg aztán a filmgyár 1922-ben átmenetileg be is szüntette a játékfilmkészítést. 1923-ban modernizálták, átszervezték a gyárat, mely 18 méteres magasságával és 4x20 méteres alapterületével Közép-Európa harmadik legnagyobb filmstúdiója lett. Azonban 1926-ban a dekonjunktúrának köszönhetően már ez a nagy beruházás sem segített, a Corvin Filmgyár nem tudta elkerülni a csődöt.

Hunnia Filmgyár[szerkesztés]

Az állam nem hagyta, hogy az addigra már nemzetközi szinten is sikeres magyar filmgyártás ellehetetlenüljön, így létrehozta a Magyar Filmirodát (MFI) és a Filmipari Alapot.[19] Ezt követően, 1927-ben, a Filmipari Alap árverés útján megvásárolta a Corvin Filmgyárat. Az 1928 december 19-én Hunnia Filmgyár néven megalakult új filmgyár tevékenységi körét egyértelműen és kizárólagosan a játékfilmgyártásban határozták meg.[4] A rekonstrukciós munkákat és a hangosfilmgyártásra való műszaki átállást a Kordáék által épített, nevezetes üveg műterem ún. "cellotex" hangelnyelő burkolattal való ellátásával kezdték, majd a Siemens-cég kivitelezésében saját gépházat és önálló generátort is kapott a filmstúdió a zavartalan energiaellátás biztosítása végett. A célul kitűzött világszintű filmtechnikai háttér kialakítása komoly és stratégiai kihívás volt, azt ugyanis Európában csak Németországból lehetett beszerezni, ők viszont a magyarokat –teljes joggal– az egyik legnagyobb versenytársuknak tartották, s mint ilyeneket, nem akarták őket segíteni.[20] Scitovszky Bélának, a Nemzetgyűlés volt elnökének, hosszú, kitartó, kemény tárgyalásokat követően sikerült végül az óhajtott csúcstechnikát beszereznie, félmillió pengőért került a berlini Klang G.m.b.H.[21] technikai csodája, a kilenc mikrofonnal dolgozó hangfelvevő– és utószinkronizáló berendezés az ekkorra már egyre tekintélyesebb filmtechnikai hátországgal rendelkező filmgyárba. A Hunnia filmjei hamarosan a világ legjobb filmstúdióinak színvonalán foroghattak, segített ebben a kameramozgató kráhn, csakúgy, mint a háttérvetítés lehetősége, ezeket a kontinensen itt szabadalmaztatták először . Az újjáépült Hunnia Filmgyár 1931. április 28-i felavatását követő napon már teljes sebességgel folyt a munka, forgott a Kék bálvány,[22] a filmstúdió első filmje, mely egyben a magyar filmtörténelem első hangosfilmje is lett.[22][23]  Idővel sor került a II. stúdió megépítésére is, majd áttértek a 24 órás üzemmódra. 1936-ban további két műtermet építettek a régiek mellé, ezek egybenyitásával már 18 000 légköbméteres zárt teret lehetett képezni. Ennek az ún. „ikerműteremnek” saját légkondicionáló– és áramfejlesztő berendezése volt, az egyik felébe ráadásul hatalmas medencét is építettek, vízi felvételekhez.

A Hunnia Filmgyár egyeduralkodónak számított a magyar filmgyártás területén. Magyarország Európa harmadik, a világnak pedig a negyedik legnagyobb filmgyártójává vált.[24] E fegyvertény súlyát növeli, hogy mind Németország, mind Olaszország komoly állami támogatás mellett érte el a fenti eredményt, míg Magyarország támogatás nélkül.

A második világháború kezdetétől a hatalmas konkurenciát jelentő amerikai filmek behozatalára elrendelt stop, csakúgy, mint anno, az első világháború idején, jelentősen megnövelte a magyar filmek piaci részesedését a hazai filmforgalmazásban. A magyar filmek, így a Hunnia filmjei iránti hatalmas keresletnövekedést tovább erősítette a második bécsi döntést követően az elszakított magyar területek egy részének visszacsatolása. A Hunnia pedig mindent megtett a megnövekedett igények kielégítésért, mind minőségben, mind mennyiségben. Míg 1939-ben 25 nagyjátékfilmet készített addig 4 évre rá már 53-at. (A két időpont között az elkészült filmek száma: 38/1940, 40/1941, 48/1942.)[25]  Minthogy 1940-re a fentiek szerint már egyetlen esztendő alatt 50 százalékot meghaladóan, 38-ra nőt az elkészített filmes produkciók száma, így a Korda-féle filmgyár területét kinőve a továbblépéshez új helyszín után kellett nézniük. Az 1916-ban alapított pasaréti Star Filmgyárra esett a választás, amely fénykorában a némafilmgyártás egyik hazai központja volt,  1941 tavaszán a Hunnia megvette, majd a felújítási munkálatokat követően már szeptemberben használatba is vette a régi-új stúdiót a Kísértés forgatásával. Ettől kezdve a pasaréti telep hosszú ideig újra a magyar filmgyártás fontos helyszíne lett.[26]

1944-re a Hunnia Filmgyár már kis birodalommá vált: 7 műterme volt, majd 1300 embernek adott munkát folyamatosan, ebből 90 fő volt olyan, aki nem filmes, csupán adminisztratív dolgozó volt. Ekkorra, az alapítástól számolva, mintegy húszmillió méternyi filmet forgattak le.[4]

A Hunnia Filmgyár filmjei sorra nyerték a különböző díjakat a nemzetközi filmfesztiválokon, így a Velencei Filmfesztiválon is, mely akkoriban a legtekintélyesebb európai filmmegmérettetés helyszíne volt. 1941-ben az Egy éjszaka Erdélyben,[27] míg 1942-ben a magyar filmművészet megújítójaként számon tartott Szőts István Emberek a havason filmje nyert díjat.[28]

A második világháború végül a Hunniát sem kímélte meg, műtermeit mind lebombázták, a pasaréti gyártelepen romba dőlt minden. A székesfőváros polgármestere, dr. Csorba János, azonban a Hunnia, még Kordáék által építtetett műtermének felújításához hathatós és gyors segítséget nyújtott. Ennek köszönhetően a világháborút követően, 1945. október 2-án, Európában először, a Hunnia Filmgyárban kezdődött el újra filmgyártás. Az első film Bródy Sándor A tanítónő című színdarabjának filmre vitele volt Keleti Márton rendezésében,  Szörényi Éva és Jávor Pál főszereplésével.

Ettől kezdve, az elkövetkező három évet az egymással versengő pártok kezébe került produkciós irodák meddő rivalizálása határozta meg. Végül alig készült film ebben az időszakban, a mozikban csupán az 1947-ben készült, később világsikert aratott, Radványi Géza rendezte filmalkotás, a Valahol Európában került bemutatásra. Keleti Márton 1948-ban készült Beszterce ostroma című, szintén hatalmas sikert arató filmje mellett.[29] Szőts István alkotását, az Ének a búzamezőkről címűt ,az idővel munkába állt kommunista cenzorok klerikalizmusára hivatkozva tiltották le a bemutatásától. A filmgyár államosítását megelőző utolsó hónapokban Bán Frigyes Mezei próféta és Kerényi Zoltán Könnyű múzsa filmje készült még el, de ezeket már nem mutatták be.[30]

Történet[szerkesztés]

Államosítástól az újraalakulásig[szerkesztés]

Vegetálás[szerkesztés]

A Hunnia Filmgyár Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat (Mafilm) néven történő államosításáról az 1948. augusztus 19-i 28/1948. sz. minisztertanácsi rendelet határozott, „határozatlan időre, a miniszterelnök illetékességi körébe utalva.” A Hunnia Filmgyár Rt. mellett az Új Magyar Filmiroda Rt., a Magyar Filmipari Rt. Szivárvány laboratórium elnevezésű osztálya és képosztálya, valamint a Kovács és Faludi utóda Kovács Gusztáv Kft. Filmlaboratórium egyesültek a nemzeti filmvállalatban. A teljes hosszúságú játékfilmek kizárólagos gyártási helye a Mafilm lett. Az államosítást követően bemutatott első film, Bán Frigyes Talpalatnyi föld című alkotása még nemzetközi sikert aratott.[31]

1949. július 11-én a filmgyártást a Népművelési Minisztérium Filmművészeti Főosztályához rendelték. Ettől kezdve 1953 júniusáig a minisztérium nagyhatalmú, kommunista minisztere, Révai József lett élet és halál ura a filmművészethez tartozó minden területen, neki volt egyedül döntési kompetenciája. Révai érkezését követően az unalmas, szürke, jellegtelen sematizmus uralta el a filmgyártást. 1950-ben, egy átszervezés során a trösztjellegű óriásvállalattá nőtt Mafilmről leválasztották a Híradó– és Dokumentum filmgyárat, a Magyar Szinkronfilmgyárat és a Magyar Filmlaboratórium Vállalatot.[32]

Újjáéledés[szerkesztés]

A Sztálin halálát követő 1953-as politikai változás, Nagy Imre kormányának megalakulása, vezetőcserét hozott a Népművelési Minisztérium élén is. Az új miniszter, Darvas József, engedélyezte néhány olasz neorealista film bemutatását. Ez, valamint az addig elvárt sémáktól való eltérés lehetősége, a kötöttségek lazítása, együttesen a magyar filmművészet sikeres újjáéledését eredményezték.[31]

A sikerhez döntően hozzájárult, hogy Darvasék a több szabadság mellé több pénzt is adtak. A financiális háttér javulása is a siker egyik záloga volt, produceri és filmtechnikai szempontból is közeledni lehetett az akkorra nemzetközileg kialakult filmforgatási sztenderdekhez. Míg 1948-ban átlagosan harminchét forgatási nap alatt fejeztek be egy filmet, addig hat év múlva, ez a szám már ötvenöt–hatvan napra emelkedett. A túlforgatások száma ugyanebben az időszakban ugyancsak jelentősen, négy–ötszörösről nyolc–tízszeresre nőtt, és ehhez még az is hozzájárult, hogy az addigi átlag két-háromhónapos forgatási idő a 2–3-szorosára, hét-nyolc hónapra hosszabbodott.[33] A pozitív változások gyorsan meghozták gyümölcsüket. Először kerültek a nemzetközi filmművészet fókuszába és arattak sikert „nyugaton” is „vasfüggöny” mögül jövő filmek.  Fábri Zoltán (Életjel, Körhinta,[34] Hannibál tanár úr[35]), Várkonyi Zoltán (Simon Menyhért születése), Gertler Viktor (Gázolás), Máriássy Félix (Egy pikoló világos), Makk Károly (A 9-es kórterem, Liliomfi) és Fehér Imre (Bakaruhában); ők voltak annak az új magyar filmrendező nemzedéknek a tagjai, akik visszaállították a magyar film rangját.

Újra Hunnia[szerkesztés]

Az 1956-os forradalom leverése és az azt követő tömeges leszámolás visszavetette a magyar filmiparban megindult ígéretes folyamatokat. Az 1957-ben létrehozott Művelődési Minisztériumon belül a Filmfőigazgatósághoz rendeltek minden, filmgyártással, filmszakmával kapcsolatos döntési jogkört. A filmgyártás struktúráját átalakították, a Mafilm, Darvas József vezetésével –részben– újra Hunnia lett, Hunnia Filmstúdióként működött tovább. Az itt készült filmek jobbára apolitikus művek voltak, főként irodalmi adaptációk. Kiemelkedett közülük Ranódy László három filmje, a Szakadék, a Légy jó mindhalálig[36] és a Pacsirta,[37] valamint Fábri Zoltán alkotása, az Édes Anna.[38]

A Hunnia azonban nem örökölte meg teljesen a Mafilm privilégiumát, nem kapott „kizárólagos nemzeti játékfilmgyártó” státuszt, mivel vele párhuzamosan megalakult egy új filmstúdió, a Budapest Filmstúdió. A Budapest Filmstúdió valójában csak nevében volt új. Gyökerei mélyebbre nyúltak vissza, mint a Hunniáé, egészen az 1923-ban alapított Magyar Filmirodáig (MFI), mely a Hunnia Filmgyár 1928-as indirekt állami megalapításánál stratégiai szerepet kapott. A magyar játékfilmgyártás fontos szereplőjeként, fénykorában, az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején az egyetlen magyar filmgyár volt, mely, ugyan örök másodikként, de a zászlóshajó Hunnia nyomában tudott maradni.

A második világháborút követően az MFI a Magyar Kommunista Párt fennhatósága alá került, előbb Magyar Központi Híradó Rt., később Magyar Filmipari Rt. (MAFIRT), majd Új Magyar Film Iroda (UMFI) néven működött 1948-ig, hogy aztán az államosítást követően, 1950-től, Híradó-és Dokumentumfilmgyárként funkcionáljon egészen az 1957-es Budapest Filmstúdióvá alakulásáig.[39][40] Az új filmstúdió nemzetközi tekintélyű alkotóműhellyé válásában az író, irodalom- és filmtörténész Nemeskürty István első számú vezetővé választásának meghatározó szerepe volt. „Tanár úr”, ahogy mindenki hívta, a filmszakmában is, 30 éven keresztül, idővel a Mafilm vezetőjeként, a magyar filmgyártás kulcsfontosságú személyisége lett. A Budapest indulásakor ifjú tehetségeket gyűjtött maga köré, akiknek lehetőséget adott a bemutatkozásra, minthogy esélyt adott nekik a filmkészítésre. Ezek a fiatalok lettek azok, akik a nagyszerű magyar filmes hagyományokat nem feladva, de azokat friss látásmóddal gazdagítva, egy új, erőteljes filmrendező generációt alkottak. A filmstúdiónál, már a megalakulását követő első években –a teljesség igénye nélkül– Várkonyi Zoltán, Máriássy Félix, Marton Endre, Szinetár Miklós, Jancsó Miklós és Gaál István jegyezhetett rendezőként filmet.

Újra Mafilm[szerkesztés]

1963-ban a Filmfőigazgatóságon koncepcionális változtatásokat készítettek elő, melyek gyakorlatba ültetését a rákövetkező év kezdetén kezdték meg.

re. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy stúdiórendszerben működtethessék tovább a magyar filmgyártást.

1964. január 1-én a Hunnia Filmstúdiót és a Budapest Filmstúdiót összevonták és az így létrejött, a magyar filmgyártás egészét monopolizáló filmgyár neve Magyar Filmgyártó Vállalat lett, rövidítve, újra, Mafilm.[33][41][42] Révész Miklós lett az új vállalat igazgatója.

A létrejött filmgyári kereteken belül négy játékfilmstúdiót alakítottak ki, melyeket római számokkal jelöltek. Az I. Újhelyi Szilárd, a II. Fejér Tamás (majd Köllő Miklós), a III. Herskó János, a IV. Nemeskürty István vezetésével jött létre. A nem játékfilm stúdiók helyileg Mafilm II. telepén, a Könyves Kálmán körút–Üllői út sarkán alakultak meg, ahol már 1927 óta folyt filmgyártás. Ezeknek a filmstúdióknak az esetében a korábbi szervezeti kereteken nem változtattak lényegesen. A Híradó szerkesztőség Soproni János főszerkesztő vezetésével, a Riport-Dokumentumfilm Stúdió Murányi Éva irányításával, a Népszerű Tudományosfilm Stúdió Deák György, majd Vitéz Gábor igazgatásával folytatta munkáját. A fentieken túl létrehoztak egy Reklám- és Propagandafilm Stúdiót és egy Katonai Stúdiót is. A külföldi rendelések teljesítése érdekében a Mafilm I. telepén, a Róna utcában, Nemzetközi Stúdió alakult. Változatlanul megmaradhatott a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága alatt a fiatalabb generációkra orientált Balázs Béla Filmstúdió. A szinkronizálási munkát a Pannónia Filmstúdió Varga Edit igazgatásával folytatta tovább, az Animációs Filmfőosztályt Matolcsy György igazgatta.

A létrejött filmgyár gyártási kapacitását, a műtermeket és a technikai eszközállományt folyamatosan és minden korábbinál eredményesebben lehetett kihasználni. A hatékonyság növekedésében a filmkészítés technikai igényeinek változása is közrejátszott. A hatvanas évek magyar filmjei, részben az újhullámos filmgyártás hatására a műtermek helyett egyre inkább külső helyszíneken forogtak. A Mafilm 1964-es megalakulását követően a televíziós és a külföldi bérmunka önálló gyártási, szervezeti egységet képezett a filmgyárban. A Mafilm 1965-ös összbevételének fele játékfilmgyártásból, huszonegy százaléka rövidfilmkészítésből és kevesebb, mint öt százaléka eredt televíziós bérmunkából. Ez utóbbi majd a hatvanas-hetvenes évek fordulóján változik meg, amikorra akad olyan év, hogy a Mafilm összbevételének nagyobb százalékát adja a tv-filmgyártás, mint a játékfilmkészítés (1972-ben az előbbi harmincnégy, utóbbi pedig huszonöt százalék volt).[33]

Az átszervezés a formai elemeken túl tartalmi változásokat is hozott magával. Az állami beavatkozás csökkenését hozta, hogy a művészeti tanácsok és a stúdióvezetők hatásköre nőtt. A forgatókönyvek elfogadásában ők döntöttek, a szaktárca főosztályának „csak” vétójoga volt. Az 1966-os esztendő változást hozott a játékfilmgyártás finanszírozása szempontjából is. A Művelődési Minisztérium a filmek költségeinek jelentős részét a Moképre, illetve a Hungarofilmre hárította át. Két évvel később, 1968-ban, a gyártás és forgalmazás koordinációja életre hívta a Magyar Filmtrösztöt.[43]

Aranykor[szerkesztés]

Az ezt követő évtized folyamán olyan hatalmas felfutása volt a filmgyártásnak, hogy annak igényeit a Mafilm Róna utcai–, pasaréti­– és Könyves Kálmán körúti stúdiói, műtermei már együtt sem győzték kiszolgálni. Ezért létrehozták a filmgyár pesti székhelyétől kocsival mintegy 20 perc alatt elérhető, 23 hektáros stúdióbázist az ideális fekvésű Fóton. Ebből 9 hektárt mára beépítettek. Itt lett elegendő hely az idővel, 1978-ban, megépített új Máriássy és Huszárik műtermeknek. A filmgyárban a hasznosítható szabad zöld terület nagysága még ma is 65 000 m2. Az impozáns külső díszletek alapterületével sem kellett takarékoskodni, például, csak a mindmáig megtalálható, középkori, külső díszlet területe meghaladja az 5 000 négyzetmétert. Meg lehetett itt építeni a műhelyeket is, mint például a mai napig működő fegyverműhelyt. Volt rá lehetőség, ki lehetett alakítani raktárakat, mint például a jelmezraktárat, melynek készlete idővel 100 000 darabosra duzzadt, s melyben a magyar filmtörténet bármelyik epizódjához, mind a mai napig, lehet emléket találni.[44][45]

Furcsa politikai légkör vette körül a filmkészítőket ezekben az időkben, amely egyrészt változatlanul a három "T"- t, a "Tiltást, Tűrést, Támogatást" alkalmazta, de ezek nem esztétikai, hanem ideológiai kategóriák voltak. Másrészről azonban a "Tűrt" kategória határait, a kiemelkedő alkotók tágíthatták. Erre a lehetőséget az teremtette meg, hogy a magyar filmalkotások nemzetközi tekintélye kedvező fényt vetett a szocialista tábor "legvidámabb barakkjára" is.

A magyar filmek aranykorukat, legfényesebb korszakukat ekkor, a hatvanas-hetvenes években élték meg. Egyszerre két generáció jelent meg a mozivásznakon: Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Kovács András, Bacsó Péter, Makk Károly, és a fiatalok: Szabó István, Huszárik Zoltán, Gábor Pál, Gaál István, Kósa Ferenc, Sára Sándor és társaik.[46] Voltak a korszaknak olyan magyar filmrendezői, akik munkáját az egyetemes filmművészet legnagyobb teljesítményei között tartották számon, nemzetközi szinten is.  Jancsó Miklósról szólva sok filmkritikus állította, nem túlzás kijelenteni, hogy ő világviszonylatban is az elsők között van, egyenrangú Antonionival, vagy akár Bergmannal is. Az olasz Avanti egyik 1968-as kritikája például így méltatta Jancsó rendezői teljesítményét: "Jancsó Eizenstein intellektuális filmművészete nyomán olyan struktúrát hozott létre, mely akár az allegória eszközével is, ki akar lépni a népieskedő stílus vagy a kispolgári földhözragadt naturalizmus szűk világából, és dialektikus összefüggéseket feltárva a valóság egészét világítja meg, anélkül, hogy egyszer is a pszichologizálás kompromisszumába süllyedne, vagy látványos, patetikus melodrámát hozna létre."[43]

Osztódások[szerkesztés]

1972-ben ismét átszervezték a játékfilmgyártást. Megalakult újra a Hunnia Hunnia Játékfilmstúdió Vállalat, a Budapest Játékfilmstúdió Vállalat, valamint a Magyar Filmgyártó és Szolgáltató Vállalat.

A rendezői műhelyekkel szemben azt hangoztatták, hogy fönnáll a veszélye annak, hogy elvtelen érdekszövetség jön létre a rendezők között. A stúdiók, kinevezett vezetői körül rendezők önálló társulásai jöttek létre. Néhány esetben teljesen véletlenszerűen alakult így, máskor, mint az I. Stúdió esetében történt, olyanok kerültek össze, akik már régebben is együtt dolgoztak. Fábri, Makk, Ranódy, Máriássy, Bacsó és Kovács András már 1956 előtt is együtt dolgoztak, szemléletük közel állt egymáshoz, s ezt a közös elvi alapot már egészen korán írásban is rögzítették, amikor 1963-ban Újhelyi Szilárd lett a stúdió vezetője. Az évek során ez a műhely kibővült: fiatalokkal vagy olyanokkal, akik addig más stúdiókban dolgoztak. Jancsó, Kósa, Sára, Kardos és Mészáros Márta  is csatlakozott az I. Stúdió kollektívájához.

1976-ban ismét megváltoztatták a négy évvel korábban a Mafilm szervezetén belül  kialakított struktúrát, három vállalat újra egybeolvadt, majd négy játékfilmstúdiót, a Budapestet, a Dialógot, a Hunniát és az Objektívet hozták létre.[47] Ezek az 1964-es Mafilm megalakulásakor kialakított I-es, II-es, III-as és IV-es játékfilmstúdió szisztémához kötődtek, sőt még korábbra is visszanyúltak történetiségükben, mégpedig az 1957-ben alakult Hunniához, illetve Budapesthez; filmjeiket is így, kronologikus kontinuitásban tartották számon, mint az alábbiakból, még inkább a Filmográfiából ki is tűnik.

Budapest Filmstúdió[szerkesztés]

Az 1957-ben alakult stúdióban, Nemeskürty István vezetésével, anno 5-6 filmet készítettek. Minden jelentős magyar rendező forgatott itt filmet, a sokféle világlátású- és stílusú szerző együttesen teremtette meg az "aranykorként" számon tartott filmművészeti korszakot. Itt készültek Várkonyi Zoltán népszerű, romantikus Jókai Mór adaptációi. Ebben az alkotóközösségben vált világszerte elismert rendezővé Jancsó Miklós (Szegénylegények, 1965, Csillagosok, katonák,[48] 1967), itt szerzett nemzetközi hírnevet többek közt Gaál István (Sodrásban, 1963), Mészáros Márta (Eltávozott nap, 1969), Kézdi-Kovács Zsolt (Mérsékelt égöv, 1970), Lugossy László (Azonosítás, 1976), Dárday István (Jutalomutazás, 1974), Gothár Péter (Ajándék ez a nap, 1979).

Nemeskürtyt követően, 1985-ben, a műhely vezetője Hanák Gábor történész lett, akinek a vezetése alatt született meg Kézdi-Kovács Zsolt Kiáltás és kiáltás, Sára Sándor Könyörtelen idők és Bereményi Géza Tanítványok című filmalkotása, valamint Bokor Péter Habsburg Ottóról forgatott filmje. A 90-es években fiatal rendezők új generációja kezdett el dolgozni a Budapest Filmstúdióban többek közt Enyedi Ildikó (Arany Kamera díj, Cannes), Janisch Attila, Kamondi Zoltán és Zsigmond Dezső,ma már mindnyájan ismert, elismert rendezők. 1992-ben Kardos Ferenc filmrendező lett a stúdió vezetője Ekkor készült ,1992-ben Szomjas György Roncsfilmje, 1993-ban Mészáros Márta A Magzat című alkotása és Mihályfi Sándor Tamási-adaptációja, az Ábel a rengetegben. 1999-ben a stafétabot Kántor László operatőr-rendező kezébe került, aki már a magyar film legfiatalabb nemzedékét képviselte.

Hunnia Filmstúdió – újra Hunnia[szerkesztés]

Köllő Miklós irányítása alatt újra Hunnia, a Hunnia Filmstúdió szerveződött, Sándor Pál, mint helyettes vezető vett részt a szakmai munkában, s a művészeti tanácsot Grunwalsky Ferenc, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, a Mafilm későbbi első embere, Zolnay Pál, valamint Bíró Zsuzsa, Csoóri Sándor és Vásárhelyi Miklós alkotta. A filmstúdiót később Simó Sándor filmrendező irányította. A Hunniát, mint vállalatot, 1987. július 1-én alapították, majd 1994. január 1-től vállalatból egyszemélyes Kft.-vé alakította át az ÁPV RT. A filmstúdió a filmgyárhoz nem maradt hűtlen, székhelye és levélcíme változatlanul a Róna utcában maradt.

Dialóg Filmstúdió[szerkesztés]

A Dialóg Bogács Antal vezetése alatt szerveződött meg. Bogács helyettese  Bacsó Péter volt, a stúdió művészeti tanácsának tagjai Dárday István, Fábri Zoltán, Gyöngyössy Imre, Jancsó Miklós, Kovács András és Makk Károly filmrendezők voltak, kiegészülve a dramaturg Újhelyi Jánossal és az irodalomtörténész Béládi Miklóssal. 1982-től Bacsó Péter volt a filmstúdió  vezetője, akit Tolmár Tamás, majd András Ferenc követett.

A filmstúdió az ezredfordulóra szinte nyomtalanul eltűnt. "A gyártelepen belül csupán egyetlen tábla jelzi, hirdeti, hogy létezett egyáltalán ez a filmes műhely. A Dialógnak nyomaveszett" – írta 2000-ben Szabó Zoltán Attila[49], a filmgyár történetének oknyomozója.

Objektív Filmstúdió[szerkesztés]

A filmstúdió 1976-ban alakult a Balázs Béla Stúdióból, a többi magyar filmgyártó műhellyel ellentétben nem állami kezdeményezésre, hanem, a fiatal filmkészítők önálló műhelyéből, "kiöregedett" filmrendezők közös elhatározásából.

A filmstúdió karakterét alapítása óta demokratikusan hozott döntéseivel a Művészeti Tanács alapozta meg. Megalakulása óta egy nyitott alkotóműhely volt, közel száz játékfilmje készítésén majdnem negyven rendező osztozott, s sikerült Szabó Istvánon keresztül egy Oscar-díjat is bezsebelniük.

Az Objektív Filmstúdióban készült többek között az Angi Vera, Gábor Pál rendezésében, Szabó István filmjei közül a Bizalom, a Mephisto,[50] a Redl ezredes, a Hanussen[51] és az Édes Emma, drága Böbe. Ezek közül négyet is Oscar-díjra jelöltek, végül a Mephisto el is nyerte a legjobb külföldi filmnek járó díjat. Itt gyártották az amerikai Találkozás Vénusszal című filmet is, Szabó rendezésében. A filmstúdió megalakulását követően itt készültek Kósa Ferenc, Sára Sándor, Rózsa János filmjei, mások mellett itt rendezett Gazdag Gyula, Kézdi-Kovács Zsolt, Jancsó Miklós, Makk Károly, Sándor Pál, Kovács András, Tarr Béla, Gyarmathy Lívia, Radványi Géza, Tímár Péter és Tompa Gábor.

Az Objektív vezetősége az ezredfordulóra, mint "audiovizuális művek, mindenekelőtt játék- és dokumentumfilmek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Kft-t" határozta meg "önmagát", a cég tevékenységi körét.

Az induláskor a filmes csapat élén Marx József állt, helyettese Szabó Istvánt volt. A művészeti tanács tagjai Gazdag Gyula, Huszárik Zoltán, Kósa Ferenc, Rózsa János, Sára Sándor, és Vámos Miklós voltak.

Az utolsó előtti békeévek[szerkesztés]

A nyolcvanas évekre végtelenül megosztott lett a magyar filmes társadalom, bár megosztottságnak sosem volt híján. „Az övön aluli csatározások mindig is jellemzőek voltak a Róna utca környékére", fogalmazta meg Xantus János. Ehhez járult a külső-belső, ráadásul kiszámíthatatlan, cenzúra. Példa erre Mászáros Márta Napló gyermekeimnek[52] filmalkotása, mely az 1984-es 16. Magyar Játékfilmszemle rendezői díját ugyan megkaphatta, de az Oscar-díjra nem jelölték. Így beszélt erről később a rendezőnő: „A Naplónál főleg az oroszok miatt féltek, s az Oscar-nominálást is visszavonták. Az orosz Washingtoni Nagykövetség telefonált a Magyar Követségre, hogy a film oroszellenes. Hát szóval ilyen szinten... Röhej volt: egy vacak kis filmecske és a nagybirodalom...”[53]

1986-ban Drecin József, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára már nyíltan beszélt arról, hogy a filmrendezők nagy része nem kapott, vagy csak nagyon ritkán kapott, filmkészítési lehetőséget, ennek ellenére gond nélkül felveszik a fizetésüket a gyártól, ami így teher a filmgyárnak, miközben a rendezőket demoralizálja. Kitörési lehetőségeknek a több közönségfilm-készítést, illetve a külföldi munkákra való „fokozottabb törekvést” jelölte meg, melyek alternatívájaként a pályakorrekciót tudta ajánlani s ezt meglehetősen sokkoló lehetett hallani a több évtizedes, kialakult, kényelmes életvitel megingathatatlannak vélt gyakorlatából kiindulva.

1987-ben bekövetkezett a Mafilm decentralizálása. A négy stúdió - Budapest, Dialóg, Hunnia, Objektív - teljes önállósságot nyerve kivált a Mafilmből.

Magyar Mozi és Videofilmgyár (MOVI) néven folytatta tovább működését a Mafilm II-es telepeként is szolgált Budapest Filmstúdió. A Magyar Filmhíradót és a Fórum Filmstúdiót, csakúgy, mint a Katonai Stúdiót és a Reklámfilm Stúdiót szintén a MOVI-ba tagolták. 1995-ig még készültek filmek itt, a Könyves Kálmán körúton, hogy aztán rá három évvel, két hónap alatt lebontsák a magyar filmgyártás majd 70 éves történelmi alkotóműhelyének falait.[40] Ma a nemzetközi autóbusz-pályaudvar áll a helyén, főbejáratával szemben egy kis emlékkövön ez áll: "Itt egykor FILMGYÁR állt, a magyar kultúra egyik őrhelye. 1927–1995"[54]

A Pannónia Filmstúdió szintén kettévált. A rajz- és animációs részleg Pannónia Film Stúdióként, a szinkronrészleg pedig Magyar Szinkron és Video Vállalatként folytatta működését. Mindazonáltal a reorganizáció képtelen volt megoldani a túlduzzasztott, profitkényszer nélküli, meghatározóan állami támogatásból élő szervezetek problémáit.[55]

Harc a túlélésért[szerkesztés]

Felszámolás[szerkesztés]

1989-ben a Mafilm vezetői dinamikusabb, kisebb egységekből álló, flexibilisebb szervezeti struktúra mellett döntöttek. Ekkor alakultak meg –a Mafilm többségi tulajdonával– az első filmes kft-k: a Mafilmrent, a Mafilm Audio és a Mafilm Profilm. Később, 1996-ban, a Mafilm Szcenika Kft.-t is hasonló konstrukcióban hozták létre.[41][56]

A rendszerváltást követően, 1990 közepén még 1,7 milliárd forint volt a Mafilm-vagyon, azonban ez nem akadályozta meg azt, hogy  a Mafilm fokozatosan, egyre mélyebb adóságspirálba kerüljön. 1991 novemberében a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság felszámolási eljárást kezdeményezett a filmgyár ellen és ezzel hosszú bírósági procedúra vette kezdetét. Ekkor az adósság 600 millió forintot tett ki, melyből 200 millió volt a kamat és a büntetőkamat.[57] Közben, 1992-ben, megalapították a 33 filmes szervezetet tömörítő Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA) azzal a céllal, hogy a szakma tevőlegesebben a saját kezébe vehesse a sorsát azáltal, hogy az állami költségvetésből a filmipar támogatását célzó forrásokat a saját maga által létrehozott kuratóriumok útján oszthassa el.[58][59]

Ugyanebben az évben, június 15-én a Fővárosi Bíróság megállapította a vállalat fizetésképtelenségét. A felszámolási eljárást kezdeményezőkhöz a száznál több hitelező közül többen is csatlakozott, köztük az APEH és az Általános Értékforgalmi Bank is.

1992. július 27-én a Fővárosi Bíróság kihirdette a Mafilm felszámolását, mellyel a Budapest Investment Magyar Befektetési és Tanácsadó Rt.-t bízta meg, amely a Mafilm vagyonát hivatott értékesíteni.

A 27 ezer négyzetméteres Róna utcai filmgyárnak és a 231 ezer négyzetméteres fóti telepnek, a stúdiókkal, ingatlanokkal és eszközökkel 840 millió forint volt a kikiáltási ára.

Új tulajdonosok – újra Mafilm[szerkesztés]

1992. december 7-én, a Filmunió, egy kizárólag állami intézményekből álló konzorcium vásárolta ki végül 415 millióért a Mafilmet a felszámolótól. A konzorcium legnagyobb tulajdonosa a vagyonkezelő ÁV Rt. és a K&H Bank volt, egyaránt 25,1–25,1 százalékos tulajdonhányaddal. A Hungária TV Alapítvány 24,1 százalékot, a Magyar Mozgókép Alapítvány 14,6 százalékot, míg a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) 10,1 százalékot tudhatott magáénak a konzorciumban.

A tulajdonosváltást követően, 1993 februárjában a Filmunió Kft. megváltoztatta a nevét, újra Mafilm, Mafilm Filmgyártó és Kulturális Szolgáltató Kft. lett. Az „új” Mafilm óriási létszámleépítést hajtott végre, 1993 júliusára már csak 270 dolgozót tartott meg. Összehasonlításul: 1985-ben a Mafilm létszáma még 2000 fő körül mozgott.

1994. január 1-jén a Mafilm 500 milliós alaptőkével részvénytársasággá alakult

Ezt követően két részvényes, a K&H bank, valamint a Hungária TV Alapítvány eladta részvénycsomagját az MBFB-nek, mely a tulajdonrész-akvizíciókat követően 33 százaléknyi üzletrészt 38 millió forintért továbbadott egy amerikai-magyar produceri cégnek, a Transatlantic Media Association (TMA) kft-nek.

1996-ra újra csőd közeli állapotba került a vállalat.[42][56][59]

Ekkor a részvények kétharmadával rendelkező tulajdonosok, az ÁPV Rt. és a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) gazdasági társaságot alapítottak Mafilm Befektetési Kft. néven. Ebbe a kft-be saját részesedésként a Mafilm Rt. részvényeit, valamint az ÁPV Rt. 65 millió forint készpénzforrását vitték be, vagyis a kft. kétharmados tulajdonosa lett az rt.-nek. A kft-be –az ÁPV és az MMKA mellé– társtulajdonosként 145 millió forinttal belépett az MTM Kommunikáció nevű cég, mely egyben a majdani első magyar kereskedelmi televízióadó, a TV2 tulajdonosa is volt, és amely egyben bérlővé is vált a Róna utcában. Ennek a mind konstrukciója, mind tulajdonosi struktúrája szempontjából új, 1996-os szerződés az értelmében a gazdasági társaság új társtulajdonosává vált az InterCom, Vajna András cége is, 40 millió forintos befektetés mellett. A kft. ügyvezetője Marosi György lett, aki egyben a Mafilm Rt. vezérigazgatója is maradt.

A Mafilm privatizációjára 1998 elején kiírt pályázat eredményét a Horn-kormány a közelgő országgyűlési választásokra való tekintettel már nem hirdette ki, a később megalakult új kormány illetékes államtitkára pedig úgy nyilatkozott, hogy a Mafilm állami tulajdonban marad. Ezt követően Tóth Erzsébet, az MMKA elnöke miniszteri biztossá történt kinevezése után derült fény arra, hogy az MTM Kommunikáció 1996-ban azzal a feltétellel adta a 145 millió forintot és fogott bérlőként a 250 millió forintos beruházásba a Róna utcában, hogy cserében 1998 őszétől elővásárlási jogot szerezhessen az általa bérelt épületrészekre. A főtulajdonosok, az ÁPV és a MMKA, 1999 júliusában egyhangúlag megszavazták az épületek értékesítését. Az ügylet két részből állt: az MTM Kommunikáció kiszállt a kft-ből, 114,6 millió forintos névértéken felajánlva megvételre 26,5 százalékos üzletrészét. Ennek fejében kapott két irodaépületet és egy zenetermet. Az MTM Kommunikáció mellett az InterCom is épületet kért a lelépés fejében. Ezenfelül bejelentette igényét további épületekre, fölkínálva értük 100 millió forintot. Az MTM Kommunikáció és az InterCom kiválásával a társaság tulajdonosi szerkezete kétszereplősre redukálódott. A megmaradt állami hátterű tulajdonosok, az ÁPV és MMKA révén ismét kizárólagos állami tulajdonba került a Mafilm. Az ide vezető pénzügyi tranzakciósorozat tulajdonképpen látens visszaállamosításként is felfogható.[59]

Kuratóriumi kormányzás[szerkesztés]

Ezt követően 2002-ben két filmiparral kapcsolatos kezdeményezés is hamvába holt. Ezek közül az első a Tóth Erzsébet-féle filmtörvény volt, melyet szerzője koncepciójában az egész magyar filmes vertikumot szabályozó alapvetésnek szánta. A másik egy, döntően a játékfilmgyártásra koncentráló, Filmközpont létrehozására irányuló kezdeményezés volt, mely támogatói meghatározóan a „nagy öregek”, Makk Károly, Bacsó Péter, Kézdi-Kovács Zsolt és Rózsa János voltak. Végül ez az indítvány a fiatalabb generáció támogatása híján meghiúsult.

2004-ben megalkották a Filmtörvényt (2004. évi II. törvény a mozgóképről).[60]

2006-ban a kormány arról döntött arról, hogy az állami tulajdonban lévő Mafilmet és a Magyar Filmlabort átadja a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (új rövidítése MMK lett). 2007-től a Mafilm vagyonkezelése is az MMK-hoz került, mely kuratóriumának elnöke Grunwalsky Ferenc, vezérigazgatója pedig Tolmár Tamás lett.

2007. júliusában a Huszárik-stúdió, a Mafilm legnagyobb műterme leégett, a veszteség igen jelentős volt, megrongálódott a vázszerkezet is és benne tárolt díszletek is elégtek.

2008-ban Grunwalsky célul tűzte ki, hogy Mafilm egy filmszakmai szakemberképző centrummá is váljon, amely kameramannokat, felvételvezetőket, asszisztenseket, világosítókat, sminkeseket, hang- és képtechnikusokat, díszleteseket képez úgy, hogy mindennek a Mafilm lenne a központja, lévén ott van erre hely és egyben rendelkezésre áll technika is. Ennek keretében a Mafilm és a HSC Stábiskola között arról egyezmény született, hogy közösen filmes szakembereket képezzenek, így téve még gyakorlatcentrikusabbá az oktatást lehetőség adva az asszisztens képzés gyakornoki rendszerű beindítására.

Dr. Benedek András, a Mafilm igazgatóságának elnöke, egy jól működő vállalat megteremtését kívánta megvalósítani, „egy olyanét, amivel a filmszakma meg van elégedve, a másik oldalról pedig a könyvvizsgáló által is auditált módon kimutatható pozitív szaldóval bír, mely nem is túl szerény. Hogy adott esetben éves szinten azon kelljen gondolkodni, milyen fejlesztési célokra költsük azt az ötven-százmilliós nyereséget. És akkor a szakmával meg lehetne beszélni, hogy milyen jó is lenne, ha mondjuk, lenne a Róna utcában megint filmszakmai közélet, lennének szakmai vetítők, s olyan jellegű belső hírportálok, amik segíteni tudják a hazai filmesek munkáját. Szóval egy cég, amit mellesleg könnyű megközelíteni, s ugyan nem túl nagy, mégis a centrumában van a magyar filmgyártásnak."

A filmtörvény által biztosított adókedvezmény eredményeként megnövekedett számú külföldi produkciók igényeihez igazodva ekkorra a filmgyár már Pomázon és a Mogyoródon is (utóbbi Astra néven) kialakított kisebb műtermeket, az akkorra megépült M0-ás híd biztosította az összeköttetést. 2009. novemberében Fóton átadták az 1000 m2 –es Máriássy műterem mellé a 2000 m2 alapterületű Huszárik-műtermet. A Mafilm 500 millió forintos beruházása a 2007-ben leégett, régi Huszárik-műterem helyére épült, megépítésével ez lett a filmgyár legnagyobb műterme.[61]

Zuhanórepülés[szerkesztés]

2010-ben a Grunwalsky vezette kuratórium mandátuma lejárt, az új elnök Kőrösi Zoltán író lett. Az új összetételű kuratórium első intézkedésével megbízást adott az MMK működési, jogi és gazdasági átvizsgálására, s az abban szereplő összegző megállapítások[62][63] szolgáltak alapul az új kuratórium intézkedési tervének elkészítéséhez..

Ugyanennek az évnek a végén a kormány visszavonta a költségvetés 20 százalékát, és a 2011-es évre nem több, mint 4 millió eurót ítélt meg a közalapítvány működésére, mely evvel fizetésképtelenné vált, minthogy 20 millió eurónyi banki adósságot halmozott fel a korábbi években.[64] Ezt követően a 2011 elején a CIB Bank befagyasztotta a filmtámogatásra adott hitelt, az MMK tartozásai meghaladták a 9,4 milliárd forintot, ezek miatt a tartozások miatt több produceri iroda bankszámláját is zárolták.[65][66] Az 1069/2012. (III.20.) Kormányhatározat megszüntette a Mafilmet működtető Magyar Mozgókép Közalapítványt.[67]

Új szervezet, megváltozott szerep[szerkesztés]

Konszolidáció[szerkesztés]

2011-ben Vajna Andrást nevezték ki filmiparért felelős kormánybiztosnak, aki Havas Ágnessel és Bereczki Csaba, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával és nemzetközi igazgatójával teljesen új alapokra helyezte a magyar filmipart. Vajna 2012 májusában, Cannes-ban, három célt fogalmazott meg a Film New Europe-nak adott interjújában,[68] s rövid időn belül mindhármat el is érte. Sikeresen tárgyalt a bankokkal az MMK hátrahagyott tartozásainak átütemezéséről, tiszta lapot tudott teremteni a filmszakmának;[64] el tudta érni, hogy a Hatos Lottó nyereségének 80 százaléka automatikusan a filmalapba kerüljön; végül, az arra az évre, 2012-re, tervezett filmek számát egy éven belül több mint duplájára, négyről tízre emelte.

2012-től Zákonyi S. Tamás lett a Mafilm vezérigazgatója, akit 2019-ben Ottinger Ildikó váltott. 2013. október 1-én a Mafilm a Magyar Filmlaboratóriummal együtt beolvadt a Magyar Nemzeti Filmalapba. Feladata, hogy a hazai és külföldi film– és televíziós alkotások számára műteremet és külső díszleteket biztosítson, valamint kellék–, jelmez–, fegyverbérleti szolgáltatásokat nyújtson. Ezeken túl irodahelyiségek bérbeadásával, valamint a budapesti és fóti telephelyek üzemeltetésével foglalkozik.[69]

Újra fejlődési pályán[szerkesztés]

2014 januárjában a kormány 300 millió forintos céltámogatásával a Mafilm budapesti, Róna utcai filmgyárában átadták a felújított III-as és IV-es műtermet. Zákonyinak az átadó ünnepségen megfogalmazott szavai szerint a jó megközelíthetőségű, modern felszerelésű, attraktív, megújult műtermek kínálta filmgyártási lehetőségek képessé teszik őket akár 5-6 produkció egy időben történő befogadására is.[70]

A magyar filmgyártást megújító, infrastruktúráját a világsztenderdhez alakító, kiszámítható gazdálkodását megteremtő filmiparért felelős kormánybiztos, Vajna András 2019-es halálát követően Káel Csaba, mint a magyar mozgóképipari fejlesztésért felelős kormánybiztos, vette át helyét. Káel lett értelemszerűen a magyar filmgyártásért felelős vezető is egyben.

A 2019. december 16-án kihirdetett CV. törvény az Egyes törvényeknek a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. létrehozásával összefüggő módosításáról[71] tartalmazza a teljes magyar filmgyártás struktúrájának átalakulásához szükséges törvénymódosításokat. Az új szabályozás lényege, hogy a Nemzeti Filmintézet (NFI) felel a teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységért. Az NFI a Magyar Nemzeti Filmalap és a Médiamecenatúra program egyesüléséből alakul meg. A szerkezeti változás része, hogy a magyar filmipar, és az országban forgató külföldi bérmunka felügyeletét gyakorló hivatal, a Filmiroda kikerült a Médiatanács (NMHH) alól, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá került.[72][73][74] A fenti átszervezésekkel párhuzamosan a filmgyár elnevezése is többször változott, hivatalos honlapjukon, 2020 elején, magyarul Mafilm Nonprofit Zrt.[75] és MAFILM–PROFIL Reklám Kft.[76] neveken találhatóak meg, míg angolul a Mafilm Hungarian Film Studios néven adják meg elérhetőségüket.[77]

2019-ben a Mafilm fóti műtermeiben 14, a kültéri medencében 2, a szabadtéri díszletekben 10 filmalkotás készült el. A kelléktár 70 produkciót szolgált ki, míg száznál több filmes produkció kölcsönzött jelmezeket forgatásokhoz.[74] 2020-ban az NFI a legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztés keretében számottevően bővíti a Mafilm szolgáltatási portfólióját, Fóton, összesen 9600 négyzetméter hasznos alapterületen, négy új műterem készül el.[78] Ezzel 12 200 négyzetméterre, ötszörösére bővül a stúdiókapacitás, ráadásul két-két új stúdió összenyitható lesz.[79]

100 év után[szerkesztés]

A Filmgyár 100 éves évfordulóján, 2017-ben, megjelent a hazai filmszakma színe-java a Korda Sándor és  Pásztory M. Miklós egy évszázaddal azelőtti filmgyáralapítására emlékező ünnepségen a Róna utcában. Az alapításkor bizonyára nem gondoltak Kordáék arra, hogy ennyi idő elteltével ez a hely –melynek falai közt világhírű filmművészek nemzetközi hírű filmalkotásokat készítettek– a magyar filmgyártás ikonikus zarándokhelyévé válik.

Az ünnepség befejezéseként Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a III-as és IV-es stúdió felvette a rendező nevét, és felavatták a filmgyár homlokzatán elhelyezett emléktáblát is...[80][81]

Filmográfia[szerkesztés]

Saját gyártású filmek listája[82][szerkesztés]

Filmcím

Év      

Gyártó cég Rendező Forgatókönyv Operatőr Zeneszerző
A PÉNZCSINÁLÓ 1964 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Bán Frigyes Bencsik Imre Forgács Ottó Fényes Szabolcs
ÁLMODOZÁSOK KORA 1964 Mafilm 3. Játékfilmstúdió Szabó István Szabó István Vámos Tamás Eötvös Péter
AZ ÉLETBE TÁNCOLTATOTT LÁNY 1964 Mafilm 4. Játékfilmstúdió Banovich Tamás Banovich Tamás Szécsényi Ferenc Vujicsics Tihamér
DÉLTŐL HAJNALIG 1964 Mafilm 2. Játékfilmstúdió Rényi Tamás Fábián Zoltán Herczenik Miklós Láng István
HA EGYSZER HÚSZ ÉV MÚLVA 1964 Mafilm 3. Játékfilmstúdió Keleti Márton Bíró Zsuzsa Pásztor István Ránki György
IGEN 1964 Mafilm 3. Játékfilmstúdió Révész György Boldizsár Iván Szécsényi Ferenc Mihály András
ÍGY JÖTTEM 1964 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Jancsó Miklós Hernádi Gyula Somló Tamás Jeney Zoltán
KÁR A BENZINÉRT 1964 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Bán Frigyes Bencsik Imre Hegyi Barnabás Bágya András
KARAMBOL 1964 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Máriássy Félix Máriássy Judit Illés György Vincze Imre, Gonda János
MÁR NEM OLYAN IDŐKET ÉLÜNK 1964 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Marton Endre Kállai István Pásztor István Gyulai Gaál János
MÁSFÉL MILLIÓ 1964 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Palásthy György, Tabi László Hegyi Barnabás Lovas Ferenc
MIÉRT ROSSZAK A MAGYAR FILMESEK? 1964 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Fejér Tamás Csurka István Hegyi Barnabás Vujicsics Tihamér
MIT CSINÁL A FELSÉGED 3-TÓL 5-IG? 1964 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Makk Károly Hubay Miklós Illés György Petrovics Emil
NÉGY LÁNY EGY UDVARBAN 1964 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Zolnay Pál Solymár József Hegyi Barnabás Berki Géza
ÖZVEGY MENYASSZONYOK 1964 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Gertler Viktor Bencsik Imre, Borhy Anna, Kovács Nándor Forgács Ottó Fényes Szabolcs
RAB RÁBY 1964 MAFILM Hintsch György Barabás Tibor Sík Igor Hidas Frigyes
VÍZIVÁROSI NYÁR 1964 MAFILM Fábri Zoltán Horváth Márton Hildebrand István Mihály András
BUTASÁGOM TÖRTÉNETE 1965 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Keleti Márton Gyárfás Miklós Hegyi Barnabás Fényes Szabolcs
FÉNY A REDŐNY MÖGÖTT 1965 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Nádasy László Szabó Miklós Hildebrand István Vujicsics Tihamér
GYEREKBETEGSÉGEK 1965 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Kardos Ferenc, Rózsa János Kardos Ferenc, Rózsa János Sára Sándor Szöllősy András
HÁRY JÁNOS 1965 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Szinetár Miklós Harsányi Zsolt, Paulini Béla Tóth János Kodály Zoltán
HÚSZ ÓRA 1965 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Fábri Zoltán Köllő Miklós Illés György
ISZONY 1965 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Hintsch György Hintsch György Hegyi Barnabás Szokolay Sándor
JÁTÉK A MÚZEUMBAN 1965 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Bán Róbert Huszty Tamás Forgács Ottó Petrovics Emil
A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI I-II 1965 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Várkonyi Zoltán Erdődy János Hildebrand István Farkas Ferenc
NEM 1965 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Révész György Kállai István Szécsényi Ferenc Vujicsics Tihamér
AZ ORVOS HALÁLA 1965 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Mamcserov Frigyes Mamcserov Frigyes, Fekete Gyula Tóth János Petrovics Emil
PATYOLAT AKCIÓ 1965 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Fejér Tamás Örsi Ferenc Hildebrand István Gyulai Gaál János, Jereb Ervin, stb.
SZEGÉNYLEGÉNYEK 1965 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Jancsó Miklós Hernádi Gyula Somló Tamás
SZENTJÁNOS FEJVÉTELE 1965 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Novák Márk Novák Márk, Galambos Jenő Szécsényi Ferenc Gonda János
SZERELMES BICIKLISTÁK 1965 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Illés György Fényes Szabolcs
TILOS A SZERELEM 1965 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Rényi Tamás Hámos György, Rényi Tamás, Palásthy György Forgács Ottó Berki Géza
A TIZEDES MEG A TÖBBIEK 1965 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Keleti Márton Dobozy Imre, Sász Péter Pásztor István Sárközi István
TÍZEZER NAP 1965 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Kósa Ferenc Gyöngyössy Imre, Kósa Ferenc, Csoóri Sándor Sára Sándor Szöllősy András
ZÖLDÁR 1965 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Gaál István Gyöngyössy Imre, Gaá István Herczenik Miklós Szöllősy András
APA 1966 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Szabó István Szabó István Sára Sándor Gonda János
ARANYSÁRKÁNY 1966 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Ranódy László Illés Endre Illés György Szokolay Sándor
BÜDÖSVÍZ 1966 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Bán Frigyes Markos Miklós Pásztor István Patachich Iván
ÉDES ÉS KESERŰ 1966 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Szemes Mihály Török Sándor Szécsényi Ferenc Petrovics Emil
EGY MAGYAR NÁBOB 1966 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Várkonyi Zoltán Erdődy János Hildebrand István Farkas Ferenc
AZ ELSŐ ESZTENDŐ 1966 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Mészáros Gyula Simonffy András Forgács Ottó Láng István
ÉS AKKOR A PASAS… 1966 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Gertler Viktor Gertler Viktor, Szász Péter Hildebrand István Ránki György
A FÉRFI EGÉSZEN MÁS 1966 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Fejér Tamás Csurka István Szécsényi Ferenc Behár György
FÜGEFALEVÉL 1966 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Máriássy Félix Máriássy Félix Hegyi Barnabás Vincze Imre
HARLEKIN ÉS SZERELMESE 1966 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Fehér Imre Fakan Balázs Lakatos Iván Petrovics Emil
HIDEG NAPOK 1966 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Kovács András Kovács András Szécsényi Ferenc
HOGY SZALADNAK A FÁK… 1966 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Zolnay Pál Zolnay Pál, Módos Péter Szécsényi Ferenc Durkó Zsolt
KÁRPÁTHY ZOLTÁN 1966 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Várkonyi Zoltán Erdődy János Hildebrand István Farkas Ferenc
KETTEN HALTAK MEG 1966 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Mándy Iván Forgács Ottó Lovas Ferenc
MINDEN KEZDET NEHÉZ I-II 1966 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Révész György Komlós János, Kellér Dezső,

Tabi László, Nádasdy László

Illés György Vujicsics Tihamér
NEM SZOKTAM HAZUDNI 1966 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Kárpáti György Lelekes Éva Vagyóczky Tibor Lendvay Kamilló
OTHELLO GYULAHÁZÁN 1966 MAFILM Zsurzs Éva Litványi Károly, Katona Márta Czabarka György Behár György
SIKÁTOR 1966 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Rényi Tamás Rényi Tamás, Kertész Ákos Forgács Ottó Berki Géza
SOK HŰSÉG SEMMIÉRT 1966 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Palásthy György, Gyárfás Miklós Forgács Ottó Lovas Ferenc
UTÓSZEZON 1966 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Fábri Zoltán Szász Péter Illés György Fényes Szabolcs
VÁLTOZÓ FELHŐZET 1966 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Keleti Márton Kuczka Péter Hildebrand István Hidas Frigyes
BOHÓC A FALON 1967 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Sándor Pál Sándor Pál, Tóth Zsuzsa Zsombolyai János Tamássy Zdenkó
BOLONDOS VAKÁCIÓ 1967 MAFILM 3. Játékfilmstúdió - koprodukció Makk Károly Kállai István, Katona Ferenc, Dimitru Carabat, Dan Desliu Sergiu Huzum, Constantin Stefanescu George Grigoriu
CSILLAGOSOK, KATONÁK 1967 MAFILM 4. Játékfilmstúdió - koprodukció Jancsó Miklós Hernádi Gyula, Georgij Mdivani, Jancsó Miklós Somló Tamás
EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA 1967 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Révész György Hubay Miklós, Vas István Somló Tamás Ránki György
EZEK A FIATALOK 1967 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Banovich Tamás Banovich Tamás, Abody Béla Vagyóczky Tibor Szörényi Levente, Illés Lajos,Sztevanovity Zorán, Shöck Ottó
FIÚK A TÉRRŐL 1967 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Szász Péter Hámori Ottó Vagyóczky Tibor Illés Lajos, Dobos Attila
JAGUÁR 1967 MAFILM, MTV Dömölky János Borhy Anna Bíró Miklós Tamássy Zdenkó
KÁRTYAVÁR 1967 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Hintsch György Hintsch György, Deme Gábor Hildebrand István Durkó Zsolt
KERESZTELŐ 1967 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Gaál István Gaál István Herczenik Miklós Szöllősy András
KÖTELÉK 1967 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Máriássy Félix Máriássy Félix Tóth János Vincze Imre
LÁSSÁTOK FELEIM 1967 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Fazekas Lajos Fazekas Lajos Szécsényi Ferenc Durkó Zsolt
A MÚMIA KÖZBESZÓL 1967 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Oláh Gábor Oláh Gábor Lakatos Iván Gonda János
NEM VÁROK HOLNAPIG 1967 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Kormos Gyula Komlós János Pásztor István Láng István
NYÁR  A HEGYEN 1967 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Bacsó Péter Bacsó Péter, Zimre Péter Zsombolyai János Fényes Szabolcs
AZ ÖZVEGY ÉS A SZÁZADOS 1967 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Kopányi György Forgács Ottó Lovas Ferenc
SZEVASZ VERA 1967 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Herskó János Herskó János, Bíró Zsuzsa Zsombolyai János Petrovics Emil
TANULMÁNY A NŐKRŐL 1967 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Keleti Márton Gyárfás Miklós Hildebrand István Fényes Szabolcs
ÜNNEPNAPOK 1967 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Kardos Ferenc Kardos Ferenc Sára Sándor Szöllősy András
A VÖLGY 1967 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Rényi Tamás Hernádi Gyula Forgács Ottó Mihály András
ALFA RÓMEÓ ÉS JÚLIA 1968 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Mamcserov Frigyes Hámos György Lakatos Iván Gyulai Gaál János
A BESZÉLŐ KÖNTÖS 1968 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Fejér Tamás Fejér Tamás Herczenik Miklós Ránki György
CSEND ÉS KIÁLTÁS 1968 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Jancsó Miklós Hernádi Gyula Kende János
EGRI CSILLAGOK I-II 1968 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Várkonyi Zoltán Nemeskürty István Szécsényi Ferenc Farkas Ferenc
ELSIETETT HÁZASSÁG 1968 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Keleti Márton Gyárfás Miklós Somló Tamás Fényes Szabolcs
ELTÁVOZOTT NAP 1968 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Mészáros Márta Mészáros Márta Somló Tamás Szörényi Levente
FALAK 1968 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Kovács András Kovács András Illés György Mikisz Theodorakisz
FEJLÖVÉS 1968 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Bacsó Péter Bacsó Péter, Zimre Péter Zsombolyai János Körmendi Vilmos
FELDOBOTT KŐ 1968 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Sára Sándor Sára Sándor, Csoóri Sándor, Kósa Ferenc Sára Sándor Szöllősy András
FÉNYES SZELEK 1968 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Jancsó Miklós Hernádi Gyula Somló Tamás Vass Lajos
A HAMIS IZABELLA 1968 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Bácskai Lauró István Bencsik Imre Herczenik Miklós Gyulai Gaál János
HAZAI PÁLYA 1968 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Bencsik Imre Forgács Ottó Lovas Ferenc
HOLDUDVAR 1968 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Mészáros Márta Mészáros Márta Kende János Szörényi Levente
A HOLTAK VISSZAJÁRNAK 1968 MAFILM, MOKÉP, MTV Wiedermann Károly Pintér József Neumann László Stark Tibor
ISTEN ÉS EMBER ELŐTT 1968 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Makk Károly Galambos Lajos Tóth János Vujicsics Tihamér
MI LESZ VELED ESZTERKE? 1968 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Bán Róbert Müller Péter Herczenik Miklós Petrovics Emil
A PÁL UTCAI FIÚK 1968 MAFILM - koprodukció Fábri Zoltán Fábián Zoltán Illés György Petrovics Emil
PRÓFÉTA VOLTÁL SZÍVEM 1968 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Zolnay Pál Somogyi Tóth Sándor, Zolnay Pál, Szécsényi Ferenc Szécsényi Ferenc Durkó Zsolt
TILTOTT TERÜLET 1968 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Gábor Pál Gábor Pál, Vészi Endre Zsombolyai János
AZ UTOLSÓ KÖR 1968 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Gertler Viktor Hubay Miklós, Vészi Endre Szécsényi Ferenc Petrovics Emil, Zege együttes
A VERÉB IS MADÁR 1968 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Hintsch György Kállai István Hildebrand István Dobos Attila
AZ ALVILÁG PROFEESSZORA 1969 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Szemes Mihály Radványi Dezső Forgács Ottó Eötvös Péter
BŰBÁJOSOK 1969 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Rózsa János Kardos István Lőrincz József Szörényi Levente
EGY ŐRÜLT ÉJSZAKA 1969 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Kardos Ferenc Kardos Ferenc Kende János Eötvös Péter
AZ IDŐ ABLAKAI 1969 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Fejér Tamás Fejér Tamás, Kuczka Péter Herczenik Miklós Gyulai Gaál János
IMPOSZTOROK 1969 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Máriássy Félix Máriássy Judit Illés György Vincze Imre
ISMERI A SZANDI MANDIT? 1969 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Gyarmathy Lívia Böszörményi Géza Somló Tamás Tamássy Zdenkó
ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR! 1969 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Fábri Zoltán Fábri Zoltán Illés György Mihály András
KREBSZ, AZ ISTEN 1969 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Rényi Tamás Müller Péter Herczenik Miklós Berki Géza
A NAGY KÉK JELZÉS - AVAGY A HŰSÉG JUTALMA 1969 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Nádasy László Hegedűs Zoltán Ragályi Elemér Vujicsics Tihamér
AZ OROSZLÁN UGRANI KÉSZÜL 1969 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Révész György Révész György Illés György, Hildebrand István Szörényi Levente
AZ ÖRÖKÖS 1969 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Köllő Miklós Forgács Ottó Lovas Ferenc
POKOLRÉV 1969 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Markos Miklós Galambos Lajos, Markos Miklós Lakatos Iván Mihály András
SIROKKÓ 1969 MAFILM - koprodukció Jancsó Miklós Hernádi Gyula Kende János Vujicsics Tihamér
SZEMÜVEGESEK 1969 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Simó Sándor Simó Sándor Kenyeres Gábor Tamássy Zdenkó
SZERESSÉTEK ODOR EMÍLIÁT! 1969 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Sándor Pál Tóth Zsuzsa, Sándor Pál Zsombolyai János Tamássy Zdenkó
SZIGET A SZÁRAZFÖLDÖN 1969 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Elek Judit Mándy Iván Ragályi Elemér Körmendi Vilmos
A TANÚ 1969 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Zsombolyai János Vukán György
TÖRTÉNELMI MAGÁNYÜGYEK 1969 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Keleti Márton Gyárfás Miklós Hildebrand István
A VARÁZSLÓ 1969 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Török Sándor, Tóth Eszter Forgács Ottó Lovas Ferenc
VIRÁGVASÁRNAP 1969 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Gyöngyössy Imre Gyöngyössy Imre Szécsényi Ferenc Sárosi Bálint
A GYILKOS A HÁZBAN VAN 1970 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Bán Róbert Csizmarek Mátyás Zsombolyai János Gonda János
A HALHATATLAN LÉGIÓS - AKIT CSAK PÉHOVARDNAK HÍVTAK 1970 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Somló Tamás Somló Tamás Banok Tibor
ARC 1970 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Zolnay Pál Zolnay Pál, Köllő Miklós Ragályi Elemér Petrovics Emil
CSAK EGY TELEFON 1970 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Mamcserov Frigyes Fehér Klára Forgács Ottó Vujicsics Tihamér
ÉGI BÁRÁNY 1970 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Jancsó Miklós Hernádi Gyula Kende János
ÉN VAGYOK, JEROMOS 1970 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Tímár István Jeli Ferenc, Szeberényi Lehel Illés György Lendvay Kamilló
ÉRIK A FÉNY 1970 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Szemes Mihály Kamondy László Somló Tamás Durkó Zsolt
GYULA VITÉZ TÉLEN-NYÁRON 1970 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Bácskai Lauró István Polgár András Herczenik Miklós Vukán György
HORIZONT 1970 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Gábor Pál Gábor Pál, Marosi Gyula Zsombolyai János Gonda János
ÍTÉLET 1970 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Kósa Ferenc Kósa Ferenc, Csoóri Sándor Sára Sándor Cornel Taranu
KITÖRÉS 1970 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Bacsó Péter Konrád György, Bacsó Péter Zsombolyai János Vukán György
MAGASISKOLA 1970 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Gaál István Gaál István Ragályi Elemér Szöllősy András
MÉRSÉKELT ÉGÖV 1970 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Kézdi-Kovács Zsolt Kézdi-Kovács Zsolt Kende János Gonda János
N.N. A HALÁL ANGYALA 1970 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Herskó János Herskó János, Bíró Zsuzsa Zsombolyai János Vukán György
STAFÉTA 1970 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Kovács András Kovács András Ragályi Elemér
SZEMTŐL SZEMBE 1970 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Várkonyi Zoltán Dobozy Imre Illés György
SZÉP LEÁNYOK, NE SÍRJATOK! 1970 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Mészáros Márta Zimre Péter Kende János Baksa Soós János, Orszáczky Miklós, Sztevanovity Zorán, Frenreisz Károly, Szörényi Levente, Tolcsvay László
SZÉP MAGYAR KOMÉDIA 1970 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Banovich Tamás Banovich Tamás, Garai Gábor Kende János Vujicsics Tihamér
SZERELEM 1970 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Makk Károly Déry Tibor Tóth János Mihály András
SZERELMESFILM 1970 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Szabó István Szabó István Lőrincz József Gonda János
SZERELMI ÁLMOK I-II. 1970 MAFILM 3. Játékfilmstúdió Keleti Márton Keszi Imre, Leonnyid Del Hildebrand István
UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL 1970 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Révész György Révész György Illés György Ránki György
A LEGSZEBB FÉRFIKOR 1971 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Simó Sándor Simó Sándor Zsombolyai János Tamássy Zdenkó
A SÍPOLÓ MACSKAKŐ 1971 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Gazdag Gyula Gazdag Gyula, Györffy Miklós Andor Tamás Illés Lajos, Keres Tibor, Szabolcsi Tibor
CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ 1971 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Szinetár Miklós Mischa Mleinek, Szinetár Miklós Bíró Miklós Kálmán Imre
FEKETE VÁROS I-II 1971 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Zsurzs Éva Thurzó Gábor Czabarka György Szöllősy András
HAHÓ, A TENGER! 1971 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Török Sándor Forgács Ottó Lovas Ferenc
HAHÓ, ÖCSI! 1971 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Palásthy György Török Sándor Forgács Ottó Lovas Ferenc
HANGYABOLY 1971 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Fábri Zoltán Fábián Zoltán, Illés Endre Illés György
HOLT VIDÉK 1971 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Gaál István Gaál István Zsombolyai János Szöllősy András
JELENIDŐ 1971 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Bacsó Péter Bacsó Péter, Zimre Péter Zsombolyai János Vukán György
JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM I-II. 1971 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Szőnyi G. Sándor Fejes Endre Bornyi Gyula Ránki György
KAPASZKODJ A FELLEGEKBE 1971 MAFILM Szász Péter Szász Péter Szécsényi Ferenc, Barcs Sándor Fényes Szabolcs
MADÁRKÁK 1971 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Böszörményi Géza Gyarmathy Lívia, Böszörményi Géza Ragályi Elemér Presser Gábor
MÉG KÉR A NÉP 1971 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Jancsó Miklós Hernádi Gyula Kende János Cseh Tamás, Sebő Ferenc
MEZTELEN VAGY 1971 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Gyöngyössy Imre Gyöngyössy Imre, Kabay Barna Kende János Petrovics Emil
REMÉNYKEDŐK 1971 MAFILM 4. Játékfilmstúdió Rényi Tamás Müller Péter Zsombolyai János Berki Géza
SÁRIKA, DRÁGÁM 1971 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Sándor Pál Tóth Zsuzsa Ragályi Elemér Tamássy Zdenkó
SZINDBÁD 1971 MAFILM 1. Játékfilmstúdió Huszárik Zoltán Huszárik Zoltán Sára Sándor Jeney Zoltán
VÉGRE HÉTFŐ 1971 MAFILM 2. Játékfilmstúdió Kenyeres Gábor Kardos István Andor Tamás Tamássy Zdenkó
BOB HERCEG 1972 MAFILM, MTV Keleti Márton Békeffy István Sík Igor Huszka Jenő, Hidas Frigyes
ÁRVÁCSKA 1976 Budapest Stúdió Ranódy László Ranódy László, Elek Judit Sára Sándor Maros Rudolf
BUDAPESTI MESÉK 1976 Hunnia Stúdió Szabó István Szabó István Sára Sándor Tamássy Zdenkó
FEKETE GYÉMÁNTOK 1976 Budapest Stúdió Várkonyi Zoltán Várkonyi Zoltán, Erdődy János Illés György Petrovics Emil
HERKILESFÜRDŐI EMLÉK 1976 Hunnia Stúdió Sándor Pál Tóth Zsuzsa Ragályi Elemér Tamássy Zdenkó
A KARD 1976 Budapest Stúdió Dömölky János Dömölky János, Csurka István Zsombolyai János Tamássy Zdenkó
KILENC HÓNAP 1976 Hunnia Stúdió Mészáros Márta Hernádi Gyula, Kóródy Ildikó,Mészáros Márta Kende János Kovács György
A KIRÁLYLÁNY ZSÁMOLYA 1976 Budapest Stúdió Fejér Tamás Fejér Tamás Hildebrand István Berki Géza
KÍSÉRTET LUBLÓN 1976 Budapest Stúdió Bán Róbert Bán Róbert, Molnár Gál Péter Somló Tamás Petrovics Emil
LABIRINTUS 1976 Budapest Stúdió Kovács András Kovács András Kende János Demjén Ferenc, Fenyő Miklós, Sípos  Péter
AZ ÖTÖDIK PECSÉT 1976 Budapest Stúdió Fábri Zoltán Fábri Zoltán Illés György Vukán György
PÓKFOCI 1976 Objektív Stúdió Rózsa János Kardos István Ragályi Elemér Bródy János
SZÉPEK ÉS BOLONDOK 1976 Hunnia Stúdió Szász Péter Szász Péter Koltai Lajos Vukán György. Presser Gábor, LGT
TALPUK ALATT FÜTYÜL A SZÉL 1976 Hunnia Stúdió Szomjas György Szomjas György, Zimre Péter Ragályi Elemér Sebő Ferenc
TEKETÓRIA 1976 Hunnia Stúdió Maár Gyula Maár Gyula Koltai Lajos Selmeczi György, Cseh Tamás
TÓTÁGAS 1976 Hunnia Stúdió Palásthy György Horgas Béla Forgács Ottó Lendvay Kamilló
TÜKÖRKÉPEK 1976 Hunnia Stúdió Szörény Rezső Szörény Rezső Jankura Péter Tamássy Zdenkó
ZONGORA A LEVEEGŐBEN 1976 Budapest Stúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Zsombolyai János Vukán György
AMERIKAI CIGARETTA 1977 Budapest Stúdió Dömölky János Csurka István Koltai Lajos Presser Gábor
APÁM NÉHÁNY BOLDOG ÉVE 1977 Hunnia Stúdió Simó Sándor Simó Sándor Andor Tamás Tamássy Zdenkó
A CSILLAGSZEMŰ 1977 Hunnia Stúdió Markos Miklós Markos Miklós Bornyi Gyula Szokolay Sándor
DÜBÖRGŐ CSEND 1977 Budapest Stúdió Szíjj Miklós Szíjj Miklós Lőrincz József Durkó Zsolt
EGY ERKÖLCSÖS ÉJSZAKA 1977 Dialóg Stúdió Makk Károly Örkény István, Bacsó Péter Tóth János
ÉKEZET 1977 Objektív Stúdió Kardos Ferenc Kardos István Kende János Szörényi Levente
FEDŐNEVE: LUKÁCS 1977 Hunnia Stúdió - koprodukció Manosz Zahariasz, Köő Sándor Julij Dunszkij, Valerij Frid Kende János Vukán György
FILMREGÉNY - HÁROM NŐVÉR 1977 Budapest Stúdió Dárday István Dárday István, Szalai György Koltai Lajos, Pap Ferenc Holló József
K.O. 1977 Budapest Stúdió Rényi Tamás Müller Péter Zsombolyai János Berki Géza, Presser Gábor
KÉT ELHATÁROZÁS 1977 MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdio - koprodukció Gyöngyössy Imre, Kabay Barna Gyöngyössy Imre, Kabay Barna Szabó Gábor
A KÉTFENEKŰ DOB 1977 Objektív Stúdió Gazdag Gyula Gazdag Gyula, Györffy Miklós Ragályi Elemér Charles Adams
KI LÁTOTT ENGEM? 1977 Budapest Stúdió Révész György Hubay Miklós Szécsényi Ferenc Mihály András
KIHAJOLNI VESZÉLYES 1977 Dialóg Stúdió Zsombolyai János Simonffy András Ragályi Elemér Presser Gábor
KÍSÉRTÉS 1977 Hunnia Stúdió Esztergályos Károly Esztergályos Károly, Szántó Erika Bíró Miklós Petrovics Emil, Eisemann Mihály
A KÖZÖS BŰN 1977 Hunnia Stúdió Mihályfi Imre Galgóczi Erzsébet Szécsényi Ferenc Vukán György
LEGATO 1977 Budapest Stúdió Gaál István Szász Imre, Gaál István Illés György Szöllősy András
MAGYAROK 1977 Dialóg Stúdió Fábri Zoltán Fábry Zoltán Illés György Vukán György
A NÉMA DOSSZIÉ 1977 Budapest Stúdió Mészáros Gyula Falus György, Mészáros Gyula Hildebrand István Körmendi Vilmos
ŐK KETTEN 1977 Dialóg Stúdió Mészáros Márta Kóródy Ildikó, Balázs József Kende János Kovács György
RIASZTÓLÖVÉS 1977 Dialóg Stúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Zsombolyai János Vukán György
SÁMÁN 1977 Hunnia Stúdió Zolnay Pál Gyurkó László, Zolnay Pál, Székely Orsolya Ragályi Elemér Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay  Gergely, Sebestyén Márta
VERI AZ ÖRDÖG A FELESÉGÉT 1977 Hunnia Stúdió András Ferenc András Ferenc, Bereményi Géza, Kertész Ákos Koltai Lajos Kovács György
80 HUSZÁR 1978 Objektív Stúdió Sára Sándor Csoóri Sándor, Sára Sándor Sára Sándor Szöllősy András
ALLEGRO BARBARO 1978 Dialóg Stúdió, Objektív Stúdió Jancsó Miklós Hernády Gyula, Jancsó Miklós Kende János Rossa László, Berki László
ANGI VERA 1978 Objektív Stúdió Gábor Pál Gábor Pál, Vészi Endre Koltai Lajos Selmeczi György
ÁRAMÜTÉS 1978 Dialóg Stúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Andor Tamás Vukán György
BÚÉK! 1978 Objektív Stúdió Szörény Rezső Módos Péter, Szörény Rezső Zsombolyai János Tamássy Zdenkó, Buda László
CSÉPLŐ GYURI 1978 Hunnia Stúdió, Balázs Béla Stúdió Schiffer Pál Kemény István, Schiffer Pál Andor Tamás
CSILLAG A MÁGLYÁN 1978 Budapest Stúdió Ádám Ottó Ádám Ottó Illés György Hidas Frigyes, Vukán György
DÓRA JELENTI 1978 Budapest Stúdió Bán Róbert Zimre Péter, Kertész Ákos Herczenik Miklós Petrovics Emil
EGYSZEREGY 1978 Budapest Stúdió Kardos Ferenc Kardos István Kende János Szörényi Levente
AZ ERŐD 1978 Budapest Stúdió Szinetár Miklós Hernádi Gyula, Szinetár Miklós Bíró Miklós Presser Gábor
FAGYÖNGYÖK 1978 Hunnia Stúdió Ember Judit Ember Judit Illés János Döme Zsolt
FOGJUK MEG ÉS VIGYÉTEK 1978 Budapest Stúdió Oláh Gábor Oláh Tamás, Oláh Gábor Banok Tibor Jeney Zoltán
HATHOLDAS RÓZSAKERT 1978 Budapest Stúdió Ranódy László Ranódy László, Nádasy László Illés György Hidas Frigyes
KEMÉNYKALAP ÉS KRUMPLIORR 1978 Hunnia Stúdió Bácskai Lauró István Csukás István Ráday Mihály Aldobolyi Nagy György
KINEK A TÖRVÉNYE? 1978 Dialóg Stúdió Szőnyi G. Sándor Galgóczi Erzsébet Ráday Mihály Vízöntő együttes
MAGYAR RAPSZÓDIA 1978 Dialóg Stúdió Jancsó Miklós Hernády Gyula, Jancsó Miklós Kende János Rossa László, Berki László
A MÉNESGAZDA 1978 Objektív Stúdió , Dialóg Stúdió Kovács András Kovács András Koltai Lajos
NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL 1978 Dialóg Stúdió Sík Ferenc Thurzó Gábor Andor Tamás
OLYAN, MINT OTTHON 1978 Hunnia Stúdió Mészáros Márta Kóródy Ildikó Koltai Lajos Somló Tamás
ROSSSZEMBEREK 1978 Hunnia Stúdió Szomjas György Dobai Péter, Szomjas György Halász Mihály Sebő Ferenc
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL 1978 Hunnia Stúdió Sándor Pál Tóth Zsuzsa Ragályi Elemér Presser Gábor , LGT
TÍZ ÉV MÚLVA 1978 Budapest Stúdió Lányi András Lányi András Kardos Sándor Gyarmati István, Neoton Família
A TROMBITÁS 1978 Obijektív Stúdió, Hunnia Stúdió Rózsa János Kardos István Ragályi Elemér Szörényi Levente
KORKEDVEZMÉNY 1979 Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió ? Magyar József Magyar József Banok Tibor Szigeti Ferenc
AJÁNDÉK EZ A NAP 1979 Budapest Stúdió Gothár Péter Gothár Péter, Zimre Péter Koltai Lajos Selmeczi György
AZ ÁLDOZAT 1979 Hunnia Stúdió Dobray György Juhász Sándor, Dobray György Bornyi Gyula Presser Gábor
BÉKEIDŐ 1979 Budapest Stúdió Vitézy László Szalai Györgyi Pap Ferenc Erkel Ferenc, Kodály Zoltán
BIZALOM 1979 Objektív Stúdió Szabó István Szabó István Koltai Lajos Polgár Tibor
CSONTVÁRY 1979 Hunnia Stúdió Huszárik Zoltán Császár István Jankura Péter Kocsár Miklós
ÉGIGÉRŐ FŰ 1979 Budapest Stúdió Palásthy György Rényi Tamás, Zimre Péter Szabó Gábor Berki Géza
ÉLVE VAGY HALVA 1979 Budapest Stúdió Rényi Tamás Rényi Tamás, Zimre Péter Szabó Gábor Berki Géza
HARCMODOR 1979 Dialóg Stúdió Dárday István Szalai Györgyi Koltai Lajos, Pap Ferenc
HOGYAN FELEJTSÜK EL ÉLETÜNK LEGNAGYOBB SZERELMÉT…? 1979 Dialóg Stúdió Szász Péter Szász Péter Andor Tamás Aldobolyi Nagy György
KENTAUROK I-II 1979 Dialóg Stúdió - koprodukció Vytautas Zalakevicius Vytautas Zalakevicius Pavel Lebesev
KÉT TÖRTÉNET A FÉLMÚLTBÓL 1979 Dialóg Stúdió Makk Károly Makk Károly Lukács Lóránt
KI BESZÉL ITT SZERELEMRŐL? 1979 Dialóg Stúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Andor Tamás Vukán György. Mini együttes
A KIS VALENTINO 1979 Hunnia Stúdió Jeles András Jeles András Kardos Sándor
KOPORTOS 1979 Hunnia Stúdió - koprodukció Gyarmathy Lívia Gyarmathy Lívia, Balázs József Pap Ferenc
MAJD HOLNAP 1979 Hunnia Stúdió Elek Judit Pethő György Ragályi Elemér
MESE HABBAL 1979 Objektív Stúdió Bácskai Lauró István Maár Gyula, Kardos G. György Zsombolyai János Selmeczi György
MINDEN SZERDÁN 1979 Dialóg Stúdió Gyarmathy Lívia Marosi Gyula, Gyarmathy Lívia Pap Ferenc Kovács György
NAPLEMENTE DÉLBEN 1979 Budapest Stúdió Hintsch György Illés Endre Somló Tamás Durkó Zsolt
OKTÓBERI VASÁRNAP 1979 Dialóg Stúdió - koprodukció Kovács András Kovács András Lugossy István
ORVOS VAGYOK 1979 MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdio - koprodukció Gyöngyössy Imre Petényi Katalin, Gyöngyössy Imre, Kabay Barna Szabó Gábor
TÖREDÉK AZ ÉLETRŐL 1979 Dialóg Stúdió Gyöngyössy Imre, Kabay Barna Gyöngyössy Imre, Kabay Barna Szabó Gábor Selmeczi György
ÚTKÖZBEN 1979 Dialóg Stúdió - koprodukció Mészáros Márta Jan Nowicki, Marek Piwowski, Mészáros Márta Andor Tamás Zygmunt Konieczny
UTOLSÓ ELŐTTI ÍTÉLET 1979 Hunnia Stúdió Grunwalsky Ferenc Grunwalsky Ferenc, Bereményi Géza, Hernádi Gyula Ragályi Elemér Szakcsi Lakatos Béla
VASÁRNAPI SZÜLŐK 1979 Objektív Stúdió Rózsa János Kardos István, Rózsa János Ragályi Elemér Szörényi Levente
VESZÉLYES JÁTÉKOK 1979 Budapest Stúdió - koprodukció Fejér Tamás Janikovszky Éva. Rolf Péter Jankura Péter Fényes Szabolcs
BALLAGÁS 1980 Dialóg Stúdió Almási Tamás Nagy András, Almási Tamás Máriássy Ferenc EDDA, Neoton Família
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, MARILYN! 1980 Objektív Stúdió Szörényi Rezső Szörényi Rezső, Vámos Miklós Andor Tamás Tamássy Zdenkó
BOLDOGTALAN KALAP 1980 Budapest Stúdió Sós Mária Sós Mária Szabó Gábor Presser Gábor
CIRCUS MAXIMUS 1980 Objektív Stúdió Radványi Géza Radványi Géza, Máriássy Judit, Makk Károly Sára Sándor Fényes Szabolcs
CSEREPEK 1980 Budapest Stúdió Gaál István Gaál István Lőrincz József Szöllősy András
DÉDELGETETT KEDVENCEINK 1980 Dialóg Stúdió Szalai György Dárday István Pap Ferenc Koncz Tibor, EDDA
FÁBIÁN BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL 1980 Dialóg Stúdió Fábri Zoltán Fábián Zoltán Illés György Vukán György
HALADÉK 1980 Hunnia Stúdió Fazekas Lajos Módos Péter, Fazekas Lajos Koltai Lajos Vukán György
KOJAK BUDAPESTEN 1980 Budapest Stúdió Szalkai Sándor Kállai István, Szalkai Sándor Lakatos Iván Kovács György
KÖSZÖNÖM, MEGVAGYUNK 1980 Budapest Stúdió Lugossy László Kardos István Lőrincz József
ÖRÖKSÉG 1980 Hunnia Stúdió Mészáros Márta Kóródy Ildikó, Mészáros Márta Ragályi Elemér Döme Zsolt, Fényes Szabolcs
A POGÁNY MADONNA 1980 Budapest Stúdió Mészáros Gyula Bujtor István, Mészáros Gyula Hildebrand István Aldobolyi Nagy György
PSYCHÉ I-II 1980 Hunnia Stúdió Bódy Gábor Bódy Gábor, Csaplár Vilmos Hildebrand István Vidovszky László
A SVÉD, AKINEK NYOMA VESZETT 1980 Dialóg Stúdió - Koprodukció Bacsó Péter Wolfgang Mühlbauer, Bacsó Péter Andor Tamás
SZABADGYALOG 1980 Objektív Stúdió Tarr Béla Tarr Béla Pap Ferenc , Mihók Barna Szabó András, Hobo Blues Band, Neoron Família, Minerva
SZÍNES TINTÁKRÓL ÁLMODOM 1980 Budapest Stúdió Ranódy László Karcsay Kulcsár István, Ranódy László, Szántó Erika Koltai Lajos Jeney Zoltán
VÁMMENTES HÁZASSSÁG 1980 Hunnia Stúdió - koprodukció Zsombolyai János Kóródy Ildikó, Kertész Ákos, Matti Ijas, Fábry Sándor Ragályi Elemér Benkő László
ANNA 1981 Hunnia Stúdió - koprodukció Mészáros Márta Hernádi Gyula, Mészáros Márta Andor Tamás Döme Zsolt
CHA-CHA-CHA 1981 Objektív Stúdió Kovácsi János Kovácsi János ifj. Jancsó Miklós Fenyő Miklós
FOGADÓ AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁGHOZ 1981 Budapest Stúdió Bán Róbert Molnár Gál Péter Kende János Petrovics Emil
IDEIGLENES PARADICSOM 1981 Dialóg Stúdió Kovács András Kovács András Illés György Vukán György
KABALA 1981 Objektív Stúdió Rózsa János Kardos István, Rózsa János Ragályi Elemér Szörényi Levente
KETTÉVŰÉT MENNYEZET 1981 Budapest Stúdió Gábor Pál Vészi Endre, Gábor Pál ifj. Jancsó Miklós Selmeczi György
KOPASZKUTYA 1981 Hunnia Stúdió Szomjas György Kardos István, Szomjas György Halász Mihály Póka Egon, Pálma Zoltán, Deák Bill Gyula
MEGÁLL AZ IDŐ 1981 Budapest Stúdió Gothár Péter Bereményi Géza, Gothar Péter Koltai Lajos Selmeczi György
MEPHISTO I-II 1981 Objektív Stúdió - koprodukció Szabó István Dobai Péter, Szabó István Koltai Lajos Tamássy Zdenkó, Reinitz Béla
A MÉRKŐZÉS 1981 Objektív Stúdió Kósa Ferenc Kósa Ferenc Sára Sándor Hajdú Sándor
NYOM NÉLKÜL 1981 Hunnia Stúdió Fábry Péter Fábry Péter, Nemes István Péterffy András Dés László, Dimenzió együttes
A PÁRTFOGOLT 1981 Hunnia Stúdió Schiffer Pál Schiffer Pál Andor Tamás, ifj. Jancsó Miklós EDDA
A REMÉNY JOGA 1981 Objektív Stúdió Kézdi-Kovács Zsolt Kézdi-Kovács Zsolt Zsombolyai János Szörényi Levente
REQUIEM 1981 Dialóg Stúdió Fábry Zoltán Fábry Zoltán Illés György Vukán György
RIPACSOK 1981 Hunnia Stúdió Sándor Pál Tóth Zsuzsa, Sándor Pál Ragályi Elemér Presser Gábor
SZELEBURDI CSALÁD 1981 Dialóg Stúdió Palásthy György Bálint Ágnes, Palásthy György Kardos Sándor Tamássy Zdenkó, Fényes Szablcs
SZÍVZŰR 1981 Objektív Stúdió Böszörményi Géza Balázs József, Böszörményi Géza Jankura Péter Kovács György, Tamássy Zdenkó
TEGNAPELŐTT 1981 Dialóg Stúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Andor Tamás Vukán György
A TRANSZPORT 1981 Szurdi András Kuczka Péter Nemescsói Tamás
A ZSARNOK SZÍVE, AVAGY BOCCACCIO MAGYARORSZÁGON 1981 Budapest Stúdió - koprodukció Jancsó Miklós Hernádi Gyula, Jancsó Miklós Kende János Orbán György, Simon Zoltán, Cseh Tamás
GUERNICA 1982 MAFILM - koprodukció Kósa Ferenc Kósa Ferenc Koltai Lajos Benkő László
VIADUKT / THE SILVESTER SYNDROME 1982 MAFILM - koprodukció Simó Sándor Egon Eis Andor Tamás Tamássy Zdenkó
CSAK SEMMI PÁNIK 1982 Budapest Stúdió Szőnyi G. Sándor Bujtor István Bornyi Gyula Frenreisz Károly
DÖGKESELYŰ 1982 Dialóg Stúdió András Ferenc Munkácsi Miklós, Andrási Ferenc Ragályi Elemér Kovács György, Vukán György
EGYMÁSRA NÉZVE 1982 Dialóg Stúdió Makk Károly Galgóczi Erzsébet, Makk Károly Andor Tamás Dés László, Másik János
ELVESZETT ILLÚZIÓK 1982 Objektív Stúdió Gazdag Gyula Győrffy Miklós, Gazdag Gyula, Spiró György ifj. Jancsó Miklós Márta István
HATÁSVADÁSZOK 1982 Dialóg Stúdió Szurdi Miklós Szurdi Miklós, Várkonyi Péter Endre, Verebes István Szalai András Döme Zsolt
NAPLÓ GYERMEKEIMNEK 1982 Budapest Stúdió Mészáros Márta Mészáros Márta ifj. Jancsó Miklós Döme Zsolt
NÉVTELEN VÁR 1982 Budapest Stúdió Zsurzs Éva Zsurzs Éva, Molnár Gál Péter Lukács Lóránt Hidas Frigyes
ROHANJ VELEM 1982 Hunnia Stúdió Markos Miklós Asperján György Illés György Madarász Iván
SÉRTÉS 1982 Dialóg Stúdió, MTV, MOKÉP Bacsó Péter Bacsó Péter Andor Tamás Fényes Szabolcs
SZERENCSÉS DÁNIEL 1982 Hunnia Stúdió Sándor Pál Tóth Zsuzsa Ragályi Elemér Selmeczi György
TALPRA, GYŐZŐ! 1982 Objektív Stúdió Szörény Rezső Sükösd Mihály, Szörény Rezső Jankura Péter Tamássy Zdenkó
VÉRSZERZŐDÉS 1982 Dialóg Stúdió Dobray György Horváth Péter Szabó Gábor Babos Gyula
VISSZAESŐK 1982 Objektív Stúdió Kézdi-Kovács Zsolt Kézdi-Kovács Zsolt Kende János
VŐLEGÉNY 1982 Budapest Stúdió Vámos László Müller Péter Szabó Gábor Aldobolyi Nagy György
A KLAPKA-LÉGIÓ 1983 MAFILM, MTV, MOKÉP Hajdufy Miklós Hajdufy Miklós Gulyás Buda Orbán György
ANGYALI ÜDVÖZLET 1983 Hunnia Stúdió Jeles András Jeles András Kardos Sándor Márta István
BOSZORKÁNYSZOMBAT 1983 Objektív Stúdió Rózsa János Kardos István Kende János Tamássy Zdenkó
A CSODA VÉGE 1983 Hunnia Stúdió Vészi János Kőszegi Edit, Vészi János Máthé Tibor Vészi János
DÉLIBÁBOK ORSZÁGA 1983 Budapest Stúdió Mészáros Márta Vargha Balázs ifj. Jancsó Miklós Döme Zsolt
ESZKIMÓ ASSZONY FÁZIK 1983 Dialóg Stúdió Xantus János Xantus János Matkócsik András Lukin Gábor, Víg Mihály, Másik János
FELHŐJÁTÉK 1983 Hunnia Stúdió Maár Gyula Maár Gyula Novák Emil Selmeczi György
GYERTEK EL A NÉVNAPOMRA 1983 Dialóg Stúdió Fábri Zoltán Fábri Zoltán Illés György Vukán György
HANYATT-HOMLOK 1983 Budapest Stúdió Révész György Vámos Miklós Szécsényi Ferenc KFT Együttes, Lengyelfi Miklós
HÁZASSÁG SZABADNAPPAL 1983 Budapest Stúdió Mészáros Gyula Romhányi József Nemescsói Tamás Aldobolyi Nagy György
HOSSZÚ VÁGTA 1983 Objektív Stúdió - koprodukció Gábor Pál W.W. Lewis Ragályi Elemér Charles Gross
KÖNNYŰ TESTI SÉRTÉS 1983 Hunnia Stúdió Szomjas György Grunwalsky Ferenc, Szomjas György Grunwalsky Ferenc Somló Tamás
MÁRIA-NAP 1983 Objektív Stúdió Elek Judit Pethő György Novák Emil
MENNYEI SEREGEK 1983 Budapest Stúdió Kardos Ferenc Kardos István Koltai Lajos Selmeczi György
SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA 1983 Budapest Stúdió Sólyom András Sólyom András Mertz Loránd Márta István
SZERETŐK 1983 Dialóg Stúdió Kovács András Kovács András Bíró Miklós Presser Gábor
TE RONGYOS ÉLET 1983 Dialóg Stúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Andor Tamás Vukán György
ÓRIÁS 1984 MAFILM, MTV Szántó Erika Szántó Erika Zádori Ferenc Szunyogh Balázs
EGY KICSIT ÉN…EGY KICSIT TE 1984 Dialóg Stúdió Gyarmathy Lívia Böszörményi Géza, Kardos Csaba Pap Ferenc Selmeczi György
AZ ÉLET MUZSIKÁJA - KÁLMÁN IMRE 1984 Dialóg Stúdió - koprodukció Palásthy György Jurij Nagibin Herczenik Miklós
ESZMÉLÉS 1984 Hunnia Stúdió Grunwalsky Ferenc Grunwalsky Ferenc Máthé Tibor ifj. Kurtág György, Péterdi Péter
ESZTERLÁNC 1984 Budapest Stúdió Péterffy András Vörös Éva Kurucz Sándor Jeney Zoltán, Maros Rudolf, Oroszlán György, Balázs Árpád
ISTVÁN,  A KIRÁLY 1984 Budapest Stúdió Koltay Gábor Boldizsár Miklós, koltay Gábor, Bródy János, Szörényi Levente Andor Tamás, Dávid Zoltán, Halom József, Kende János, Mertz Loránd, Novák Emil, Szabó Gábor, Tamár Péter Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs
JÁTSZANI KELL 1984 Dialóg Stúdió - koprodukció Makk Károly Frank Cucci John Lindley, Andor Tamás Fényes Szabolcs
MEGFELELŐ EMBER KÉNYES FELADATRA 1984 Objektív Stúdió - koprodukció Kovács János Kovács János, Juha Vakkuri ifj. Jancsó Miklós Várkonyi Mátyás
REDL EZREDES 1984 Objektív Stúdió - koprodukció Szabó István Szabó István, Dobay Péter Koltai Lajos Tamássy Zdenkó
SORTŰZ EGY FEKETE BIVALYÉRT 1984 Objektív Stúdió - koprodukció Szabó László Szabó László, Jeli Ferenc, András Ferenc Kende János Petrovics Emil
SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK 1984 Budapest Stúdió Lugossy László Kardos István, Lugossy László Ragályi Elemér Selmeczi György
URAMISTEN 1984 Hunnia Stúdió Gárdos Péter Osváth András, Gárdos Péter Máthé Tibor Novák János
VALAKI FIGYEL 1984 Hunnia Stúdió Lányi András Lányi András Kardos Sándor Papp Zoltán
VÖRÖS GRÓFNŐ I-II 1984 Dialóg Stúdió, MTV, MOKÉP, Hungarofilm Kovács András Kovács András Bíró Miklós Vidovszky László
YERMA 1984 Hunnia Stúdió - koprodukció Gyöngyössy Imre, Kabay Barna Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin Szabó Gábor Peskó Zoltán
CSAK EGY MOZI 1985 Hunnia Stúdió Sándor Pál Molnár Gál Péter, Sándor Pál Ragályi Elemér
EGÉSZSÉGES EROTIKA 1985 Dialóg Stúdió Tamár Péter Tamár Péter Kardos Sándor Szörényi Levente, Fenyő Miklós, Presser Gábor, Tardos Péter, Payer András
ELSŐ KÉTSZÁZ ÉVEM 1985 Objektív Stúdió Maár Gyula Maár Gyula Márk Iván
FALFÚRÓ 1985 Hunnia Stúdió Szomjas György Szomjas György Grunwalsky Ferenc Karácsony János
GYERMEKRABLÁS A PALÁNKA UTCÁBAN 1985 Dialóg Stúdió Mihályfy Sándor Nógrádi Gábor, Mihályfy Sándor Baranyai László Selmeczi György
HÁNY AZ ÓRA, VEKKER ÚR? 1985 Objektív Stúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Andor Tamás Vukán György
HÜLYESÉG NEM AKADÁLY 1985 Dialóg Stúdió Xantus János Xantus János, Kóródy Ildikó Matkócsik András Másik János, Lukin Gábor
IDŐ VAN 1985 Hunnia Stúdió Gothár Péter Esterházy Péter, Gothár Péter Dávid Zoltán Selmeczi György
KÉPVADÁSZOK 1985 Dialóg Stúdió Szurdi András, Szurdi Miklós Szurdi András, Szurdi Miklós Szalai András Döme Zsolt
ORFEUSZ ÉS EURYDIKÉ 1985 Budapest Stúdió, MOKÉP Gaál István Gaál István Sára Sándor
A REJTŐZKÖDŐ 1985 Objektív Stúdió Kézdi-Kovács Zsolt Kézdi-Kovács Zsolt Kende János Sáry László
SZERELEM ELSŐ VÉRIG 1985 Dialóg Stúdió Dobray György, Horváth Péter Dobray György, Horváth Péter Andor Tamás Dés László
A TANÍTVÁNYOK 1985 Budapest Stúdió Bereményi Géza Bereményi Géza Kardos Sándor
VÁROSBÚJÓCSKA 1985 Budapest Stúdió Sós Mária Sós Mária, Rozgonyi Ádám Szabó Gábor Jiri Stivin, Másik János, Európa Kiadó
AKLI MIKLÓS 1986 Budapest Stúdió Révész György Révész György Szécsényi Ferenc Márta István, Szörényi Levente
BANÁNHÉJ KERINGŐ 1986 Hunnia Stúdió Bacsó Péter Bacsó Péter Andor Tamás Vukán György, Fényes Szabolcs
CSÓK, ANYU 1986 Objektív Stúdió Rózsa János Rózsa János, Vámos Miklós Ragályi Elemér Bródy János
DOKTOR MINORKA VIDOR NAGY NAPJA 1986 Hunnia Stúdió Sólyom András Békés Pál Mertz Lóránd Márta István
ELYSIUM 1986 Budapest Stúdió - koprodukció Szántó Erika Schulze Éva Zádori Ferenc
ÉRZÉKENY BÚCSÚ A FEJEDELEMTŐL 1986 Dialóg Stúdió Vitézy László Vitézy László, Hankiss Ágnes Jankura Péter Márta István
GONDVISELÉS 1986 Budapest Stúdió, MTV Erdőss Pál Kardos István Pap Ferenc, Sas Tamás Balázs Ferenc
HAJNALI HÁZTETŐK 1986 Budapest Stúdió, MTV Dömölky János Dömölky János, Ottlik Géza Koltai Lajos Tamássy Zdenkó
HOL VOLT, HOL NEM VOLT…. 1986 Objektív Stúdió Gazdag Gyula Győrffy Miklós, Gazdag Gyula Ragályi Elemér Márta István
LAURA 1986 Objektív Stúdió Böszörményi Géza Böszörményi Géza Pap Ferenc Selmeczi György, Balázs Ferenc
MALOM A POKOLBAN 1986 Hunnia Stúdió Maár Gyula Moldova György, Maár Gyula Márk Iván
A NAGY GENERÁCIÓ 1986 Dialóg Stúdió András Ferenc Bereményi Géza, András Ferenc Ragályi Elemér Kovács György
SZAMÁRKÖHÖGÉS 1986 Hunnia Stúdió Gárdos Péter Osváth András, Gárdos Péter Máthé Tibor Novák János
SZÖRNYEK ÉVADJA 1986 Dialóg Stúdió Jancsó Miklós Hernádi Gyula, Jancsó Miklós Kende János Simon Zoltán, Cseh Tamás
VAKVILÁGBAN 1986 Dialóg Stúdió, MTV Gyarmathy Lívia Marosi Gyula, Gyarmathy Lívia Pap Ferenc Balázs Ferenc, Sándor Jenő, Fényes Szabolcs, Dobsa Sándor
A MENYASSZONY GYÖNYÖRŰ VOLT 1987 MAFILM - koprodukció Gábor Pál Lucio Manlio Battistrada, Enzo Lauretta, Stefano Milioto, Gábor Pál Kende János Nicola Piovani
HÓTREÁL 1987 Hunnia Stúdió Szabó Ildikó Szabó Ildikó Dávid Zoltán Másik János
"ISTEN VELETEK, BARÁTAIM" 1987 Hunnia Stúdió, MTV Simó Sándor Bíró Zsuzsa, Simó Sándor Andor Tamás Tamássy Zdenkó
AZ ÉN XX. SZÁZADOM 1988 MAFILM - koprodukció Enyedi Ildikó Enyedi Ildikó Máthé Tibor Vidovszky László
KÜLDETÉS EVIANBA 1988 MAFILM - koprodukció Szántó Erika Szántó Erika Szabó Gábor Fényes Szabolcs
NYITOTT ABLAK 1988 MAFILM, Dialóg Filmstúdió, Vidám Színpad, Ramovill Bednai Nándor Bednai Nándor, Szenes Iván Illés György Fényes Szabolcs
SZTÁLIN MENYASSZONYA 1990 MAFILM - koprodukció Bacsó Péter Vlagyimir Tyendrjakov Köllő Miklós, Bacsó Péter Jörg Schoch, Uli Goldhahn
ÉDES EMMA, DRÁGA BÖBE 1991 MAFILM Audio Kft - koprodukció Szabó István Szabó István Koltai Lajos Móricz Mihály, Bornai Tibor, Nagy Fero
ÉS MÉGIS… 1991 MAFILM, Budapest Filmstúdió, Obijektív Filmstúdió Kézdi-Kovács Zsolt Kézdi-Kovács Zsolt Sára Balázs Bernáth Sándor
SZERELMES SZÍVEK 1991 MAFILM Audio Kft, Filmproducer Kft., Sámson Holding Kft, Dialóg Filmstúdió Dobray György Mészöly Gábor Halász Gábor Fenyő Miklós
A BROOKLYNI TESTVÉR 1994 MAFILM, Hunnia Filmstúdió Gárdos Péter Gárdos Péter, Osváth András, Bíró Zsuzsa, Tóth Zsuzsa Máthé Tibor Novák János
CSAJOK 1995 MAFILM - koprodukció Szabó Ildikó Szabó Ildikó Jankura Péter Másik János
MEGINT TANÚ 1995 Focus Film, MTM Cinnefilm, MTV, Fotex, MAFILM Bacsó Péter Bacsó Péter, Fábry Sándor Andor Tamás Vukán György, Creative Art Ensemble
GYILKOS KEDV 1996 MAFILM Rt. , Hétfői Műhely Stúdió alapítvány Erdőss Pál Kardos István Pap Ferenc Másik János
RETÚR 1996 Film Art, Telefilm, MMKA, Mafilm Palásthy György Palásthy György Illés György Hollós Máté
SZTRACSATELLA 1996 Objektív Filmstúdió, MTV, MAFILM Kern András Kern András Ragályi Elemér Presser Gábor
WITMAN FIÚK 1997 MAFILM - koprodukció Szász János Szász János Máthé Tibor
A HÍDEMBER 2002 Mafilm Invest, FilmArt, NET Entertainment, MTV Bereményi Géza Bereményi Géza, Can Togay Kardos Sándor Másik János
A BOLDOGSÁG SZÍNE 2003 MAFILM, MTV, FilmArt Pacskovszky József Pacskovszky József Gózon Fransisco Ando Drom, Sonoton Music Library

A Mafilm közreműködésével készült filmek[83][szerkesztés]

(nem teljes lista)

Év Cím Rendező Producer
1967 The Fixer John Frankenheimer Metro-Goldwyn-Mayer
1969 First Love Maximilian Schell Alfa Film
1971 Das falsche Gewicht Bernard Wicki Intertel
1972 Blue Beard Edward Dmytryk Barnabé Production
1974 Love and Death Woody Allen Charles H. Joffe Production
1976 The Prince and the

Pauper

Franklin Schaffner Alexander Salkind
1977 Anna Karenina Basil Coleman BBC
1978 The Ninth Configuration William Peter Blatty Blatty-Pepsico
1980 Escape to Victory John Huston Lorimar Pictures
1981 Sphinx Franklin Schaffner Orion Pictures
1982 The Phantom of the

Opera

Robert Markowitz Robert Halmi Inc.
1982 Die weisse Rose Michael Verhoeven Sentana Film, München
1983 Edith et Marcel Claude Lelouch Les Films 13 – Parafrance Films
1983 For Those I Loved Robert Enrico Producteurs Associes, Paris
1985 War and Love Moshe Mizrahi Stafford Productions
1985 Anna Karenina Simon Langton Ray Stoyk Productions
1985 Mata Hari Curtis Hurrington Cannon Films
1985 Lionheart Franklin Schaffner Taliafilm II
1986 Of Pure Blood Joseph Sargent Warner Bros TV
1987 Terminus Pierre-William Glenn Les Film du Cheval de Fer
1987 Hanna’s War Menahem Golan Cannon Film Inc.
1987 Lena Ed Sherin Robert Greenwald Prod.
1988 Red Heat Walter Hill Carolco Production Services
1988 The Threepeny Opera Menahem Golan Cannon Film Inc.
1989 A Connecticut Yankee int

he  Court of King Arthur

Mel Damski Round Table Prods. N.V.
1989 Georg Elser – Einer aus

Deutschland

Klaus Maria Brandauer Mutoscope Film
1989 Cyrano Jean Paul Rappeneau Hachette Premiere &Cie
1989 Nightmare Years Anthony Page Consolidated
1989 Music Box Costa-Cavras Carolco Production Services
1989 The Phantom of the

Opera

Dwight Little Cannon Screen Entertainment
1989 Dracula Roger Cardinal Misha TV Prod.
1990 Hudson Hawk Michael Lehmann Joel Silver
1992 Maigret James Cellan-Jones Granada Television (UK)
1993 M. Butterfly David Cronenburg Warner Brothers
1993 Charlemagne Clive Donner Pathe TV – Lux S.p.a.
1993 Brother Cadfel Graham Theakson Central Films
1994 A Kid in King Arthur’s

Court

Michael Gottlieb Tapestry Films (USA)
1994 Le Jardin des Plants Philippe de Broca Son et Lumire, Paris
1995 Laughter in the Dark Uli Edel Treehouse - Interimages
1996 Evita Alan Parker Parker-Stigwood-Vajna
1996 The Hunchback Peter Medak Alliance Communication

– Turner /TMA

1998 A Knight in Camelot Roger Young Gillott - Rosemont
1999 Jakob the Liar Peter Kassowitz Columbia Pictures
2000 In the Beginning Kevin Connor Hallmark Entertainment
2001 Spy Game Tony Scott Universal Studios-

Beacon Communications

2001 All the Queen’s Men Stefan Ruzowitzky Streamline Filmproduction

GmBH

2002 Napoléon Yves Simoneau GMT - KirchMedia
2002 I Spy Betty Thomas Blue Sky Prod. Ltd.
2002 Sniper II. Craig Baxley
2002 Dinotopia Marco Brambilla Walt Disney – ABC - Hallmark
2002 Underworld Len Wiseman Lakeshore Entertainment
2003 Being Julia István Szabó Alliance Pictures
2003 The Lion in Winter Andrei Konchalovskiy Hallmark Entertainment
2004 A Chirstmas Carol Arthur A. Seidelman Hallmark Entertainment
2005 Fateless Lajos Koltai
2005 The Collector Athony Atkins Collector Productions
2005 Day of Wrath Adrian Rudomin Azucar Entertainment
2005 The Moon And The Stars John Irvin Buskin Film
2005 Copying Beethoven Agnieszka Holland Sidney Kimmel Entertainment
2006 Eragon Stefen Fangmeier Fox 2000 pictures
2006 Robin Hood 1-3 Graeme Har Tiger Aspect Productions
2006 The Company Mikael Salomon Sony Television
2006 Amusement John Simpson New Line Cinema
2007 John Adams Tom Hooper HBO
2007 Moon Princess Gabor Csupo Forgan – Smith Entertainment
2008 The Boy int he

Striped Pajamas

Mark Herman Miramax Films
2008 Season of the Witch Dominic Sena Relativity Media
2009 Le Rafle Rose Bosch Légende Films
2009 The Pillars of the Earth Sergio Mimica-Gezzan Tandem Entertainment
2009 Going Postal John Jones All3 Media International
2009 Memories of Anne Frank Alberto Negrin Italian International Film
2009 The Dept John Madden Miramax Films, Marv Films,

Pioneer Pictures

2010 The Raven James McTeigue Intrepid Pictures
2010 Magic Boys Robert Koltai B & B Entertainment Group
2010 Monte Carlo Thomas Bezucha Fox 2000 Pictures
2010 Isenhart Handsjörg Thum Ninety-Minute Film
2010 Bel Ami Declan Donnellan Redwave Films
2011 World Without End Michael Caton-Jones Tandem Communications
2011 Asterix Laurent Tirard Fidelité Films
2012 The Centenarian Felix Herngren Nice Flx Pictures
2013 Dracula Andy Goddard NBC Universal Television
2013 Fleming Mat Whitecross BBC America
2013 Kenau Maarten Treurniet Fu Works

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ez a nap a magyar filmé (magyar nyelven). kultúra.hu, 2019. május 2. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  2. Origo: Az elveszett mozgókép, ami miatt ma ünnepeljük a magyar film napját (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  3. Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár Rt.. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  4. a b c Hunnia Filmgyár Rt.. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  5. SÁRGA CSIKÓ. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  6. Dr. Janovics, Jenő. A magyar film gyermekévei Erdélyben. Bp. Filmkultura [1936] 
  7. B. Nagy László: Nemeskürty István filmtörténeti könyvei (1966) 
  8. Fantasztikum a magyar némafilmben I. - A fehér műfajok // tanulmány // Filmtett - Erdélyi Filmes Portál (magyar nyelven). Filmtett - Erdélyi Filmes Portál. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  9. Michael Curtiz | Biography, Movies, Assessment, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  10. A tolonc - Rendezte: Kertész Mihály. MaNDA. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  11. Az erdélyi némafilmgyártás története. www.termeszetvilaga.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  12. Kőháti Zsolt. Tovamozduló ember tovamozduló világban – a magyar némafilm 1896–1931 között. Bp. Magyar Filmintézet, 1996. 
  13. Filmstúdió a színház udvarán (magyar nyelven). kronikaonline.ro. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  14. Megjelent a kolozsvári némafilm történetét bemutató képeskönyv. film.sapientia.ro. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. Népszava: Andy Vajna humoros arcát mutatta a Mafilm-partin (fotók) (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  16. Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  17. FEHÉR ÉJSZAKÁK. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  18. Fehér éjszakák”.  
  19. Magyar Film Iroda Rt. (MFI). www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  20. A magyar film 1939 és 1945 között (magyar nyelven). metropolis. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  21. Tobis-Klang hangrendszer. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  22. a b A kék bálvány. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  23. Íme az első magyar hangosfilm | szmo.hu. www.szeretlekmagyarorszag.hu, 2013. április 28. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  24. A magyar filmgyártás 85 éve (magyar nyelven). Cultura.hu, 2014. január 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  25. hemeroteca.deakt.hu. hemeroteca.deakt.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  26. Kísértés / 2. Uránia Filmnapok | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. urania-nf.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  27. MEK: Egy éjszaka Erdélyben. Digitális Képarchívum. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  28. Emberek a havason - Alapfilmek (angol nyelven). Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  29. 17. A magyar film (1945-1957) (magyar nyelven). MAFSZ, 2014. június 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  30. A magyar film története”. Filmkultura.  
  31. a b Szilágyi Gábor. Tűzkeresztség. Bp. Magyar Filmintézet, 1992 
  32. Volt egyszer egy Filmgyár - I/1. Az ötvenes évek. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  33. a b c Langer István: Fejezetek a filmgyár történetéből. I. kötet. 1917–1944. Kézirat. Budapest, 1979 
  34. Merry-Go-Round”.  
  35. Hannibál tanár úr”.  
  36. Légy jó mindhalálig - Production & Contact Info | IMDbPro. pro.imdb.com. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  37. Pacsirta - Production & Contact Info | IMDbPro. pro.imdb.com. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  38. Édes Anna - Production & Contact Info | IMDbPro. pro.imdb.com. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  39. Nemes Károly. A magyar filmművészet története 1957 és 1967 között. Bp. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1978. 
  40. a b Magyar Film Iroda Rt. (MFI). www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  41. a b A MAFILM TÖRTÉNETE - Rövid történeti összefoglaló | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  42. a b Mihályi Péter. „Privatizáció és államosítás Magyarországon – Régmúlt és közelmúlt” 2018 (Kézirat) 
  43. a b Volt egyszer egy Filmgyár - I/2. A hatvanas évek. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  44. Bejártuk a filmgyár legrejtettebb zugait (magyar nyelven). Válasz. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  45. Fóti stúdió | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  46. Volt egyszer egy Filmgyár - Prológus. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  47. Volt egyszer egy Filmgyár - I/3. A hetvenes évek elején.... www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  48. The Red and the White”.  
  49. Volt egyszer egy Filmgyár. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  50. Mephisto”.  
  51. Hanussen”.  
  52. Diary for My Children”.  
  53. Volt egyszer egy Filmgyár - III. Sikerek és kudarcok. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  54. Tamás, Pál: Filmgyári emlékkő (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  55. Volt egyszer egy Filmgyár - IV. A magyar filmgyártás válságos esztendői (1986-2000). www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  56. a b A műterem az első lépés. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  57. Volt egyszer egy Filmgyár - IV. A magyar filmgyártás válságos esztendői (1986-2000). www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  58. MMK, Magyar Mozgókép Közalapítvány. web.archive.org, 2009. március 25. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  59. a b c A Mafilm vergődése: Államgyár (magyar nyelven). magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  60. Készül a filmtörvény: Nagyjelenet (magyar nyelven). magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  61. A műterem az első lépés. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  62. Összegző megállapítások és intézkedési terv a Magyar Mozgókép Közalapítvány jogi, szervezeti és gazdasági átvilágítása alapján (2010) 
  63. Jelentés az MMK Kuratóriuma részére a Magyar Mozgókép Közalapítvány 2005-2009 évi gazdálkodásának átvilágításáról 
  64. a b Index: Vajna vezeti a filmes adósságok tárgyalásait (magyar nyelven). index.hu, 2011. április 26. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  65. Kati, Gőzsy: Hogy lesz ebből filmipar? (magyar nyelven). index.hu, 2011. március 31. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  66. Kati, Gőzsy: A banknak nem érdeke bedönteni a filmipart (magyar nyelven). index.hu, 2010. szeptember 22. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  67. Megszüntették a Magyar Mozgókép Közalapítványt | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  68. Franklin, Anna: FNE Exclusive: Q&A with Andy Vajna, Hungarian Film Commissioner - FilmNewEurope.com (brit angol nyelven). www.filmneweurope.com. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  69. Tervek és fejlesztések a Mafilmben. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  70. Így néz ki a magyar filmstúdió, ahol bármit le lehet forgatni (magyar nyelven). Válasz. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  71. Magyar Közlöny Online. www.kozlonyok.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  72. Sikeres, színvonalas filmekért dolgozik januártól a Nemzeti Filmintézet - mozi hírek - mediainfo - Médiások médiája. www.mediainfo.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  73. Tbg: Rogán Antal minisztériuma alá került a filmszakma felügyelete. 444, 2019. december 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  74. a b Januártól megkezdi tevékenységét a Nemzeti Filmintézet (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  75. Magyar Nemzeti Filmalap | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  76. Egyszerűsített éves beszámoló, 2019 - MAFILM-PROFILM Reklám kft. - Kelt: 2020. 02. 27.”.  
  77. Mafilm.hu / Akadálymentesített verzió. akadalymentesitett.mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
  78. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1157/2020. (IV. 15.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság fóti telephelyének fejlesztésével összefüggő intézkedésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  79. Krisztina, Pálúr: Gazdasági akcióterv: négy műteremmel bővül a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiókomplexuma (magyar nyelven). index.hu, 2020. április 20. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  80. MTI: 100 éves a Filmgyár – így ünnepelt a szakma! (magyar nyelven). Filmtekercs.hu, 2017. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  81. Megosztom, Százéves a magyar Filmgyár 2017 09 08 09:29: Ünnepi tiszteletadás: Fábri Zoltán nevét viselik a filmstúdiók (magyar nyelven). KEMMA. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  82. Saját gyártású filmek listája | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  83. Nálunk készült filmek listája | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Lajta Andor. Filmművészeti Évkönyv az 1920. évre. Bp. 1920.
  • Dr. Janovics Jenő. A magyar film gyermekévei Erdélyben. Bp. Filmkultura. 1936.
  • Nemeskürty István. A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története. (1907 – 1930.) Bp. Magvető Kiadó, 1961.
  • Nemeskürty István. A magyar film története. (1912 – 1963.) Bp. Gondolat Kiadó, 1965.
  • Nemes Károly. A magyar filmművészet története 1957 és 1967 között. Bp. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1978.
  • Langer István. Fejezetek a filmgyár történetéből. I. kötet. 1917–1944. Kézirat. Bp. 1979.
  • Nemes Károly. A magyar filmművészet története 1968 és 1972 között. Bp. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1979.
  • Nemeskürty István. A képpé varázsolt idő. A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos áttekintéssel a világ filmművészetére. Bp. Magvető Könyvkiadó, 1984.
  • Kulik, Karol. Alexander Korda: The Man Who Could Work Miracles. Virgin Books, 1990.
  • Szilágyi Gábor. Tűzkeresztség. A magyar játékfilm története 1945–1953. Bp. Magyar Filmintézet, 1992.
  • Kőháti Zsolt. Tovamozduló ember tovamozduló világban – a magyar némafilm 1896–1931 között. Bp. Magyar Filmintézet, 1996.
  • Szabó Zoltán Attila. Volt egyszer egy Filmgyár. (Mafilm-sztori 1976–2000) Bp. Greger-Delacroix, 2000.
  • Cunningham, John. Hungarian Cinema: From Coffee House to Multiplex. London. Wallflower Press, 2004.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]