Zoltán Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Zoltán Gábor (Budapest, 1960. március 15.) rendező, szerkesztő, író. Születése óta a Városmajor lakója. Évek óta kutatja lakóhelye nyilas, 1944/1945 kori történetét. Kutató munkája eredményeképpen született nagy sikerű regénye, az Orgia.

Életút[szerkesztés]

Gimnazistaként néhány novelláját megjelenésre elfogadták. Orvosnak készült, ismerősei javaslatára, Színművészeti Főiskolára is jelentkezett.[1] Vámos László tanítványaként, színház-rendező szakon végzett. Kőszínházi keretek között csak két szezonban tevékenykedett. Ezt követően alternatív társulatokkal dolgozott, majd a Magyar Rádió külső, később belső munkatársa lett. Sok tucatnyi hangjáték, irodalmi műsor szerkesztője, rendezője volt. 2011-ben az irodalmi műhely leépítésével, státuszát megszüntették. Másfél évtized után kezdett ismét írni. Első kötete 1997-ben jelent meg.

Rendezéseiből[szerkesztés]

Színház[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 7.[2].

Hangjáték[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Orgia[szerkesztés]

A regény 2016-ban a Pesti Kalligram gondozásában jelent meg, rendkívüli sikert aratott mind az olvasók, mind az irodalmárok körében. A szerző átvehette a Déry Tibor-díjat és jelölést kapott az AEGON művészeti díjra is.

A mű keletkezéstörténetéről.[3] 1990-ben Marsal Éva, rádiós szerkesztő kért tőle anyagot a "Mi utcánk" című riport sorozatához. Ekkor szembesült a Városmajorban történt háború végi eseményekről. Történészi mélységű kutatómunkája produktumainak egy részét a Holmi közölte.[4][5][6]

A mű munkacíme Véresmajor volt. Ez dokumentarista regény, a szerző szerint további kutatások után esély van arra, hogy megjelenjen. Az Orgia történelmi mélységgel, hitelességgel készült szépirodalmi alkotás, melyben a gyilkosok eredeti, az áldozatok fiktív névvel szerepelnek.

Részlet Závada Pál laudációjából
Azok az eddig elképzelhetetlennek vélt rémtettek, amelyeknek a Renner nevű – áldozatból tettestárssá váló – főszereplőt követve a tanúi leszünk, szinte sokkolják az olvasót. Mégsem csupán az elborzasztó emberi cselekedetek pőre fölsorakoztatásán múlik ennek a könyvnek a roppant erős hatása, hanem a megformálás hogyanján is. Zoltán Gábor addig küzdött rettenetes anyagával, míg meg nem tudta úgy ragadni, hogy igazi regényhez méltó ereje támadjon, és olvasójára így hasson átütően.

Hang és kép[szerkesztés]

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]