Dubrovay László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dubrovay László
Életrajzi adatok
Született 1943. március 23. (75 éves)
Budapest
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Díjak
Tevékenység zeneszerző,
pedagógus

Dubrovay László (Budapest, 1943. március 23. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zeneoktató, érdemes művész.

Életpályája[szerkesztés]

Apja, Dubrovay László kántortanító volt, anyja Krendl Irén. Négyéves korától édesapja zongoraóráival kezdte. Zeneszerzés szakon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett; diplomáját – kitűnőre vizsgázva – 1966-ban kapta meg. Zeneszerzést Vaszy Viktortól, Szelényi Istvántól, Szabó Ferenctől és Vincze Imrétől tanult. 1966 és 1971 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, 1971-től 1972-ig a Hamburgische Staatsoper korrepetitora lett. Tanulmányait 1972-től 1974-ig Kölnben, Karlheinz Stockhausennél és Hans-Ulrich Humpertnél folytatta, ahol a 20. század legmodernebb hangkutatási eredményeit, különféle komponálási technikákat sajátított el, megismerkedve az elektronikus zenével is, mely a későbbiekben igen jelentős területei közé tartozott, amiképpen új, először általa alkalmazott zenei technikák kifejlesztése is. Dubrovay kísérletező és felfedező típus, aki a hangszerek új és újszerű kombinációinak és megszólaltatásának kidolgozására egyaránt fogékony. 1974-75-ben a Westdeutscher Rundfunk elektronikus stúdiójában működött. 1976-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán tanít. 1985-ben – a Künstlerprogram keretében – Berlinbe hívták.

Elektronikus stúdiókban dolgozott: Köln, Freiburg, Berlin, Lüneburg, Bourges, Stockholm, Budapest.

Zeneszerzői tevékenysége során komponált operát, táncjátékot, zenekari-, kamara-, szóló-, fúvószenekari, kórus-, továbbá elektronikus- és komputer zenei műveket is.

Magánélete[szerkesztés]

Házas ember, második felesége Ménes Aranka, első házasságából gyermeke Zsófia (1978).

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Faust, az elkárhozott (táncjáték);
  • A képfaragó (táncjáték);
  • A váltságdíj (opera);
  • Faust (balettszvit);
  • Aphrodité (balettszvit)
  • Verificazione;
  • Succession;
  • Magyar szimfónia;
  • Két zongoraverseny;
  • Hegedűverseny;
  • Cimbalomverseny;
  • Fuvolaverseny;
  • Trombitaverseny;
  • Hármasverseny zenekarra, fuvolazenekari művek
  • 12 szóló különböző hangszezrekre
  • 3 vonósnégyes
  • 2 fafuvósötös
  • 2 rézfúvosötös
  • 1956 (a forradalom és szabadságharc emlékére szimfonikus képek versmondóra és zenekarra)[1]
  • Elektronikus zene, komputer-zenedarabok (Symphonia, Cry into the Night)
  • Duó hegedűre és csellóra

Társasági tagság[szerkesztés]

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Dubrovay László szócikkét ld. I. köt. 415. o

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap