Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Nemzeti Zenede műemlék épülete

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium Magyarország egyik legrégebbi zeneoktatási intézménye. Alapításának története a reformkorba (1840) nyúlik vissza.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1840-ben Mátray Gábor igazgatásával megalakult a Nemzeti Zenede, a Pest-Budai Hangász Egylet Énekesiskolájaként. A növendékek száma: 75. Az alapításhoz szükséges összeg előteremtésében vezető szerepet játszott Liszt Ferenc, aki két nagy sikerű hangversenyt adott a Hangász Egylet javára, és báró Sina Simon bőkezű adakozó. 10 évvel később már 200 növendéke volt és a korábbi ének-, zeneszerzés és kórus szakok mellett megalakult a zongora, hegedű, gordonka, fuvola és klarinét tanszak is.

1867-ben végérvényesen Nemzeti Zenedére keresztelték az intézményt és a Zeneakadémia 1875-ös megalakulásáig a magyar zeneoktatás legrangosabb otthona lett, kiváló tanárokkal (Aggházy Károly, Allaga Géza). Ekkoriban hangzottak el báró Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter biztató szavai: ”…hazai intézeteink közt oly kiváló helyet foglal el, hogy erejében és hatáskörében egyre gyarapodva – azt kívánom – a magyar zeneművészet valódi ápolójává váljék…”

Rövid időre – 1920–27 között – a Nemzeti Zenede állami kezelésbe került, de 1927 után ismét mint egyesületi szervezet alakult ujjá. Az iskola vezetésében olyan kiváló muzsikusokat, nagy tekintélyű tanárokat találunk, mint Szendy Árpád, Kern Aurél, Haraszti Emil, Szabados György.

1941-től Kresz Géza hegedűművész állt az intézmény élére. Az ő kezdeményezésére indult el a gimnáziumi tagozat. A második világháború után, 1948-ban állami rendelettel felszámolták a Nemzeti Zene Egyesületet és az iskola Állami Konzervatórium néven működött tovább, felvállalva a tanárok továbbképzését is. A zenegimnáziumi oktatás is folytatódott, 1954-től hivatalosan a középfokú zeneoktatás budapesti feladatait látta el. Ekkor Sándor Frigyes volt az igazgató, akit 1958-ban Fasang Árpád követett.

1966-tól a tanárképzést a Zeneakadémiához csatolták. Az iskola ekkor vette fel a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nevet. 1973-tól Halász Ferenc hegedűművész irányítása alatt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorlóiskolája lett. 1990-ben – ekkor már Szabó Tibor karnagy az igazgató – a közismeret keretein belül újraindul a gimnáziumi oktatás. Azóta az intézmény hivatalos neve: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája. Jelenleg több mint 400 hallgatója van 23 tanszakon. 2009 óta az intézmény élén Bokor György igazgató áll.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap