Szendy Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szendy Árpád
Szendy Árpád.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Golnhofer Árpád
Született 1863. augusztus 11.
Szarvas
Elhunyt 1922. szeptember 10. (59 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajok opera
Hangszer zongora
Tevékenység zongoratanár, zeneszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendy Árpád témájú médiaállományokat.

Szendy Árpád (eredeti neve Golnhofer; Szarvas, 1863. augusztus 11.Budapest, 1922. szeptember 10.) zongoraművész és -tanár, zeneszerző.

Élete[szerkesztés]

Édesapja gimnáziumi tanár volt.

Szendy a budapesti Nemzeti Zenedében Zapf Antal, a Zeneakadémián Gobbi Henrik (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. 188384-ben Liszt Ferenc is oktatta. 1888-tól maga is tanított az akadémián, 1890-ben tanárrá nevezték ki, s egészen haláláig volt az intézmény egyik vezető zongorapedagógusa, 1911-től a művészképzőt irányította.

Tanárként, zeneszerzőként egyaránt ókonzervatív nézeteket vallott. A Tanácsköztársaság bukása után jeleskedett a zenei direktóriumban részt vállaltak távoltartásában az oktatástól, igyekezett minden reformot megakadályozni a zongorapedagógiában, pl. a (csak) hozzá képest modernnek számító Dohnányi Ernő javaslatainak bevezetését.

1920-ban a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács ügyvezető alelnökévé és a Nemzeti Zenede elnök-igazgatójává nevezték ki, de betegsége miatt a következő évben lemondott.

Életében pedagógusként, komponistaként nagy tisztelet övezte, ami mára teljesen elveszett. Zeneszerzői stílusa a wágnerizmus, az álnépiesség és a vallásos giccs ötvözete.

Neves tanítványai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Mária. (Opera három felvonásban Szabados Bélával, ősbemutató Operaház, 1905. febr. 28., hat hét alatt ötször adták elő, soha többé nem játszották)
  • g-moll vonósnégyes (1905 körül)
  • Négy dal, op. 15
  • Pièces antiques, op. 16 (hegedű–vonószenekar, ill. hegedű–zongora változatban)
  • Magyar poémák zenekarra
  • Helikoni szvit (1921,; a Kisfaludy Társaság Greguss-díja, 1923)

zongoradarabok, dalok, didaktikai művek

Források[szerkesztés]

  • Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal. 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó. ISBN 963-330-540-3
  • Révai nagy lexikona. 17. köt. Budapest, 1925. Révai Testvérek
  • Szabolcsi BenceTóth Aladár: Zenei lexikon. 2., átd. kiad. 3. köt. Budapest, 1965. Zeneműkiadó
  • Vázsonyi Bálint: Dohnányi Ernő. Budapest, 1971. Zeneműkiadó

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap