Szendy Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szendy Árpád
Szendy Árpád.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Szendi Árpád Lajos
Született 1863. augusztus 11.[1][2]
Szarvas[3]
Elhunyt 1922. szeptember 10. (59 évesen)[1][2]
Budapest[4]
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Szülei Golnhoffer György
Iskolái
Pályafutás
Műfajok opera
Hangszer zongora
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendy Árpád témájú médiaállományokat.

Szendy Árpád, Szendi (Szarvas, 1863. augusztus 11.[5]Budapest, 1922. szeptember 10.)[6][7] zongoraművész és -tanár, zeneszerző.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, Szendy (1863-ig Golnhoffer) György gimnáziumi tanár, anyja Baltazár Ludovika (Lujza) volt.

Szendy a budapesti Nemzeti Zenedében Zapf Antal, a Zeneakadémián Gobbi Henrik (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. 188384-ben Liszt Ferenc is oktatta. 1888-tól maga is tanított az akadémián, 1890-ben tanárrá nevezték ki, s egészen haláláig volt az intézmény egyik vezető zongorapedagógusa, 1911-től a művészképzőt irányította.

Tanárként, zeneszerzőként egyaránt ókonzervatív nézeteket vallott. A Tanácsköztársaság bukása után jeleskedett a zenei direktóriumban részt vállaltak távoltartásában az oktatástól, igyekezett minden reformot megakadályozni a zongorapedagógiában, pl. a (csak) hozzá képest modernnek számító Dohnányi Ernő javaslatainak bevezetését.

1920-ban a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács ügyvezető alelnökévé és a Nemzeti Zenede elnök-igazgatójává nevezték ki, de betegsége miatt a következő évben lemondott.

Életében pedagógusként, komponistaként nagy tisztelet övezte, ami mára teljesen elveszett. Zeneszerzői stílusa a wágnerizmus, az álnépiesség és a vallásos giccs ötvözete.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.

Szendy Árpád sírja

Neves tanítványai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Mária. (Opera három felvonásban Szabados Bélával, ősbemutató Operaház, 1905. február 28., hat hét alatt ötször adták elő, soha többé nem játszották)
  • g-moll vonósnégyes (1905 körül)
  • Négy dal, op. 15
  • Pièces antiques, op. 16 (hegedű–vonószenekar, ill. hegedű–zongora változatban)
  • Magyar poémák zenekarra
  • Helikoni szvit (1921,; a Kisfaludy Társaság Greguss-díja, 1923)

Zongoradarabok, dalok, didaktikai művek

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 12.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  5. Születési bejegyzése a szarvasi evangélikus keresztelési akv. 570/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
  6. Halotti bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári halotti akv. 1195/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. július 27.)
  7. Gyászjelentése (1922). (Hozzáférés: 2020. július 7.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]