Rubik Ernő (játéktervező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rubik Ernő
Rubik Ernő cropped.jpg
Életrajzi adatok
Született1944július 13. (77 éves)
Budapest
Ismeretes mint a bűvös kocka feltalálója
SzüleiRubik Ernő
Gyermekek Rubik Ernő Zoltán
Rubik Anna
Iskolái
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Iparművészeti Főiskolán szobrászat, belsőépítészet
Más felsőoktatási
intézmény
BME építészmérnök
Pályafutása
Szakterület építészet, játéktervezés
Szakmai kitüntetések
Kossuth-díj (2007)
Magyar Szent István-rend (2014)
A Nemzet Művésze (2014)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rubik Ernő témájú médiaállományokat.

Ifj. Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13. –) A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrász, építész, formatervező, belsőépítész, játéktervező, feltaláló, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

A Rubik-kocka előtt[szerkesztés]

Édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező volt az esztergomi repülőgépgyárban, édesanyja Szántó Magdolna pedig költő volt.

Rubik szinte minden interjúban kijelentette, hogy inspirációját az édesapjától kapta. Idősebb Rubik Ernőt rendkívül elismert vitorlázórepülő-mérnökként tartják számon. Ezen a területen végzett széles körű szakértelme és munkája révén nemzetközi hírnévre tett szert. Rubik Ernő többször elmondta, hogy mellette sok mindent megtanult, megtanulta például, hogy a munka értéket létrehozó folyamat, amelynek van célja és egyben pozitív eredménye is. Olyan ember volt, aki képes volt akár "egy dombot is elhordani a helyéről". Semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy ha meghozott egy döntést, akkor azt véghez ne vigye, meg ne valósítsa, akár a saját két kezével is. Egyetlen munkát sem tartott méltánytalannak vagy érdemtelennek.[1]

A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola jó indulás volt a szülők mérnöki és művészi vénájának folytatására; ötvös-, festő- és szobrásztanulmányokat folytatott. 1967-ben építészmérnökként végzett a BME Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult tovább.

Rubik az egyetemet és az általa biztosított oktatást az életét meghatározó eseménynek tekintette. Kijelentette: "Az iskolák lehetőséget kínáltak nekem a tantárgyak ismereteinek megszerzésére, és ezzel egyidőben olyan kézműves ismeretek elsajátítására, amelyek mentori irányítást, sok gyakorlást, kitartást és szorgalomat igényeltek."[2]

A Rubik-kocka születése[szerkesztés]

1971 és 1979 között Rubik építészetet tanított a Budapesti Iparművészeti Főiskolán, ahol tanársegéd, majd adjunktus, végül docens lett. Az akadémia tervező professzoraként geometriás modellek készítésével foglalkozott. Az egyik a kocka prototípusa volt, amely 27 fatömbből készült; Rubiknak egy hónapjába került, amíg rájött a kocka problémájának megoldására. A fadaraboktól és a gumiszalagoktól kiindulva Rubik elhatározta, hogy olyan szerkezetet hoz létre, amely lehetővé teszi az egyes darabok mozgatását anélkül, hogy az egész szerkezet szétesne. Rubik eredetileg fát használt a kockához az egyetemi műhely adottságai miatt, és mivel a fát egyszerű anyagnak tekintette, hogy ezzel dolgozzon, nem igényel kifinomult gépeket. Rubik kézzel készítette a kocka eredeti prototípusait, vágva a fát, fúrva a lyukakat és elasztikus szalagokkal tartva egybe találmányát.[3]

Rubik megmutatta prototípusát az osztályának, és tanulóinak nagyon tetszett. Rubik rájött, hogy a kocka egyszerű felépítése miatt viszonylag egyszerűen gyártható, és nagyobb közönség számára is vonzó lehet. Rubik apja több szabadalommal rendelkezett, így Rubik ismerte az eljárást és szabadalmat kért a találmányára. Ezután elhatározta, hogy gyártót keres Magyarországon, ám ez nagy nehézségekbe ütközött abban az időben a magyar merev tervgazdaság miatt. Végül Rubiknak sikerült találnia egy kis céget, amely műanyaggal dolgozott és sakkdarabokat készített. A kocka eredetileg Magyarországon „Bűvöskocka” néven került forgalmazásra.[4] Mivel hasznos eszköznek bizonyult az algebrai csoportelmélet oktatásában, 1977 végén a Konsumex, egy magyar állami kereskedelmi vállalat elkezdte forgalmazni. Rubik 1979-ben engedélyezte a Magic Cube-t az Ideal Toys, egy amerikai társaság számára. Az Ideal a Magic Cube-t újratervezte a Rubik-kocka elé, mielőtt 1980-ban bemutatta volna a nemzetközi közönségnek.[5][6] A kocka prototípusától a jelentős tömegtermelésig tartó folyamat hat évig tartott.[7] A Rubik-kocka azonnali siker lett világszerte, több Év Játék-díját nyerte el, és az 1980-as évek népkultúrájának meghatározója lesz. 1980-ra a Rubik kocka az egész világon forgalomba került, több, mint 100 millió eredeti darabot értékesítettek belőle, leginkább a kibocsátást követő, nagy népszerűséget hozó, első három év során. (Becslések szerint 50 millió hamis utánzat készült a Rubik-kockából.) Körülbelül 50 könyvet publikáltak arról, hogyan lehet megoldani a Rubik-kocka rejtélyét.A mai napig több mint 350 millió Rubik-kocka került értékesítésre, így ez minden idők egyik legkelendőbb játéka.[8][9]

Az életút folytatása, új találmányok[szerkesztés]

A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az …És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támogatására. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára és a Rubik Stúdiót igazgatja, valamint a játékszoftverek fejlesztése és az építészeti témák kötik le.

A Rubik-kocka 40. évfordulóját 2014-ben világszerte megünnepelték.

Fia Rubik Ernő Zoltán zeneszerző, jazz-zongorista.

Játékai[szerkesztés]

Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Később a kígyó (1977) és bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a bűvös kockáét. Maga a bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a bűvös dominó, a sudokube és a Rubik-óra is, valamint 2009-ben jelent meg a Rubik’s 360 néven kiadott Rubik-gömb.[10]

Kötetei[szerkesztés]

  • A bűvös kocka; szerk. Rubik Ernő, előszó David Singmaster; Műszaki, Bp., 1981
  • Bűvös négyzetek; Triál, Bp., 1987
  • Rubik-rejtvények. Vérbeli fejtörők, nem csak profiknak. Több mint száz vizuális rejtvény, valamennyi Rubik-színekben; bev. Rubik Ernő; Alexandra, Pécs, 2001
  • A mi kockánk; Libri, Bp., 2020

Fontosabb díjai[szerkesztés]

A Bűvös kocka

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ernő Rubik - European Year of Creativity and Innovation 2009 - EUROPA. web.archive.org, 2016. március 28. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  2. Ernő Rubik - European Year of Creativity and Innovation 2009 - EUROPA. web.archive.org, 2016. március 28. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  3. CNN, By George Webster: The little cube that changed the world. CNN. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  4. Rubik's Cube. www.firstversions.com. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  5. Rubik's Cube 40th Anniversary: 9 Facts Behind The Famous 3-D Toy Puzzle. International Business Times, 2014. április 25. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  6. About us (brit angol nyelven). www.rubiks.com. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  7. CNN, By George Webster: The little cube that changed the world. CNN. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  8. Rubik's Cube 40th Anniversary: 9 Facts Behind The Famous 3-D Toy Puzzle. International Business Times, 2014. április 25. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  9. Rubik's Cube 25 years on: crazy toys, crazy times (angol nyelven). The Independent, 2007. augusztus 16. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  10. Bemutatták a Rubik-gömböt. (Index, 2009. február 5.)
  11. Ők Budapest új díszpolgárai Index.hu, 2014. április 30.

További információk[szerkesztés]