Németh János (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németh János
Született 1934március 16. (83 éves)
Zalaegerszeg
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szobrász, keramikus
Díjak Munkácsy Mihály-díj (1970)
Kossuth-díj (2014)
A Nemzet Művésze (2014)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh János témájú médiaállományokat.

Németh János (Zalaegerszeg, 1934. március 16.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar szobrász, keramikus. Művészetére erőteljesen hatott a göcseji népi fazekasság szellemisége és formavilága. Alkotásainak anyaga jellemzően agyagmázas samott. Legjelentősebb alkotásai az épületekhez kötődő kerámia relief-ek (faliképek), illetve kerámia domborművek. Az AIC és a Hungária 24 művészcsoportok tagja.

Művészi életútja[szerkesztés]

Zalaegerszeg: Állandó kiállítás (Foto:KT)

Zalaegerszegen született, 1934-ben. Nemcsak apja, hanem már nagyapja is keramikus volt. 1953-ban került az Iparművészeti Főiskola kerámiai tanszékére, ahol Borsos Miklós és Gádor István tanítványa volt. Diplomamunkája – a „Kakas” – már sejtette, hogy a magyar kerámiaművészetben új hang van kialakulóban. Nemcsak a téma volt az eddigiekhez képest szokatlan, hanem a kifejezés, a megmunkálás módja is. A kakas testét, nyakát, taraját, szárnyát, sőt még lábát is fazekaskorongon készült elemekből állította össze. Ezzel Németh János a fazekasság munkaeszközéhez, a koronghoz nyúlt vissza, és a későbbiekben is - szinte kizárólag - ezzel készítette alakjainak, figuráinak alkotóelemeit.

A Zalaegerszegi Kályhagyár tervezőjeként Zalaegerszegen telepedett le, később itt lelt műteremházra. Sikeres művészi pályafutása során is hű maradt városához, annak megbecsült – szeretett - polgárává vált.

Alkotóművészként első, önálló kiállításán 1961-ben Zalaegerszegen és Nagykanizsán mutatkozott be. Ezt az anyagot 1962-ben, Veszprémben is bemutatták. A sikeres indulást a kísérletezés, a kutatás éveinek viszonylagos csendje követte.

1965-től megsűrűsödtek szereplései: nemcsak a hazai, hanem a külföldi képző- és iparművészeti kiállításoknak, biennáléknak is állandó és sikeres résztvevője.

Az alakos kerámiák[szerkesztés]

Németh János Búsuló paraszt című műve

A családi hagyományok, a fazekas élet emlékei állandó ihletői. Az „Öreg fazekas”-ban nagyapjának állított emléket, ezért figurájának karakter- hitelességére is ügyelt. A „Korongos”-ban már kevésbé kötötték a hagyományok, a figura mozgalmasságára, dinamikájának kifejezésére is törekedett.

Művészetében azok a vonások erősödtek fel, melyekkel aztán el is kötelezte magát: nem a szobrászi megoldás módszerei érdeklik, hanem a fazekaskoronggal való művészi átalakítás lehetőségei. Arra törekszik, hogy a látványt forgástestekből építse fel. Az ő útja is - miként a fejlődésé általában - az egyszerűtől a bonyolult felé haladt. Az egyalakos figurákat két-, majd többalakos kompozíciók követték.

Az alakos csempék[szerkesztés]

A Zalaegerszegi Kályhagyár tervezőjeként korán, már indulásakor, csempék tervezésével is foglalkozott. Alakos csempéin a gótika reminiszcenciái érződnek, de a kezdeti években még nem vitte át csempére a forgástestes figura-kialakítás módszerét.

Fejlődésének második szakaszát - kb. a 60-as évek közepét - a két technika szerencsés ötvöződése jellemzi. Ezzel a kifejezés olyan korlátlan lehetőségeit teremtette meg, melyekkel kevés keramikus dicsekedhet. Művészi világa kitágult. Míg egy- vagy kétfigurás kerámiái pusztán egy-egy mozdulat, állapot kifejezésére alkalmasak, a figurák halmozásával és a háttér színhelyet, illetve díszletet teremtő lehetőségével a komplexebb mondanivaló kifejezési lehetőségei is megteremtődtek. Ezzel ugyan túlment a népi fazekas művészet mondanivalójának hagyományos keretein, de a népművészetén - amely ennél lényegesen tágabb - belül maradt.

Kerámia falképek[szerkesztés]

Újabb fejlődési szakaszát bizonyos intellektuális elmélyedés, az élet-, természet-, társadalom törvényszerűségeinek kutatására, értelmezésére és megmutatására való törekvés jellemzi: megragadni a rend lényegét, a törvényszerűségek meghatározottságát, s megfogalmazni mindezt a művészet nyelvén - a művészeti törvényszerűségek eszköztárával.

A XX. század utolsó évtizedeiben a fali kerámia sajátos stílusát alakította ki. Síkból kidomborodó alakjai, a fák, házak és más tájelemek mind-mind a látvány forgáselemekre redukált változatai. Ezzel az eljárással nemcsak fogalmazásmódja válik sommásabbá, összefoglalóvá, hanem - elemeinek korongoltsága következtében - sikerül a kerámia anyagszerűségén belül maradnia és alakjainak olyan kifejezést kölcsönözni, mely úgy népi, hogy egyben klasszikus is.

Nem lírikusként, hanem epikusként reagál az élet jelenségeire. Művészete nem pusztán a látvány pillanatnyi erejével bűvöl el, hanem összefüggéseket közöl, az események, történések között felsejlő ok-okozati kapcsolatok felderítésére ösztönöz.

A plasztikus falképek formájában találta meg gondolatainak legmegfelelőbb közlésmódját. Korongolt kis- és nagyplasztikái, vagy plasztikus falképei a valós élet tükröződései, bár munkái között a görög és római mitológiai figurák is egyaránt szerepelnek. Előadásmódja a klasszikus figurákon is megőrizte népies hangvételét. Állatfigurái sommás megfogalmazásuk ellenére anatómiailag hitelesek, bár érződik rajtuk, hogy alkotójuk a népművészet tradícióin nevelkedett.

Művészetének értékei[szerkesztés]

A „művész” Németh János nagy vállalkozása, úgy tűnik, hogy sikerült. Kerámiáin a rend, a szigorú törvényszerűségek uralkodnak. A rend szerkezete, belső lényege, mélyének feltárása érdekli, bármi is legyen kerámiáinak témája. Művészetének sajátosan intellektuális vonása ez, jóllehet nem hanyagolja a művészi ábrázolás immanens törvényeit, de művészete nem redukálódik elvont tartalmak jelrendszerévé. Tiszteletben tartja a művészi szerkesztés, a kompozíció törvényeit, munkái összefogottak, tömören komponáltak.

”Kompozícióinak sajátos vonása a középpontúság, mellyel szinte kijelöli az ember helyét, a szélesen kitekintő, a titkokat, az ismeretlent feltáró emberét, aki tudatosan és felelősségteljesen, lehetőségének felismerése alapján, mindinkább előrehatolva a megismerésben, egyre nagyobb távlatokat tekint át és egyre mélyebbre lát. ..... Soha nem maradhat kívül, nem lehet magányos, mert sajátja az értelmes élet. Művészete a magány, az elszigeteltség értelmes tagadása. Ebben fejeződik ki a művész intellektuális humanizmusa és annak művészi szublimációja." (K.I.)

Németh János emberként és művészként az maradt, aminek a 60-as évek elején indult. A vidék, a hegyes-dombos zalai tájak szerelmese. Kerámiáin a vidéki élet szépségei tárulkoznak fel. Korongolt, figurális plasztikáin - akár embereket, akár állatokat ábrázol - megmutatkozik vidám, derűs egyénisége. A természeti formák ereje, szülőföldjének növény- és állatvilága - s az ezzel való bensőséges kapcsolat - eleve kizár látásmódjából minden ügyeskedést, epigonizmust. Formavilága számos asszociatív hozzáadás ellenére a természeti elemekből formálódik és alakul műalkotássá.

Kerámiáin ez a súlyos tartalom - talán éppen mert optimistán foglal állást az élet kérdéseiben - dekoratív, helyenként meseszerű – mondhatnók: anekdotázó - megfogalmazásban jut kifejezésre. Ez azonban nála nem a színekben és a könnyedségben mutatkozik meg, hanem mélyebb gyökerű. A rend ritmikája, harmóniája, a szerkezet, a törvényszerűség esztétikája, a szabályok szépsége az, amit kifejezésre juttat. A művész állásfoglalásának érzelmi vetülete: az értelmes élet öröme.

Jelentős alkotásai[szerkesztés]

  • Kakas 1959. Iparművészeti Múzeum
  • Nyár (relief)1972. Művész tulajdona
  • Ősz (relief) 1972. Műv. tul.
  • Pásztor (plasztika) 1972. Műv. tul.
  • Busóskorsó 1971. Műv. tul.
  • Filozófusok (relief) 1967. Göcsej Múz.
  • Kikötő tál 1970. Műv. tul.
  • Dragonyos (relief) 1972. Műv. tul.
  • Műlovarnő (Plastika) 1973. Műv. tul.
  • Teremtés (relief) 1973. Műv. tul.
  • Trójai faló (plasztika) 1968. Műv. tul.
  • Házaspár (kettőskorsó) 1970. Műv. tul.
  • Európa elrablása (plasztika) 1973. Műv. tul.
  • Kanonok-korsó 1969. Műv. tul.
  • Vénusz születése (relief) 1971 Műv. tul.
  • Korpusz (fali plasztika) 1971. Műv. tul.

Köztéri művei[szerkesztés]

Szala vármegyei koronaőrző című műve a zalaegerszegi Kvártélyház utcafrontján
Göcsej című domborműve a budapesti Népligetben
  • kerámia falikép (1960, Balatonföldvár, Iskola)
  • kerámia falikép (1965, Szombathely, Egészségügyi Gyermekotthon)
  • dombormű és plasztika (1969, Harkányfürdő)
  • dombormű (1970, Rédics, határállomás)
  • kerámiaoszlop (1970, Budapest, mezőgazdasági kiállítás)
  • dombormű (1971, Zalaegerszeg, fedett uszoda)
  • dombormű (1972, Kenyeri, Művelődési Ház)
  • Göcsej-dombormű (1973, Budapest, Népliget, Centenáriumi park)
  • dombormű (1974, Zalaegerszeg, Megyei Kórház)
  • kerámiaplasztika (1974, Helsinki, Magyar Nagykövetség)
  • dombormű (1976, Lenti, Művelődési Központ)
  • dombormű (1976, Zalaegerszeg, Petőfi Laktanya, Csapat Művelődésii Otthon)
  • dombormű (1978, Nagykanizsa, Művelődési Központ)
  • Neptun-kút (1979, Zánka, Úttörőváros)
  • térfal (1980, Nagykanizsa)
  • térplasztika (1980, Kecskemét)
  • térplasztika (1981, Újdelhi, Magyar Nagykövetség)
  • kerámiakút (1982, Zalakaros, Magyar Hajó- és Darugyár üdülője)
  • dombormű (1983, Zalaegerszeg, Keresztury-ház)
  • díszkút (1984, Nagyatád)
  • dombormű (1986, Zalaegerszeg, Kígyó patika)
  • dombormű (1986, Lendva, Lipa Szálló)
  • dombormű (1988, Zalaegerszeg, Kölcsey Gimnázium)
  • dombormű (agyagmázas samott, 1990, Canberra, Magyar Nagykövetség)
  • dombormű (1991, Hévíz, Hotel Carbona, gyógymedence)
  • Elesettek emlékműve (mázatlan samott [Szerdahelyi Károllyal], 1991, Zalaszentiván)
  • Életfa és Kinizsi Pál-dombormű (1992, Zalaegerszeg, Mezőgazdasági Szakiskola)
  • Hadik Mihály-dombormű (1992, Lendva)
  • Halász emlékmű (kerámiaplasztika, 1993, Vonyarcvashegy)
  • Évszakok (agyagmázas samott dombormű, 1994, Budapest, Magyar Nemzeti Bank székház)
  • Báthori István-dombormű (1994, Zalaegerszeg, Báthori u. 9.)
  • Szent Rókus-dombormű (mázas kerámia, 1995, Zalaegerszeg, Postabank székház)
  • férfi dombormű, Szent Rókus-dombormű (samott, 1996, Sopron, Táncsics Mihály u. 11., borozó).

Egyéni és csoportos kiállításai[szerkesztés]

2010. május 13-án alkotásaiból állandó kiállítás nyílt Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban.

Kitüntetések, díjak[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Katona Imre: Németh János - Bp. 1975. Képzőmüv. Alap K. Kossuth Ny.74.0879
  • Borbás György: Németh János. Zalai Tükör, 73 (I. köt.) 60-63. I.
  • Katona Imre: Mai magyar kerámia, Pécs, 1968. Kiál. kat. 27. 1.
  • Németh János kiállítása a Göcseji Múzeumban, 1973. Kiál. kat.
  • Koczogh Ákos: Németh János, Népszava, 1972. nov. 18.
  • Németh János. Művészet, 1973. július
  • Koós Judith: A kerámiaművészet realizmusa Németh János kiállításán. Művészet, 1961. szept.
  • Kovács Gyula: Németh János kerámiái. Művészet, 1967. május
  • László Gyula: Németh János kerámiái. Művészet; 1969. december.
  • Németh János újabb kerámia munkái. Művészet, 1971. szept.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Németh János (szobrász) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]