Lüneburg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lüneburg
050907 Lueneburg 2.jpg
Lüneburg címere
Lüneburg címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Járás Lüneburg (1947–)
Polgármester Ulrich Mädge (SPD)
Irányítószám
  • 21335
  • 21337
  • 21339
Körzethívószám 04131
Rendszám LG
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 74 494 fő (2016. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1 058,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság17 m
Terület70,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Lüneburg (Németország)
Lüneburg
Lüneburg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 15′ 09″, k. h. 10° 24′ 52″Koordináták: é. sz. 53° 15′ 09″, k. h. 10° 24′ 52″
Lüneburg (Alsó-Szászország)
Lüneburg
Lüneburg
Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Lüneburg térképén
Elhelyezkedése Lüneburg térképén
Lüneburg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lüneburg témájú médiaállományokat.

Lüneburg az Imenau partján, fontos fő közlekedési utak kereszteződésében fekvő település. A Lüneburger Heide tájegység névadó városa. Ismert gyógyhely, mely nevet fontos sókat tartalmazó forrásvizének köszönhet. Kultúrközpont; több főiskolája, akadémiája, Goethe intézete, saját színháza, múzeuma is van. Jelentős iparral: fémfeldolgozó-, konfekció, faipar, vegyipar és sólepárló üzem is található a városban.

Fekvése[szerkesztés]

Hamburgtól délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Lüneburg egy 1682-es metszeten
Városháza

A város a 10. század körül keletkezett, keletkezéséről számos legenda maradt fenn: Julius cézár pl. a közeli Kalkbergen szentélyt a holdisten tiszteletére emeltette, s talán akkoriban fedezték fel a sólelőhelyeket is, és akkor kapta a város a Lunaeburg, vagy Selenopolis nevet.

Egy másik legenda szerint a város egy vaddisznónak köszönheti létezését, az ugyanis addig turkált, míg víz tört fel a földből, amelyben dagonyázott egyet, majd továbbállva egy vadász célpontja lett, aki csodálkozva szemlélte a sós vízből kicsapódó sótól csillogó fehér állatot.

951-ben Hermann Billung a környék sólelőhelye miatt építette fel Kalkberg melletti várát. I. Ottó német-római császár pedig 956-ban az itteni bencés kolostornak adományozta a sóvám jogát.

A Billdung család kihalása után a város a cellei Welf-hercegek birtokába került.

Később egy feljegyzés szerint 1189-ben Oroszlán Henrik földig lerombolta a várost, az akkori rombolást csak a dóm vészelte át. Déli falán máig megtalálható egy tábla, rajta a felirat: Leonis vestigium (az oroszlán nyomai).

1269 óta a város a lüneburgi fejedelmek rezidenciája volt.

1371-ben a város polgársága a hercegektől jelentős szabadságjogokat vívtak ki maguknak, akik aztán e kiváltságokat 1637-ben visszaszerezték maguknak.

Lüneburg Hanza-város volt.

A 18. században bekövetkezett gazdasági visszaesés alatt Lüneburg a hannoveri hercegséghez csatlakozott.

Lüneburg 1803-1813 között francia megszállás alatt állt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Piactér (Marktplatz) - mai formája 1200 körül alakult ki.
  • Városháza (Rathaus) - különböző korú és stílusú polgárházak sorából áll. Egyes részeinek keletkezési ideje 13. századtól a 18. századig alakultak ki.
  • Szent János templom (St. Johanniskirche) - Az erőteljes csarnoktemplomot 1370-1380 között öthajósra bővítették. Tornya 106 méter magasságú, hegyes csúcsban végződő. Főoltárának szárnyait Szt. János, Szt. Orsolya, Szt. Cecilia és Szt. György életéből vett képek díszítik. A templom festményei 1482-ből valók.
  • Mihály templom (Michaelkirsche)
  • Kloster Lüne apácazárda - 1172-ben alapították. Temploma gótikus stílusú.

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A39-es autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]