Liliom (színmű)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Liliom
Adatok
Szerző Molnár Ferenc
Eredeti nyelv magyar

Premier dátuma 1909

A Liliom Molnár Ferenc egyik leghíresebb színdarabja, amelyet 1909-ben írt. Richard Rodgers és Oscar Hammerstein: Carousel című musicaljének alapjául szolgál.

Története[szerkesztés]

Liliom, a körhinta kikiáltója beleszeret Julikába, a cselédlányba, mindketten elveszítik munkájukat, Liliom rosszul bánik a lánnyal, pedig szereti őt. Amikor megtudja, hogy a lány várandós, örül és elhatározza, hogy előteremti a családi élethez szükséges anyagi forrásokat. Visszatér Muskátnéhoz, aki szerelmes a férfiba. Ficsúrral, bűnöző barátjával próbál pénzt szerezni, ez katasztrófába torkollik. Ficsúr elmenekül, Liliom pedig megöli magát.

A Liliomról[szerkesztés]

Az 1921-es New York-i előadás színpadképén Joseph Schildkraut, Evelyn Chard, és Eva Le Gallienne

Julika, a cselédlány soha többé nem megy haza kimenőjéről, hanem a körhintás-csalogató Liliom kedvese lesz. Liliomot a körhinta-tulajdonos Muskátné, a férfi szeretője rúgja ki, amiért kiáll a kis cselédbogár mellett. Liliom és Julika együtt nyomorognak, közben Julika gyereket vár, ám Liliom türelmetlenül, rosszul bánik vele. Pedig szeretik egymást, igaz, mély szerelemmel. Olyan szerelemmel, ami ebben a világban nem is érthető, és nem is teljesülhet be igazán, és ami talán számukra is felfoghatatlan. De egymás iránt érzett hűségük még Liliom halála után is kitart, és örökre összeköti őket.[1]

…nem is örökzöld, hanem örökvirágzó…” [2]

A darab legszebb és legdámaibb csúcspontja az utolsó jelenet, Liliom halála. Talán addig a pillanatig nem is igazán értjük mit is keres egymás mellett ez a két ember, de ahogy Juli próbálja »visszahúzni« Liliomot a halálból megértjük, hogy bár még maguknak sem vallanák be, de örökre összetartoznak.[3]

Világhír[szerkesztés]

Joseph Schildkraut a New York-i bemutató címszereplője (1921)

A darab magyarországi bemutatóján, 1909-ben megbukott, de igazi siker volt Benjamin Glazer fordításában a Broadwayn, 1921-ben.

1926-ban Londonban Ivor Novello játszotta Liliomot.

1939-ben az Orson Welles-rendezte egyórás rádiós adaptációban maga Welles játszotta a főszerepet. Julit Helen Hayes, Muskátnét Agnes Moorehead alakította. A műsorból készült felvétel ma is meghallgatható online.[4]

1940-ben ismét színházi előadásként mutatták be Amerikában, New Yorkban Burgess Meredith és Ingrid Bergman főszereplésével, Ficsúrt Elia Kazan játszotta.

Főbb szereplők[szerkesztés]

  • Liliom - körhintáslegény
  • Juli - cselédlány, aki beleszeret Liliomba
  • Mari - Juli barátnője
  • Ficsúr - Liliom barátja, bűnöző
  • Muskátné - a körhinta tulajdonosa, ahol Liliom dolgozik
  • Hollunderné - a panzió tulajdonosa, ahol Liliom és Juli találkozik
Csortos Gyula, Liliom, 1919

A második Vígszínházi bemutató, 1919-ben[szerkesztés]

Csortos Gyulát 1912-ben szerződtették a Vígszínházhoz, amely erős gazdasági pozíciót és művészi rangot vívott ki magának, valamennyi szerepet híres színésszel játszatta.

Csortos Gyula fiatalságot és erőt ötvöző szenvedélyes emberábrázolása felfrissítette a Vígszínház játékstílusát.

A szerzők és különösen Molnár Ferenc ragaszkodott hozzá, így 1919-ben sikerre vitte a korábban megbukott Liliomot.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Liliom című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.