Szentjóbi Szabó László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentjóbi Szabó László
Élete
Született 1767. június 22.
Ottomány
Elhunyt 1795. október 10. (28 évesen)
Kufstein
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Szentjóbi Szabó László (Ottomány, Bihar megye, 1767. június 22.Kufstein, 1795. október 10.[1]) magyar költő.

Élete[szerkesztés]

Szentjóbi Szabó László

A református kisnemesi Szentjóbi Szabó családba született. A jó tanuló, értelmes fiút szülei papnak szánták, azonban neki e pályához nem nagy kedve volt. A debreceni református kollégiumba ment tanulni, ahol 1783. május 2-án lépett a felső osztályba, tanárnak készült. A fiatal fiút korán megérintette a felvilágosodás szelleme. Tanárai között volt Budai Ézsaiás is, aki a hazai és világtörténelmet tanította, aki által megismerkedett Gibbon műveivel is. Már a kollégiumi évei alatt is foglalkozott költészettel. E korai időszakából maradt fenn egy Horatius fordítás és egy vidám hangulatú vers is.

A debreceni kollégium után 1786-ban II. József a nagyváradi nemzeti iskolához nevezte ki tanítónak, itt készült fel tanári vizsgája letételére is. Itt Nagyváradon kerültek kezébe Kazinczy művei is - köztük a Gessner műveiből készült fordítások, melyek nyomán érdeklődéssel fordult a korabeli érzelmes költészet felé. Mivel latinul, németül és franciául is jól tudott, a művek olvasása nem jelentett nehézséget. Levélen keresztül megismerkedett Baróti Szabó Dáviddal, elküldve néhány költeményét is. Baróti válaszában a deákos forma használatára buzdította, a buzdításnak azonban nem volt foganatja.

1789-ben letette a tanári vizsgát és a nagybányai gimnáziumba került. Innen Pestre ment jogot tanulni. Hogy megélhetését biztosítsa, tisztviselői munkát vállalt a Helytartótanácsnál.

Közben megismerkedett Batsányival és Ráday Gedeonnal, és Batsányi révén összebarátkozott Szentmarjay Ferenccel is. Ebben az időben a folyóiratokban is egymás után jelentek meg Rousseau és a felvilágosodást hirdető versei és prózái.

1790-ben Kármán József mellett dolgozott stilisztaként. 1791-ben Ráday támogatásával megjelent verseskönyve, majd Mátyás király című szentimentális drámája is.

1794. június 5-án Bihar vármegye aljegyzői választásán megbukott és ekkor gróf Teleki Sámuel főispán titoknoka lett. Részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, amiért 1794. április 27-én halálra ítélték, de ezt később kufsteini várfogságra változtatták. A gárdista házból, ahová 1795. június 11-én szállították, augusztus 7-én Lienz felé indult és szeptember 3-án jutott Kufstein várába, ahol Kazinczyval együtt raboskodott. A börtönben megbetegedett, és 1795. október 6-án[2] (más források szerint 1795. október 10-én[3]) meghalt. Kufsteinben temették el.

Költészetében, prózai műveiben a polgári haladás eszméit hirdette.

Költeményeit Toldy Ferenc irodalomtörténész adta ki 1865-ben, majd Gálos Rezső 1911-ben.

Művei[szerkesztés]

A költő halálának 200 éves évfordulójára kiadott verseskötet könyvborítója
  • Szent-Jóbi Szabó László költeményes munkái. Pest, 1791. (2. kiadás. Debreczen, 1820., 3. k. Pest, 1839. és Toldy Ferenc által kiadva: Szentjóbi Szabó László költői munkái, Pest, 1865.).
  • Szentjóbi Szabó László Költeményei. Régi magyar könyvtár (26). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 1911.
  • Mátyás király, vagy a nép szeretete jámbor fejedelmek jutalma. Nemzeti érzékeny játék három felvonásban. Azon alkalmatosságra, midőn Ferentz Budavárában jún. 6. 1792. magyar királylyá koronáztatott. Szerzette a historia szerént. Buda, 1792.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentjóbi Szabó László emlékezete
  2. Szentjóbi Szabó László (1767-1795) | Teleki Magyar Ház
  3. Szentjóbi Szabó László - Kislexikon
  4. Budai magyar theátrum. Első szakasz III. darab és 3. kiadása. Olcsó Könyvtár 135. v új sorozat 330-331. sz. Bpest, 1881. és 1897. Németül: Buda, 1792. Előadatott Budán és Pesten 1793. aug. 3. 1794. 1807-13., 1834. dec. 15. Debrecenben 1799. aug. 32., Kolozsvárt, 1804. jan. 17., Marosvásárhelyt, 1804. okt. 3. Nyéken 1829. aug. 2., Debrecenben 1836. febr. 11., Budapesten 1881. aug. 12.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]