Budai Ézsaiás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budai Ézsaiás
a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke
Budai Ézsaiás portréja (1858)
Budai Ézsaiás portréja (1858)

Született 1766. május 7.
Szilágypér
Elhunyt 1841. július 14. (75 évesen)
Debrecen
Nemzetiség magyar
Püspökségi ideje
1822. augusztus 9. – 1841. július 14.
Előző püspök
Következő püspök
Benedek Mihály
Szoboszlai Pap István
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Ézsaiás témájú médiaállományokat.

Budai Ézsaiás (Szilágypér, 1766. május 7.Debrecen, 1841. július 14.) bölcsészet- és hittudós, író, történész, református püspök.

Élete[szerkesztés]

Nemes Budai András és Tárnok Katalin fia volt. A debreceni főiskolán végezte tanulmányait, önerejéből, mivel korán árvaságra jutott. Tanárai – többek között – Paksi Szatmári István, Varjas János és Sinai Miklós voltak. Korán kitűnt a tanulásban, miután Késmárkon pár évet töltött, a debreceni kollégiumban előbb a költészeti osztály, majd az első éves diákok korrepetálója; contrascriba és senior korában a történelem helyettes tanára lett.

1792-től külföldi akadémiákra járt és Göttingenben tudósoklevelet szerzett. Ezen útja alkalmával Hollandiát és Angliát is meglátogatta. Hollandiában ismeretséget kötött a deventeri Atheneum magyar származású tanárával, Csernák Lászlóval, aki debreceni senior is volt és később is állandó összeköttetésben maradt vele. Oxfordban Uri Jánostól, a Bibliotheca Bodleiana keleti kézirattárának őrétől több könyvet is kapott mint debreceni könyvtárnok.

Hazatérvén, 1794-ben a debreceni főiskolán a történelem, a görög és a római irodalom, 1808-ban pedig a hittudomány tanára lett. 1813. október 4-én egyszersmind egyházkerületi főjegyzővé választották. 1817-ben a göttingeni egyetemtől hittudományi oklevelet szerzett. 1821-ben debreceni első lelkésznek, 1822. augusztus 9-én a tiszántúli egyházkerület püspökévé választotta. 1828-ban a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályainak kidolgozásával megbízott küldöttségnek tagja volt. 1831. február 15-én a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Gyászbeszédet Fésűs András református lelkész és Aranyi István főiskolai tanár mondottak fölötte; latin sírversét Péczely József tanár írta, miután 75 évesen, veseelégtelenségben elhunyt,

Arcképe: Magyar Tudományos Akadémia Évkönyve VI. k. 1845, rajzolta Barabás Miklós; acélba metszette Mayer K. Nürnbergben. A Magyar irók arczképcsarnoka II.-ben, Strohmayer litográfiája. Bécsben, 1859-ben kiadta Vahot Imre; olajképe a debreceni iskolai könyvtárban lévő festmény másolata a Magyar Tudományos Akadémia képgalériájában.

Munkái[szerkesztés]

  • Commentatio de causis culturae… Göttingae. 1794
  • Közönséges história. Debreczen, 1800. (2. kiadás. U. ott, 1811)
  • . Régi tudós világ históriája. U. ott, 1802. E-változat (részlet) a Digitális Klasszika weboldalán REAL-R
  • Halotti beszéd, melyet Kis Rhédei Lajos élete párja, Kohányi Katsándi Theresia asszony felett ápr. 15. 1804-ben mondott. Nagyvárad. 1804
  • Oskolai magyar új átlás, kidolgozta és a mennyire lehetett a nemzet nyelvéhez alkalmaztatta. Debreczen, 1804
  • Deák nyelv kezdete példákban. U. ott, 1804. (2. kiadás. 1808. 3. k. 1816. 4. k. 1817. 5. k. 1827. 6. k. 1829. U. ott. Ujabb kiadása ezen czímmel: Latin nyelv elemei példákban, bővítve és jegyz. kisérve kiadta Szűcs István. U. ott, 1851)
  • Magyarország históriája. U. ott, 1805, 1808 és 1812. Három rész (I. rész. 2. megjobb. kiadás 1811. II. rész. 2. megjobb. k. 1814. III. rész 2. k…. U. ott; a három rész 3. kiadása Pest, 1833)
  • Deák törzsökszók magyar jelentéseikkel együtt. U. ott, 1809
  • Régi római vagy deák irók élete. U. ott, 1814
  • Propaedeumata theologiae christianae. U. ott. 1817
  • Az Isten és a király félelme. U. ott, 1826. (Egyházi tanítás. I. Ferencz szül. ünnepén.)
  • A királyért való könyörgésnek a szent irásból vett formája. U. ott, 1827. (I. Feencz születés ünnepén.)
  • A tiszta szivűek boldogsága. U. ott, 1827. (Halotti beszéd Bellyei Erzsébet assz. Simonffy Sámuel özvegye utolsó tisztességére)
  • Földi házból mennyeibe való költözés. U. ott, 1827. (Halotti prédikáczió Kis Orbán István felett)
  • Kegyes öröme és reménysége a hív alattvalóknak. U. ott, 1828. (I. Ferencz szül. napján)

A nyírbátori református templomról értekezett a Tudományos Gyűjteményben (1822. II.)

Több iskolai kézikönyvet és klasszikus írókat jegyzetekkel ellátva bocsátott közre. A református énekeskönyvben a 6. és 27. sz. ének szerzője. Kiadta bátyjának, Budai Ferencnek Polgári Lexikonát Nagyváradon 1804–1805-ben három kötetben.

Kéziratai[szerkesztés]

  • Historia ecclesiastica, előadva 1819-ben, négy kötet;
  • Theologia moralis, előadva 1818 és 1822-ben;
  • Systemata diversorum christiana religionis coetum cum prudentia pastorali, et homiletika, előadva 1820. és 1821-ben;
  • Theologia dogmatica cum historia eiusdem, előadva 1818 és 1819-ben.

(Mindegyik Széll Farkas ajándékaként került 1882-ben a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárába.)

Források[szerkesztés]