Bay család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Bay család (Bai és Ludányi) ősrégi magyar család, mely Nógrád vármegyéből, az ottani Bai nevű pusztáról, a család ősi fészkéről vette nevét, előnevét pedig az ugyancsak Nógrád megyei Ludány helységről.

A család tagjai Borsod és Nógrád megyében közhivatalokat, s magasabb hivatalokat viseltek.

1447-es országgyűlésen Bay László képviselte Borsod megyét.

1597-ben Bay Ferenc Nógrád megyében szolgabíró volt, majd 1599-től ülnök.

Bay Mihály Báthori Miklós országbírónak dévényvári kapitánya. Neje Czobor Anna volt

1552-ben Bay András és Bay Ferenc Eger várát védte Dobó István mellett.

András később Sáka vára kapitánya, Ferenc pedig 1567-ben krasznahorkai kapitány volt.

1642-ben Ludányi előnévvel él Ludányi Bay György, és rokonai István és Zsigmond is.

1652-ben él még Nógrád megyében Bay János is.

A család Nógrád megyéből elszármazott még Komárom, Győr, Bihar, Szatmár, Bereg, Borsod, Máramaros, Szabolcs és Zemplén megyékbe is.

Győr megyében élő Bay család a bábai előnevet használja.

Zemplén megyében a Bay család tagjai Ujhelyi előnévvel éltek. Az Ujhelyi Bay család magvaszakadtán annak ujhelyi udvartelkét 1719-ben Szirmay György nyerte adományul.

Komárom megyében élt a 17. század elején Bay János , kinek neje nővéreivel együtt Laki részbirtokaikat elzálogosítja.

Bihar megyében Bay Péter Mezőgyánon 1552-ben egy portát bírt.

Szatmár megyében Bay Mihály-t a megye 1663-ban a nádor meghívására a Lőcse tanácskozásra küldte.

1810-ben a Bay család-nak Szatmár megyében Gebén, és Kis-Madán voltak birtokai: Bay György Gegén (Nyírkáta), Bay Sándor pedig Kis-Madán (Nyírmada) volt birtokos.

Bereg megyébe a Bay család a 17. században házasság útján telepedett meg Surányban. A Nógrád megyei származású Bay család tagjait azonban már a 11. században említik Bereg megye "jeles férfiai" között:

1685-ben Bay Mihály alispán volt a megyében, aki a Karlócai béke megkötése után Thököly Imrével együtt hagyta el az országot, s vele együtt élt Nikomédiában (Izmit), a törökországi száműzetése során. Javait azonban testvére Bay András kapta meg.

Thököly Imre végrendeletében egy nemes udvart hagyományozott Bay Mihály-nak Máramaros Szigeten, melyet tőle II. Rákóczi Ferenc váltott be. Ebben az okmányban felsorolta Bay Mihály Zrínyi Ilonának és Thököly Imrének tett hű szolgálataival szerzett érdemeit is.

1729-ben Surányban (Beregsurány) Ludányi Bay Istvánt, Mihályt és Évát iktatják be a surányi birtokrészekbe.

1742 előtt Bay István, Bay Mihály fia a Szabolcs megyei Bököny-ben volt birtokos.

1822-ben Surányban Bay Károlynak és Józsefnek volt birtoka.

Az 1870-es években Bay Ferencnek, Bay Józsefnek és Bay Erzsébetnek vannak itt birtokai.

A Bay család nevezetesebb tagjai közül való volt Bay György, aki 1792-ben itt született Surányban. E György a Ludányi előnév mellett még a Csomai-t is használta, ugyanis a Bereg megyei Csoma helységre is adományt kapott 1832-ben. 1815-ben testőr lett. Bécsi tartózkodása alatt ismerkedett meg Kisfaludy Károllyal, és az ő hatására kezdett el verseket írni.

1820-ban otthagyta Bécset, s hazaköltözött. Kazinczyval is levelezett, s a költészet mellett műfordítással is foglalkozott. Meghalt Pesten 1849. június 5-én.

Bai Imre és Lisztes Zsófia lány gyermeke Bai Zsófia aki született 1930.05.02- meghalt 1972.02.17-n.

A Bay család címere[szerkesztés]

Kék mezőben, hármas halmon ezüst egyszarvú áll, első lábaival hármas rózsát tartva.

A sisak koronájából ugyanolyan egyszarvú emelkedik ki.

Foszladék:

Jobbról aranyvörös, balról ezüstkék.

A kastély[szerkesztés]

A család kastélya Beregsurányban található. A kastély a 18. században épült barokk stílusban, de az átalakítások nyomán számos eklektikus részlettel gyarapodott. Ma óvoda és posta.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]