Beregsurány
| Beregsurány | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Herka István (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 4933 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 599 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 61,4 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 22° 33′ 12″48.162190°N 22.553210°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 22° 33′ 12″48.162190°N 22.553210°E | |||
 Beregsurány
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Beregsurány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beregsurány témájú médiaállományokat. | |||
Beregsurány község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye keleti szélén, a Beregi-síkon, a magyar–ukrán határ mellett fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 70 kilométerre északkeletre.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Beregdaróc, dél felől Tarpa, nyugat felől pedig Márokpapi. Határszéle keleten bő 6 kilométer hosszúságban egybeesik az országhatárral. A legközelebbi település ukrán oldalon Asztély (Asztej).
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 41-es főút, amely áthalad lakott területén, és a központjától 3 kilométerre északkeletre lévő nemzetközi közúti átkelőhelyig vezet. Fehérgyarmattal és Beregdaróccal a 4127-es út köti össze.
Története
[szerkesztés]Az egykori Nagysurány és Kissurány egyesüléséből alakult települést 1911-ig Suránynak nevezték. Ősi lakhelye volt a Káta nemzetségből származó,1216 táján élt Rafael comes Gábor nevű fiáig visszavezethető Surányi családnak. 1272 körül az akkor Bereg vármegyei Surányt Gábor Tamás nevű fia, a Lázári család őse V. István királytól kapta mint magvaszakadt birtokos faluját.
1280-tól Mihály fia, Aladár és Gábor fia, Tamás között erőszakos birtokviszály dúlt.
1299-ben már a Várdaiak birtokolták az Egyházassurány néven említett települést.
Az 1345-ben birtokosként jegyzett Surányi János és fia, Tamás, Kisvárdai Jánossal a Márok és Surány közti határ ügyében perlekedett.
Nagy- és Kissurányt a 14. században a Nagysurányi, a Kissurányi, a Medgyes és a Barabási Csépán családok birtokolták.
Kissurányt 1496-ban már praediumként, vagyis puszta telekként jegyezték fel.
Nagysurányt 1567-ben a tatárok feldúlták, felégették és a lakosságot elhurcolták.
1648-ban birtokosként említik az oklevelek Telegdi Istvánt, Perneszi Gábort, Lónyay Menyhért özvegyét, Ujfalusi Zsigmondot, Perényi Zsigmondot és Gábort, Barkóczi Gábort és Dessewffy Ádámot. 1651-ben fiúsítás folytán beiktatták Bornemissza Katalint (Kállay Ferenc, utóbb Perényi György özvegyét) és általa utódait, valamint Sályi Istvánt és nejét, Fuló Zsuzsannát. 1729-ben beiktatták Ludányi Bay Istvánt, Mihályt és Évát, 1807-ben pedig Bay Istvánt a surányi és más részekbe. 1822-ben birtokolt itt Bay Károly és József, 50 év múltán Bay Ferenc, József és Erzsébet, Bay Györgyné, báró Uray Gyula, Lónyay Gábor és Eötvös Jenő, akiknek „ízléses kastélyaik” voltak a településen.[3]
Bereg vármegye katonai leírói 1782 után mocsaras, magas törzsű, némi bükkel, nyírfával elegyes bozótos tölgyerdőt találtak a településnél. Az utak és rétek nagyon mocsarasak voltak, jó szénát csak a legközelebbi település, Asztély melletti ritka erdőben lehetett gyűjteni. A falutól keletre elágazott az országút: a Munkács felé vezető, elég kemény talajú, az erdőben meglehetősen széles út épp Surány mellett vezetett, a falun átmenő Beregszászra vitt, a harmadik, a Váriba menő az állapota miatt kevéssé volt forgalmas, s esős időben a Tarpáról jövő is nehezen járható.
Fényes Elek Geographiai szótárában (1851) Surányt Bereg vármegyében lévő, 617 lakosú magyar-tót faluként említi, melynek erdeje igen sok, földje termékeny. A 30 évvel későbbi Bereg vármegyei monográfiában a Tiszaháti járásban, a naményi országútnál lévő magyar helységként írták le 104 lakóházzal, 686 lakossal és 2630 holdnyi területtel. Határában többször is találtak őskorinak mondott bronzleleteket, például 1879-ben báró Uray Gyula földjén egy bögrében több mint 40 bronz karperec és egy lándzsa került napvilágra. A Mic-pataknál egykor Várszegnek nevezett erősség, valószínűleg földvár emelkedett.
A 13. században Bereg vármegye déli szélén, Surány és Márok táján még volt egy Pázmányfölde nevű település is, mely első birtokosáról, Hunt-Pázmánról kapta nevét.
Mai nevének eredete
[szerkesztés]A Bereg előtag a hajdani Bereg vármegyéhez (azon belül pedig a Tiszaháti járáshoz) való tartozást jelöli, a Surány személynév alapja pedig talán a szláv Šuran családnév, vagy az ótörök cur méltóságnév lehet.[4]
Helytörténeti érdekességek
[szerkesztés]- Nagyszőlősi Mihály egyházi szakíró a 17. század második felében itt volt római katolikus lelkész.
- Bay György, aki 1792-ben született a településen, 1815-ben testőr lett. Bécsi tartózkodása idején megismerkedett Kisfaludy Károllyal, és hatására verselni kezdett. 1820-ban hazaköltözött, levelezett Kazinczyval is, és a költészet mellett műfordítással is foglalkozott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Oláh Dezsőné (független)[5]
- 1994–1998: Oláh Dezsőné (független)[6]
- 1998–2002: Oláh Dezsőné (független)[7]
- 2002–2006: Oláh Dezsőné (független)[8]
- 2006–2007: Oláh Dezsőné (független)[9]
- 2008–2010: Herka István (független)[10]
- 2010–2014: Herka István (Fidesz–KDNP)[11]
- 2014–2019: Herka István (Fidesz–KDNP)[12]
- 2019–2024: Herka István (Fidesz–KDNP)[13]
- 2024– : Herka István (Fidesz–KDNP)[1]
A településen 2008. január 6-án időközi polgármester-választást tartottak[10] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
Népesség
[szerkesztés]Beregsurány népessége 2011-ben még csak 650 fő volt, de 2016 elejére 983 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség megjelenése valószínűsíthető.[15]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 631 | 635 | 814 | 919 | 599 | 644 | 614 | 599 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,9% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,5%, református 36,4%, görögkatolikus 7,3%, felekezeten kívüli 2% (17,5% nem válaszolt).[17]
2022-ben a lakosság 83,3%-a vallotta magát magyarnak, 5% ukránnak, 0,7% ruszinnak, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 0,5% cigánynak, 0,2% bolgárnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,2% volt római katolikus, 31,6% református, 13,9% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 1,5% felekezeten kívüli (28,7% nem válaszolt).[18]
Nevezetességei
[szerkesztés]
A Rákóczi u. 2. sz. alatt álló műemlék református templomról 1299-ből maradt fönn az első feljegyzés, akkor még valószínűleg fatemplom lehetett. A ma álló épület kőből épült a 14. század második felében. A síkmennyezetes hajó és a sokkal alacsonyabb, bordás keresztboltozatú szentély gótikus stílusú, a szentély sarkaihoz kívülről kétosztású pillérek támaszkodnak. A nyugati hajóteret fakarzat foglalja el, a csúcsos diadalív fölött az 1715-ös évszám olvasható. Az északi fal meszelése alatt középkori falképek rejtőznek. Az ülőfülke 14. századi, a berendezés, köztük a kő szószék faragott hangvetővel 18. századi, népies barokk díszítésű. A templomot 1715-ben és 1779-ben is javították, 1828-ban Bay Károly táblabíró a kegyúri székek előtt készíttette el a családi kriptát. A templom tornya és előépítménye 19. századi, a háromszintes torony legfelső szintjén négy félköríves ablak, az órapárkányos sisak minden oldalán zsalus ablakocskák vannak.
A faluba vezető út bal oldalán, az Árpád u. 115. sz. alatt kellemes látvány fogadja az arra járót. A beregi részen ritka barokk kúriák egyike a műemléki védelem alatt álló volt Bay-kastély. A manzárdtetős, magas lábazaton álló kúriát a stílusjegyei alapján a 18. század végén, illetve a 19. század elején emelhették. A Bay család építtette, amelynek a 17. század utolsó harmadában már fa udvarháza állt Surányban. A mai épület sokáig a helyi önkormányzat óvodája volt. 2006-ban teljes felújításon esett át; jelenleg közösségi ház, teleház és könyvtár működik benne.
A Rákóczi utca 1. sz. alatt nagy parkban áll a szintén műemlék Uray-kastély (vagy Károlyi-kastély). Az épületet a Uray család építtette a 19. század közepén klasszicista stílusban. A földszintes épület utcai és udvari homlokzatán a négyoszlopos oszlopcsarnokot háromszögű oromzat zárja le. Külsejében és belsejében is egyszerű kiképzésű, romantikus részletekkel. A helyi önkormányzat tulajdona, jelenleg a polgármesteri hivatal működik benne.
A második világháborús emlékmű az Uray-kastély Bárókertnek nevezett parkjában látható.
A községben helytörténeti magángyűjtemény is van.
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- Hajdu-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV: Zám és monostora a falu első elnéptelenedéséig (Módy György)
- ↑ a b Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
- ↑ Az eredetileg Nógrád vármegyei Bay család a 17. században házasság útján telepedett meg Surányban, de családfőit már a 14. században említik Bereg vármegye „jeles férfiai” között. Különösképp Bay Mihály /1685/ alispánt, aki Thököly Imrével elhagyta az országot, s vele együtt Ázsiában élt, javait azonban testvére, András kapta meg. Thököly végrendeletében egy nemes udvart hagyományozott Bay Mihálynak M. Szigeten, melyet tőle II. Rákóczi Ferenc váltott be, ebben az okmányban felsorolta Bay Mihály Zrínyi Ilonának és Thököly Imrének tett hű szolgálataival szerzett érdemeit.
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 131–132. o. ISBN 963-05-1490-7
- ↑ Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ a b Beregsurány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. január 6. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Beregsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Beregsurány Helységnévtár
- ↑ Beregsurány Helységnévtár
- ↑ Bodnár Zsolt: Testvértelepülés megállapodást kötött Beregsurány, és a felvidéki Iske. Háromhatár.hu, 2017. július 24. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
