Kocsord (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsord
Műemlék unitárius templom
Műemlék unitárius templom
Kocsord címere
Kocsord címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Mátészalkai
Jogállás község
Polgármester Földi István (Jobbik)[1]
Irányítószám 4751
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 2878 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 113,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,47 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kocsord (Magyarország)
Kocsord
Kocsord
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 20″, k. h. 22° 22′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 20″, k. h. 22° 22′ 39″
Kocsord (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Kocsord
Kocsord
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Kocsord weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsord témájú médiaállományokat.

Kocsord község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falu neve növényi eredetű: a kocsord (vagy disznókömény) kórós növény, amelynek kénszagú gyökere van. E növénynevet jelentő szó vált helynévvé.

Eredetileg természeti név volt, és területet jelölt, később átvitellel a településre vonatkoztatták (Szab.szatm, 64, FNESz.) A növényt a 16. században gyógynövénynek is gyakran használták. Kevésbé valószínűen a névadás személynévi használaton keresztül is történhetett (1276: Kochord szn., FNESz.)

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírségben fekvő Kraszna-parti település. Mátészalka 4 km, Győrtelek 3 km, Tunyogmatolcs 8 km, Fehérgyarmat 13 km, Ököritófülpös és Porcsalma 14 km távolságra található.

Megközelíthető a 49-es főúton; vonattal a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta- illetve a Mátészalka–Csenger vonalon.

Története[szerkesztés]

Kocsordot 1270-ben említik először az oklevelekben, a Káta nemzetség-beli Panyit fia Ábrahám végrendeletében, ahol vámját említik: tributum de Kochurdhyda. Mint hídvám mellett fekvő útőrző pont, Kocsord is fontos királyi hely volt.

1277-ben már a Csaholyi család tulajdona, mivel akkor már ők szedték a vámot a kocsordi hídon. A középkorban nagyrészt a Csaholyiak uradalmához tartozik. 1317-ben a kocsordi hídvámot a szatmári ispán a Balogsemjén nemzetség-beli Mihály fia Mihály fia Mihály mesternek adományozta.

1399-ben mikor Mácsa falu (Ököritófülpös mellett) elpusztult, annak lakosait is Kocsordra telepítették.

A 15. században két település állt itt: Kis-Kocsord (Hidas-Kocsord), melyet 1477-ben említenek először, és Nagy-Kocsord, melynek a 14. század elején már temploma is állt. 1415-ben az itteni rév és vám a Cudar családé volt.

1547-ben - Csaholyi Annával kötött házassága révén férjéé, Bribéri Melith György-é lett, aki itteni birtokán erődített kastélyt épített, majd azt öccsére, Péterre hagyta. A 1617. században a falu majdnem teljesen kihalt.

1696-ban a szatmári vár birtokai közé tartozott, majd különböző nemesi családok szerezték meg.

A 19. század elején a gróf Dégenfeld, Ilosvay, Patay, Kende családok voltak legnagyobb birtokosai. Az 1800-as évek elején birtokosa volt az Ujhelyi család is.

A 20. század első évtizedeiben özv. Tisza Kálmánné Dégenfeld Schonburg Ilona, majd fia Tisza Lajos volt birtokosa (Maksai F.:161, Borovszky S.:100, Szab.Szatm.64).

1851-ben 884, 1910-ben 2284, 1930-ban 2458, 1984-ben 3192 lakosa volt.

A Tanácsköztársaság bukása után a falu határában, a Kraszna-híd környékén zajlott le a Székely Hadosztály és a román intervenciósok csatája. A csata helyén, a Kraszna híd mellett áll a Székely Emlékmű.

A falu lakói az évszázadok során sokat szenvedtek a Kraszna folyó árvizeitől.

A falu közlekedése jó, itt halad el a szatmári terület mindkét vasútvonala Csenger, illetve Zajta felé. A környező falvakkal sűrű autóbuszjárat köti össze a települést.

A Mátészalka szomszédságában lévő település az elmúlt években, évtizedekben sokat fejlődött, sok új lakóház, közintézmény, bolt, vendéglátóhely, stb. épült a faluban.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Sándor[szerkesztés]

Részben Kocsord, és részben Mátészalka határába olvadt Sándor Árpád-kori falu is.[forrás?]

Nevének eredete[szerkesztés]

Hogy a település neve puszta személynévből keletkezett-e, vagy csak személynévi forma, és a Sándortelke (1325: Alexteleky, 1327: Alexanderteluke) szerkezetből vonódott-e el, nem eldöntött.[forrás?]

A Sándor nevet az olasz Sandro latinosításából származó magyar alakulatnak tartja Melich, török eredetű személynévnek Pais. A Sándor és az Alexander nevek azonosításának 1325-re már meg kellett történnie (Szab.Szatm.65).

Története[szerkesztés]

Neve 1325-ben tűnik fel, mint telekhely Alexteleky néven. W.Vityi Z. kutatásai szerint Csaholyi Jánosé volt, és Maksai feltételezése ellenére sohasem volt a szomszédos szalka tulajdonosának, Karászi Sándornak a birtoka.

1429-ben a Csaholyi családbeliek új adományt kapnak rá.

1547-től a Csaholyi család leányági örököseié.

1695-ben a szatmári vár birtokai közé tartozik.

1727-ben Szatmári Bence Sámuel is részt kapott benne (Maksay 204.,Borovszky 112, W.Vityi 12, 16).

gróf Tisza Lajos kastélya
gróf Tisza Lajos kastélya ma

Sándor település jobbágylakosságát 1400-ban említik először. A török kor után, a 18. század elején a terjedő viznek esett áldozatul. Szirmay szerint a Kraszna folyó vizének két oldalára telepített falut lakosai a gyakori árvizek miatt elhagyták, és e pusztán maradt részt szántásra, s kaszálásra használták.

Az egykori falu emlékét a Pusztasándor, (Sándor puszta, Sándor) nevű dűlő és külterületi lakott hely őrzi.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom [a templom udvarán található gróf Tisza Lajos sírja]
  • Műemlék unitárius templom
  • Az Ojjektum (Fogarasi Árpád-építette atombunker)
  • Tisza-kastély - Gróf Tisza Lajos-féle kastély, egykor kórház. Ma már magántulajdon, feltehetőleg a család leszármazottjai kapták kézhez. Parkja természetvédelmi terület.
  • Székely hadosztály emlékműve

Ismert lakói[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kocsord település időközi választási eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 9. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]