Ugrás a tartalomhoz

Nyírpilis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírpilis
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyírbátori
Jogállásközség
PolgármesterBeri Márk (független)[1]
Irányítószám4376
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség955 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′, k. h. 22° 11′47.783333°N 22.183333°EKoordináták: é. sz. 47° 47′, k. h. 22° 11′47.783333°N 22.183333°E
Nyírpilis (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírpilis
Nyírpilis
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírpilis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírpilis témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyírpilis község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye és a Nyírség dél-délkeleti részén fekszik, nem messze a térség egyik legfontosabb természetvédelmi értékének számító bátorligeti ősláptól. A környező városok közül Nyírbátor 8,5, Mátészalka 28,5, Nagykálló 30,5, Nyírbogát 15,5, a kisebb települések közül Encsencs 9, Piricse 3,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Nyírvasvári, délkelet felől Bátorliget, délnyugat felől Piricse, északnyugat felől pedig Nyírbátor.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el, Piricse északi része felől, a Nyírbátor-Nyírábrány közti 4906-os útból kiágazó 49 129-es számú mellékúton. Az ország távolabbi részei felől a Debrecen-Mátészalka közti 471-es főút felől közelíthető meg a legegyszerűbben, nyírbátori letéréssel.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonal és a Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal közös szakaszának Nyírbátor vasútállomása kínálja, bő 10 kilométerre északnyugatra.

Története[szerkesztés]

A települést az oklevelek csak 1324-ben említik először, nevét ekkor Pylys-nek írták, 1418-ban pedig a leleszi országos levéltár oklevele is említette Pilis néven.

Birtokosai a fellelhető adatok alapján a Kaplon nemzetség tagjai voltak.

1327-ben a Kaplon nemzetségbeli Pilisi István fiának II. Andrásnak a birtoka volt.

A 14. század közepén Pilis birtoklásáért több család is pereskedett, így a Bessenyei, Iklódy és Ebédi családok is.

1598-ban Bessenyei György itteni zálogos birtokrészét átadta Bátor mezőváros-nak.

A településnek a 18. század és a 20. század elejéig több birtokosa is volt, többek közt birtokos volt itt a báró Horváth, Gróf Károlyi Gyula, gróf Csíky, gróf Péchy, Irinyi, Mandel és az Erdős családok is.

1773-as összeíráskor lakosai nagyrészt ruszinok voltak.

A 20. század elején Szabolcs vármegye nyírbátori járásához tartozott.

Dűlőnevei közül az 1900-as évek elején még ismertek voltak a következők: Pokol dülő, Lógató, Földvár, Franciahegy, Hushagyóhegy, Csengős

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
798
843
880
924
724
955
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

1910-ben 1356 lakosából 1350 magyar volt. Ebből 138 római katolikus, 1025 görögkatolikus, 138 református volt.

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 65,8% cigánynak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,7%, református 37,3%, görögkatolikus 45%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (9% nem válaszolt).[4]

2022-ben a lakosság 98,9%-a vallotta magát magyarnak, 27,3% cigánynak, 0,6% románnak, 0,6% örménynek, 0,4% szlováknak, 0,3% görögnek, 0,3% szerbnek, 0,1-0,1% németnek, ruszinnak és szlovénnek, 0,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 0,7% volt római katolikus, 11,6% református, 59,3% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 2,5% felekezeten kívüli (24,7% nem válaszolt).[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kiss László (független)[6]
  • 1994–1998: Bélteki Gyula (független)[7]
  • 1998–2002: Bélteki Gyula (független)[8]
  • 2002–2006: Bélteki Gyula (független)[9]
  • 2006–2010: Bélteki Gyula (független)[10]
  • 2010–2014: Beri Róbert (független)[11]
  • 2014–2019: Beri Róbert (független)[12]
  • 2019–202?: Beri Róbert (független)[13]
  • 2022–2022: Buzás Jánosné (független)[14]
  • 2022–2024: Beri Márk (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármesternek összeférhetetlenség miatt 2020. december 11-én[15] el kellett hagynia posztját, mivel 2020 novemberének közepén jogerősen elítélte a bíróság egy büntetőügyben, négy évre eltiltva egyúttal a közügyektől is.[16] (A két időpont között eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet fennállása alatt nem lehetett új választást kitűzni Magyarországon.) Az időközi választáson három független jelölt indult.

Az új képviselő-testület nem volt hosszú életű, 2022. szeptember 15-én feloszlott,[15] s emiatt még az év vége előtt, 2022. december 11-én újabb választást kellett tartani a községben. A választáson a nyáron megválasztott, hivatalban lévő polgármester asszony is elindult, de alulmaradt egyik kihívójával (a községet a 2010-es években irányító Beri Róbert fiával)[17] szemben.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görögkatolikus temploma – körtemplom, a hagyományok szerint rácok építették a régi fatemplom helyére. A templomban régi, az 1700-as évekből származó festmény látható.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírpilis települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. december 11. (Hozzáférés: 2022. december 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Nyírpilis Helységnévtár
  5. Nyírpilis Helységnévtár
  6. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  8. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  12. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  13. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 6.)
  14. Nyírpilis települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. június 26. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  15. a b 2024. február 24-én e-mailben kapott válasz közérdekű adatigénylésre.
  16. Jogerős: Három évre börtönbe megy Nyírpilis uzsorázó polgármestere. népszava.hu, 2020. november 19. (Hozzáférés: 2022. július 16.)
  17. Iván-Nagy Szilvia: Ingyenes áramot ígért, mégsem szavazott rá senki a nyírpilisi polgármester-választáson. 444.hu, 2022. december 15. (Hozzáférés: 2022. december 15.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]