Nyírpilis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírpilis
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Nyírbátori
Jogállás község
Polgármester Beri Róbert[1]
Irányítószám 4376
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség 880 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 54,28 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 16,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírpilis (Magyarország)
Nyírpilis
Nyírpilis
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 58″, k. h. 22° 10′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 58″, k. h. 22° 10′ 57″
Nyírpilis (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírpilis
Nyírpilis
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírpilis témájú médiaállományokat.

Nyírpilis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén, a Bátorligeti ősláp szomszédságában fekvő település. Nyírbátor 8,5 km, Mátészalka 28,5 km, Nagykálló 30,5 km, Nyírbogát 15,5 km, Encsencs 9 km, Piricse 3,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A települést az oklevelek csak 1324-ben említik először, nevét ekkor Pylys-nek írták, 1418-ban pedig a leleszi országos levéltár oklevele is említette Pilis néven.

Birtokosai a fellelhető adatok alapján a Kaplon nemzetség tagjai voltak.

1327-ben a Kaplon nemzetségbeli Pilisi István fiának II. Andrásnak a birtoka volt.

A 14. század közepén Pilis birtoklásáért több család is pereskedett, így a Bessenyei, Iklódy és Ebédi családok is.

1598-ban Bessenyei György itteni zálogos birtokrészét átadta Bátor mezőváros-nak.

A településnek a 18. század és a 20. század elejéig több birtokosa is volt, többek közt birtokos volt itt a báró Horváth, Gróf Károlyi Gyula, gróf Csíky, gróf Péchy, Irinyi, Mandel és az Erdős családok is.

1773-as összeíráskor lakosai nagyrészt ruszinok voltak.

A 20. század elején Szabolcs vármegye nyírbátori járásához tartozott.

1910-ben 1356 lakosából 1350 magyar volt. Ebből 138 római katolikus, 1025 görög katolikus, 138 református volt.

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Dülőnevei közül az 1900-as évek elején még ismertek voltak a következők: Pokol dülő, Lógató, Földvár, Franciahegy, Hushagyóhegy, Csengős

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Görög katolikus temploma - Körtemplom, a hagyományok szerint rácok építették a régi fatemplom helyére.

A templomban régi, 1700-as évekből származó festmény látható.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyírpilis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]