Levelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Levelek
A Molnár-kastély
A Molnár-kastély
Levelek címere
Levelek címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásBaktalórántházai
Jogállás nagyközség
Irányítószám 4555
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség2950 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség114,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,73 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Levelek (Magyarország)
Levelek
Levelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 26″, k. h. 21° 56′ 11″
Levelek (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Levelek
Levelek
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Levelek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Levelek témájú médiaállományokat.

Levelek nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Mezőgazdasági jellegű település, 4800 kh. megművelhető területtel. Ipar csak kis mértékben jelent meg. Földrajzi fekvése jó, adottságai miatt körzeti központként szerepel.

A község Nyíregyházától keletre fekszik a 41-es számú főút mentén,mely az ötvenes évek elején épült. Az út két oldalán cserjék és fák sokasága. Vadrózsa, hóbogyó, jázmin bokrok, fenyő, juhar, nyár és egyéb fák, köztük természetesen a vidékre jellemző akácosokkal. Tavasszal valóságos virágerdő az egész. A húszas kilométernél a 41-es utat átszelő IV. számú főfolyás (csatorna) után jobbra térve érkezünk meg községünkbe. Ha a főfolyást észak felé követjük, akkor egy szép víztározóhoz érkezünk. Levelek idegenforgalmi központjának is nevezhetjük. A település belső területei a Volánbusz által üzemeltetett 4215-ös járattal közelíthetőek meg.

A község a Nyírségben található. Felszíne, vizei, növényzete, talaja azzal egyező. A korábbi térképeken látható a vizenyős területek, s Levelek térségében is sok volt a víz. Ezen a térképen jól láthatók a vízzel borított területek aránya az árvízi szabályozás előtt. Ezeket az úgynevezett csatornákat (kanális) a múlt század közepén kezdték kialakítani a Tisza szabályozási munkái után. Esőzéskor, hóolvadáskor veszélyeztette a szántóföldeket, de egyes településeket, településrészeket is.

Utalás történt, hogy régen a mai Csattó területén is víz állt, ma pedig lakóházak vannak ott. Ez a belvíz levezetésének köszönhető. Községünk területén is több kisebb, nagyobb csatornát ástak a vizek elvezetésére. A legnagyobb a IV. számú főfolyás (folyó, magyi folyó), amelybe a többi kisebb belefolyik. Ez a nagy csatorna, mint említettük Kislétáról jön, s majd a Lónyai-csatornán át éri el a Tiszát. Ez vezeti le erről a területről a vizeket, sajnos nem mindig, mert most senki nem gondozza ezeket a kis kanálisokat. Ennek a főfolyásnak a felduzzasztásával jött létre községünk határában található víztározó, a Leveleki-tó.

A régi térképeket böngészve láthatjuk, hogy vizes területek és erdők váltakoznak. A XVIII. században készült térkép jól mutatja ezt. Igen sok volt az erdő. Levelek és Ramocsaháza között igen nagy kiterjedésű erdő volt. Elsősorban tölgyes-gyertyános. A baktalórántházi erdőben ez védett területnek van nyilvánítva. A gőzgép feltalálása után (1765) is megindult az erdőirtás, hisz kellett fűteni. Megritkultak az erdők, 100 évvel ezelőtt még működtek gőzgépek, ekét húztak, cséplőgépet hajtottak. Aztán átalakult a táj erdős-sztyeppé.

A növényzetnek megfelelően a homoktalaj átalakult barna erdőtalajjá, mert az erdő lombja és az elpusztult állatok átalakultak humusszá, s így ez jó termőtalaj lett. Foltokban találunk réti talajokat és mezőségi talajt is.

Története[szerkesztés]

Levelek község régi eredetű, lehet honfoglalás kori is, ami igen kézenfekvő a magyarázat. A szomszédos községek határában – Magy, Besenyőd – van erre utaló nyom, hisz mindkét helyen találunk Leshegy nevű határrészeket. Ezek jelentése viszont egyértelmű, hogy az ellenséget lesték onnan. Tehát Leveleken laktak a gyepű őrök, s innen mentek e két figyelő helyre. Bár ezt a későbbi időre, a tatárjárásra teszik.

Annyi bizonyosnak látszik, hogy még a magyar írásos történetei emlékek előtt telepedtek le őseink e területen. E tényre utal egy 1067-ben keletkezett, de csak átiratban fennmaradt oklevél, mely már – leveleki pusztát lakóival – említi a helységet.

A fent említett oklevél a százdi apátságnak 1067 körül kiadott eredeti alapítólevele. Ez áttételesen ismert, mert IV. Béla királynak, a százdi apátság jogait és kiváltságait megerősítő, 1267-ben kelt oklevele említi. Ezt az oklevelet az Országos Levéltár Dipéldául osztályán 7. sz. alatt őrzik.

Ebben az oklevélben, az alábbi szövegben van említés községünkről – latinul.“Do et prediu Leveluky, cum omnibus que michi perfinent ibi.”

Magyar fordítása így hangzik (Dr. Kárffi Ödön országos levéltár-igazgató): “És adom a leveluky pusztát, és rajta a hozzám tartozó népet, minden azon jószágommal.” Az tehát biztos, hogy 1067 körül községünk már lakott hely.

// A százdi apátságot (monostort) a Guth-Keled nemzetségből származó Péter comes (ispán) – Aba Sámuel fia alapította. //

A későbbiekben többször előfordul a helység neve különböző alakban, a korabeli iratokban: Leueleg, Leuelek, Lebenik, sőt városként is – ad oppidum Lewelegh vocatum.

A község papja – Mátyás – 1333-ban 8, 1334. Évi első részlet fejében 4 garas, a II. részlet és az 1335. Évi I. részlet fejében ismeretlen összegű pápai tizedet fizetett.

Ebből is látszik, hogy az 1330-as évek elején a községnek már egyháza is van.

A község nevének eredete[szerkesztés]

A keletkezésére nincs meggyőző magyarázat. Az egyik feltevés szerint a fejetlen saláta ősi magyar nevét (leveles) tartotta meg a település – tekintve, hogy ezt a növényt termesztették a községben.

A másik vélemény szerint a név a gyepűrendszer emléke – erre vall az igen korai feltűnése. A lő ige korábbi leü alakjának többszörösen továbbképzett származéka. Vagyis az itt élők foglalkozására (lövők – a határszéli gyepűrendszer védői) utal.

Egy harmadik megközelítés szerint szájhagyomány: a község határában (Pap-hegy, Pap-sziget) papok laktak és valami leveles tár volt gondjaikra bízva.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kapdos József (független)[2]
  • 1994–1998: Kapdos József (független)[3]
  • 1998–2002: Szanyi Lászlóné Székely Mária (független)[4]
  • 2002–2006: Szanyi Lászlóné Székely Mária (független)[5]
  • 2006–2010: Szanyi Lászlóné Székely Mária (független)[6]
  • 2010–2014: Borsodi László (független)[7]
  • 2014–2019: Borsodi László (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2019–2020: Borsodi László (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2020-tól: …

A településen 2020. október 11-én időközi polgármester-választást kell majd tartani, mert az előző polgármester, Borsodi László 2020 júliusának utolsó napjaiban lemondott tisztségéről; a leköszönő faluvezető nem indokolta a döntését.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[11] de kisebb roma közösség is él a településen.

A községhez korábban tartozó települések[szerkesztés]

A községhez korábban, annak határában lévő két település tartozott: Félegyháza és Tatártelke. Bár az is lehet, hogy azonos településről – Félegyházáról – van szó, csak eltérő névvel tűnik fel. Jelenleg a kérdés biztos eldöntésére nincs megfelelő adat.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templom[szerkesztés]

Római katolikus templom a hagyomány szerint a XIII. században épült, de máig megmaradt részei XV. századi gótikus építési módra vallanak. A reformáció elterjedésével a plébánia élete megszűnt, 1597-ben református lelkész működött itt. 1699-ben az itteni szép kőtemplom elhagyatott állapotban volt. A reformátusok használatából 1722-ben vették vissza.

Az 1828. évi egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint az ismeretlen időben épült és 1722-ben visszavett templomnak tornya nincs. Helyreállítása során sem építették fel a tornyot, hanem a mellette álló tölgyfa haranglábon helyezték el a harangokat.

A templom oromzatos homlokzata saroktámpillérekkel, bélletes portállal torony nélkül áll. Kapu felett gótikus fülkében Szent Antal barokk szobra. Jobb oldalhomlokzaton 1959-ben kőkeretes reneszánsz kapu került elő. 1996-1997-ben Kertész Imre plébános ideje alatt nagyarányú felújításokat végeztek az épületen. Ekkor készült a templom belső festése és üvegablakai, Szilágyi András alkotásai. A templom: műemlék, titulusa: Szentháromság.

A leveleki római katolikus templom (freskók: Szilágyi András)

Görögkatolikus templom[szerkesztés]

A görögkatolikus egyház keletkezésének ideje ismeretlen, a XVII. század végén már létezett (parochia exenete sacculo XVII. Jan. vigens). 1714-ben már paróchia volt Leveleken. Ugyanis ebben az esztendőben Hodermarszky József püspök bepanaszolja a királynak Bizáncy Györgyöt és az egész szabolcsi papságot, hogy Leveleken gyűlést (kogregációt – hitbuzgalmi testületi gyűlést) tartottak és azon állást foglaltak Hodermarszky püspöksége ellen, tagadásba vették a király jogát a munkácsi püspökség betöltésére.

A görögkatolikus egyháznak 1778-ig fatemploma volt. Ekkor leégett. Jelenlegi templomát 1790-ben építették, s szentelték fel id. Molnár György földesúr adományaként. Későbbi korból származó ikonosztáza van. Anyakönyvét 1777 óta őrzik meg.

Az 1896. május 10-i közgyűlésen Pozsgai János római katolikus lelkész ünnepi beszédében elmondta, hogy 1710-ben már görögkatolikus templom volt Leveleken, ezt “orosz anyakönyv tanúsítja, melyet pócsi lakos ajándékozott a templomnak”.

Református templom[szerkesztés]

Református temploma 1997-98-ban épült. 1998. augusztus 20-án szentelték fel.

Molnár-kastély[szerkesztés]

Az 1770-es években épülhetett, mert az 1783-84-es első katonai térképen már szerepel. Jelenleg óvoda működik benne, parkjában néhány abból az időből származó fenyő, platán és tölgyfa található. Korábbi tulajdonosa a Molnár család a XVIII. század felében telepedett le a Duna mellékéről.

Források[szerkesztés]

Az oldal elkészítéséhez – a szerzők felhatalmazásával – felhasználtam Borsodi László – Dávid József: Levelek nagyközség története c. oktatási segéd-tankönyvét.

További fontos információk Levelek Nagyközségről: www.levelektelepules.hu és https://www.facebook.com/leveleknagykozseg4455/?ref=aymt_homepage_panel

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  3. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  4. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  5. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  6. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  7. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  8. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  9. Levelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 19.)
  10. Urfi Péter: Indoklás nélkül lemondott Levelek fideszes polgármestere. 444.hu, 2020. július 29. (Hozzáférés: 2020. július 29.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]