Nyírtét
| Nyírtét | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Kemecsei |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Révész Dezső (független)[1] |
| Irányítószám | 4554 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1044 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 59,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyírtét
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″ | |
Nyírtét
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |
| Nyírtét weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtét témájú médiaállományokat. | |
Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A megye, és egyben a Nyírség középső részén fekszik.
A környező fontosabb települések közül Apagy és Székely 6-6, Napkor 10,5, Levelek 11,5, Demecser 12,5, Baktalórántháza 17, Berkesz 18, Nagykálló pedig 20,5 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Székely, kelet felől Nyíribrony, dél felől Apagy, nyugat felől Sényő, északnyugat felől pedig Nyírbogdány. Délkelet felől a legközelebbi település Levelek, de a közigazgatási területeik (kevés híján) nem érintkeznek.
Megközelítése[szerkesztés]
Csak közúton érhető el, Székely vagy Apagy felől, mindkét irányból a 4103-as úton.
A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják.
Története[szerkesztés]
Nyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve.
1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta.
1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták.
1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa.
Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka.
A 18. század végén és a 19. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai.
A 20. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa.
A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött.
A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
1910-ben 814 lakosából 812 magyar volt. Ebből 181 római katolikus, 197 görögkatolikus, 399 református volt.
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,3%, református 45,4%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 2% (13,4% nem válaszolt).[4]
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Révész Dezső (független)[5]
- 1994–1998: Révész Dezső (független)[6]
- 1998–2002: Révész Dezső (független)[7]
- 2002–2006: Révész Dezső (független)[8]
- 2006–2010: Révész Dezső (független)[9]
- 2010–2014: Révész Dezső (független)[10]
- 2014–2019: Révész Dezső (független)[11]
- 2019-től: Révész Dezső (független)[1]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom - A 13. században épült, román stílusban. 1936-ban bővítették.
- Motoros tájtúra - minden év májusában kerül megrendezésre. [1] A motoros tájtúrák szervezése jelenleg szünetel.
- Minden évben március-november első hetében megrendezésre kerül a Börze. [2]
- Főtéren található szobor
- Nyírtéti homokbánya (hegy)
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nyírtét Helységnévtár
- ↑ Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Nyírtét az utazom.com honlapján[halott link]
- Nyírtét honlapja [3]
- [4]
- [5]
