Nyírtét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyírtét
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállás község
Polgármester Révész Dezső (független)[1]
Irányítószám 4554
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség922 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírtét (Magyarország)
Nyírtét
Nyírtét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″
Nyírtét (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nyírtét
Nyírtét
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírtét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtét témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye és egyben a Nyírség középső részén fekszik. A környező fontosabb települések közül Apagy és Székely 6-6, Napkor 10,5, Levelek 11,5, Demecser 12,5, Baktalórántháza 17, Berkesz 18, Nagykálló pedig 20,5 kilométer távolságra található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Székely, kelet felől Nyíribrony, dél felől Apagy, nyugat felől Sényő, északnyugat felől pedig Nyírbogdány. Délkelet felől a legközelebbi település Levelek, de a közigazgatási területeik (kevés híján) nem érintkeznek.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Székely vagy Apagy felől, mindkét irányból a 4103-as úton.

A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják.

Története[szerkesztés]

Nyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve.

1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta.

1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták.

1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa.

Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka.

A 18. század végén és a 19. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai.

A 20. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa.

A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött.

A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1088
1057
1044
934
918
922
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

1910-ben 814 lakosából 812 magyar volt. Ebből 181 római katolikus, 197 görögkatolikus, 399 református volt.

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,3%, református 45,4%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 2% (13,4% nem válaszolt).[4]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% németnek, 0,1% bolgárnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 16,4% volt római katolikus, 40,8% református, 11,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 3,6% felekezeten kívüli (27,6% nem válaszolt).[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Révész Dezső (független)[6]
  • 1994–1998: Révész Dezső (független)[7]
  • 1998–2002: Révész Dezső (független)[8]
  • 2002–2006: Révész Dezső (független)[9]
  • 2006–2010: Révész Dezső (független)[10]
  • 2010–2014: Révész Dezső (független)[11]
  • 2014–2019: Révész Dezső (független)[12]
  • 2019-től: Révész Dezső (független)[1]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - A 13. században épült, román stílusban. 1936-ban bővítették.
  • Motoros tájtúra - minden év májusában kerül megrendezésre. [1] A motoros tájtúrák szervezése jelenleg szünetel.
  • Minden évben március-november első hetében megrendezésre kerül a Börze. [2]
  • Főtéren található szobor
  • Nyírtéti homokbánya (hegy)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Nyírtét Helységnévtár
  5. Nyírtét Helységnévtár
  6. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  8. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  12. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]