Nyírtét
| Nyírtét | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Kemecsei |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Révész Dezső |
| Irányítószám | 4554 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1044 fő (2015. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 59,46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,17 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyírtét
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″ | |
Nyírtét
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtét témájú médiaállományokat. | |
Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, a Nyírségben fekvő település. A település belső területei a Volábusz által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg.
Baktalórántháza 17 km, Levelek 11,5 km, Apagy 6 km, Székely6 km, Demecser 12,5 km, Berkesz 18 km, Napkor 10,5 km, Nagykálló 20,5 km távolságra található.
Nevének eredete[szerkesztés]
A település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják.
Története[szerkesztés]
Nyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve.
1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta.
1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták.
1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa.
Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka.
A 18. század végén és a 19. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai.
A 20. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa.
A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött.
A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott.
1910-ben 814 lakosából 812 magyar volt. Ebből 181 római katolikus, 197 görögkatolikus, 399 református volt.
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom - A 13. században épült, román stílusban. 1936-ban bővítették.
- Motoros tájtúra - minden év májusában kerül megrendezésre. [1] A motoros tájtúrák szervezése jelenleg szünetel.
- Minden évben március-november első hetében megrendezésre kerül a Börze. [2]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Nyírtét az utazom.com honlapján
- Nyírtét honlapja [3]
- [4]
- [5]
