Nyírtét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyírtét
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásKemecsei
Jogállás község
Polgármester Révész Dezső (független)[1]
Irányítószám 4554
Körzethívószám 42
Népesség
Teljes népesség1044 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség59,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyírtét (Magyarország)
Nyírtét
Nyírtét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 18″, k. h. 21° 55′ 24″
Nyírtét (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Nyírtét
Nyírtét
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírtét témájú médiaállományokat.

Nyírtét község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, a Nyírségben fekvő település. A település belső területei a Volábusz által üzemeltetett 4215-ös busszal közelíthetőek meg.

Baktalórántháza 17 km, Levelek 11,5 km, Apagy 6 km, Székely6 km, Demecser 12,5 km, Berkesz 18 km, Napkor 10,5 km, Nagykálló 20,5 km távolságra található.

Nevének eredete[szerkesztés]

A település nevét a török, kabar tigrit méltóságnévből származtatják.

Története[szerkesztés]

Nyírtét neve 1271-ben tűnik fel először az oklevelekben, ekkor Tityit -ként van nevezve.

1271-ben lakatlan puszta, majd IV. László király a Balog-Semjén nemzetség-beli Ubul fia Mihálynak adományozta.

1325-ben a nemzetség megosztozik a birtokon, s az a felosztás után az Egyed ágnak jutott. 1347-ben azonban már mai nevén írják a település nevét, és ekkor határát is megjáratták.

1461-ben birtokosa a Téthy, majd pár évvel később a petri Ders család volt birtokosa.

Az 1500-as évek közepén a petri Derzs családnak is van itt részbirtoka. 1588-ban Csomaközy Boldizsárnak és Jósa Gáspárnak van itt birtoka.

A 18. század végén és a 19. század elején a Bónis, Domahidy, Bernáth, Gencsy, Korda, Berzsenyi és Szakácsy családok voltak a birtokosai.

A 20. század elején Molnár Gusztáv, és Gyula, valamint Klár Dávid a település birtokosa.

A faluban az 1900-as évek elején a községben már nagyszabású szeszgyár is működött.

A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

1910-ben 814 lakosából 812 magyar volt. Ebből 181 római katolikus, 197 görögkatolikus, 399 református volt.

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,3%, református 45,4%, görögkatolikus 15,8%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 2% (13,4% nem válaszolt).[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Révész Dezső (független)[5]
  • 1994–1998: Révész Dezső (független)[6]
  • 1998–2002: Révész Dezső (független)[7]
  • 2002–2006: Révész Dezső (független)[8]
  • 2006–2010: Révész Dezső (független)[9]
  • 2010–2014: Révész Dezső (független)[10]
  • 2014–2019: Révész Dezső (független)[11]
  • 2019-től: Révész Dezső (független)[1]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom - A 13. században épült, román stílusban. 1936-ban bővítették.
  • Motoros tájtúra - minden év májusában kerül megrendezésre. [1] A motoros tájtúrák szervezése jelenleg szünetel.
  • Minden évben március-november első hetében megrendezésre kerül a Börze. [2]
  • Főtéren található szobor
  • Nyírtéti homokbánya (hegy)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Nyírtét Helységnévtár
  5. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  7. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  11. Nyírtét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]